Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Kim Dzsongun Ádert majmolja

2015.04.30. 12:41

Kim Dzsongun mégsem megy Moszkvába a május 9-ei Győzelem napi ünnepségekre, közölte Vlagyimir Putyin szóvivője. A szóvivő szavait idéző MTI-jelentés szerint a döntés az észak-koreai belső ügyekkel van összefüggésben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még márciusban jelentette be, hogy az észak-koreai elnök elfogadta a meghívást. Kim Dzsongunnak ez lett volna az első külföldi útja három évvel ezelőtti hivatalba lépése óta. Észak-Korea azonban hivatalosan nem erősítette meg, hogy vezetőjük ott lesz az ünnepségen. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov csütörtökön közölte: szó sincs arról, hogy Moszkva kérte volna a távolmaradást, más országok javaslatára.

Áder János három nappal ezelőtt jelentette be, hogy nem fogadja el a moszkvai invitálást, helyette a moszkvai nagykövet képviseli Magyarországot a május 9-én esedékes  katonai parádén. A magyar köztársasági elnök hosszassan gondolkodhatott azon, hogy elmegy-e az ünnepségre, heteken át többször is kérdeztük a Köztársasági Elnöki Hivataltól, mi Áder szándéka, de folyamatosan azt a kitérő választ kaptuk, hogy még nem született döntés az ügyben.

A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt az idén sok állam- és kormányfő távol marad a II. világháború befejezésének 70. évfordulójára rendezett ünnepségeken. Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár is lemondta részvételét, Merkel azonban május 10-én mégis ellátogat Moszkvába, hogy koszorút helyezzen el Vlagyimir Purtyinnal közösen a második világháborúban elesettek emlékére, jelezve: nem a II. világháború végére való emlékezéssel van baja. 

Az európai államfők, illetve kormányfők közül kizárólag az euroszkeptikus, valamint az oroszokkal hagyományosan szövetségesi viszonyt ápoló vezetők lesznek jelen a II. világháború végének 70. évfordulójának megünneplésén.

Az amerikai követet helyretevő Miloš Zeman cseh elnök, Tomislav Nikolić szerb államfő, a Putyintól bőkezű segélycsomagot kapó Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, az energia- és agrárügyi különutakon járó Robert Fico szlovák kormányfő, valamint a szintén egy nagylelkű hitel miatt hálás Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök jelezte, hogy Oroszországba utazik.  A jelenlegi állás szerint ott lesz a Vörös téren a kínai, az indiai, a vietnami, a mongol, a dél-afrikai, a zimbabwei, a macedón, a bosznia-hercegovinai, a szerb, a görög, a venezuelai és a kubai és a palesztin elnök.

Ott lesz az ENSZ főtitkára, Ban Kimun és az UNESCO vezetője, Irina Bokova is.

A volt szovjetunió területéről elmegy a parádéra a kirgiz, a kazah, a tadzsik, a türkmén, az azeri, az örmény elnök és a csak Moszkva által elismert, Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia vezetője.

Nem lesz viszont ott a Moszkvával elvileg legszorosabb szövetségben álló Belarusz elnöke. Alekszandr Lukasenko arra hivatkozva marad távol, hogy Minszkben kell az ünnepi parádét celebrálnia.

Ott lesznek, de mégsem lesznek

Hiába a nyílt kiállás Moszkva mellett, több vezető annak ellenére távolmarad a Vörös téri katonai parádétól, hogy az orosz fővárosba utaznak május 9-én. Programjaira hivatkozva végül nem lesz jelen a cseh elnök, a szlovák kormányfő. Helyettük országuk nagykövete lesz jelen, ahogyan Magyarország esetében is. Áder egyébként nem közölte, hogy miért marad távol, csupán az Európai Bizottság ajánlására hivatkozott, amely legfeljebb a nagyköveti jelenlétet javasolta. Áderrel ellentétben a távolmaradás okát egyértelművé tették Svédország, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Izrael és Hollandia vezetői. Mindannyian a Kreml ukrajnai politikájára hivatkozva maradnak távol. De ezek az államok is nagykövetük révén képviseltetik majd magukat, hasonlóan az elnöki jelenlétet szintén visszautasító Egyesült Államokhoz. 

Nem lesz jelen az Európai Tanács elnöke – az „EU elnöke” –, Donald Tusk korábbi lengyel kormányfő sem.

A látványos bojkott ellenére az EU-nak azonban csak egy tagja lesz, amely az Oroszország kelet-ukrajnai politikája miatt nagykövetet sem küld a parádéra: Litvánia.

Nem utazik Moszkvába a Japán kormányfő sem. Sinzo Abe azonban a kormány hivatalos tájékoztatóján túl külön levelet küldött Putyinnak, amelyben kijelentette, hogy csupán betervezett programjai miatt nem tud részt venni az ünnepségen.

Pedig lett volna más oka is, elvégre a II. világháború Japán számára jócskán tartott még az európai hadszíntéren befejezést jelentő május 9-e után, hiszen a két amerikai atombomba ledobására is csak augusztus 6-án és 9-én került sor. Japán szeptember 1-jén kapitulált, a Szovjetunióval csupán augusztus közepén állt be a hadiállapot. Igaz, békeszerződése a két országnak azóta sincs, miután nem sikerült rendezni a Kuril-szigetek déli csücskét érintő területi vitákat. Tokió szerint Kunasir, Sikotan, és a Habomai szigetcsoport Japánhoz tartozik, ám ez 70 éve már Moszkva ellenőrzése alatt áll. Tavaly Dmitrij Medvegyve kormányfő is ellátogatott a területre, jelezve, hogy Japán nem számíthat a halászati szempontból fontos szigetek átadására.