Miért nem jut el a segély Nepálba?

Hegyekben állnak az élelmiszerek és egyéb segélyek csomagjai a katmandui repülőtéren, miközben az ország katasztrófa sújtotta területein tömegek éheznek, vagy kénytelenek a szabad ég alatt tölteni az éjszakákat.

Az ellentmondásos helyzetre az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője is felhívta a figyelmet, írja a BBC. Valerie Amos szerint a nepáli hatóságoknak gyorsabban kellene dolgozniuk, hogy a segélyek mielőbb rendeltetési helyükre juthassanak. Mint kiderült ugyanis, a vámhatóságok körülményes és lassú munkája miatt vesztegelnek a szállítmányok a fővárosban.

Az ENSZ illetékese felhívta a miniszterelnök figyelmét arra a 2007-es megállapodásra, amely szerint szükséghelyzetben a nepáli hatóságok gyorsabb és egyszerűsített rendszerben dolgoznak. A világszervezet helyi képviselője, Jamie McGoldrick szerint a hatóságoknak nem a békeidőben szokásos ügymenet szerint kellene eljárniuk.

További repedések

A helyzetet fokozta, hogy vasárnapra teljesen kitoltották Nepál egyetlen nemzetközi repülőteréről a humanitárius munkásokat és segélycsomagokat szállító nagyobb repülőgépeket, így még nehezebb lesz a humanitárius segélyek eljuttatása az országba. Birendra Shrestha, a repülőtér igazgatója elmondta, hogy a leszállópályát a közepes méretű, nem pedig a hatalmas katonai és teherszállító repülőgépek fogadására tervezték, írja az MTI. 

Az előző szombati 7,9-es erősségű földrengést követően számos óriásgép érkezett a dél-ázsiai országba, a fedélzetükön egyebek mellett gyógyszert és élelmiszert tartalmazó segélyszállítmányokkal, katasztrófavédelmi szakértőkkel és újságírókkal. A mindössze kilenc gép egyidejű tartózkodására alkalmas, apró légikikötőnek azonban csak egyetlen leszállópályája van, és azon is számos repedés keletkezett az utóbbi napokban.

Nepál szerint a segélyezők a hibásak

Nepál belügyi szóvivője a kritikákra válaszul azt mondta, hogy hatályon kívül helyezték a sátrak és ponyvák behozatalára vonatkozó tiltásokat, de meg kell érteni, hogy a külföldről érkező szállítmányokat át kell vizsgálniuk. 

A nepáli gazdasági miniszter ennél keményebb szavakat is használt. Ram Sharan Mahat kritizálta a külföldi segélyes lassúságát, és minőségét is. "Olyan dolgokat kaptunk, mint a tonhal és majonéz. Mire jók ezek? Nekünk gabonára, sóra és cukorra van szükségünk."

Nem csak a nepáli bürokrácia akadályozza a segélyezést, hanem az is, hogy nem tudják hogyan eljuttatni az élelmet a rászorulókhoz. Az utak egy jelentős részét elmosták a földcsuszamlások, így az egyetlen út a légiszállítás. Az országban ugyanakkor csak húsz munkára fogható helikopter van összesen. A BBC szerint ebben benne vannak a magángépek, és a hadsereg járművei is.

A helyzetet nehezíti, hogy Nepál nem állítaná le az ország magashegyein folyó expedíciókat, ami érthető, hiszen a hegymászás és a turizmus Nepál fontos bevételi forrása. A BBC által idézett kormánytisztviselők arról beszélnek, hogy szeretnék, ha pozitív üzenetek is érkeznének az országból, és lenne jele annak, hogy az ország nem állt le. 

A pozitív jelek fontosak már csak azért is, mert tavaly, egy 16 serpa halálát követelő lavinabaleset után feszült helyzet alakult ki a Mount Everest alaptáborában, és végül minden expedíciót lefújtak. A mostani földrengés által indított lavinák miatt 18 hegymászó halt meg az Everesten.

7000 halott

A legfrissebb adatok szerint a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma elérte a 7040-et, a sérülteké pedig a 14 123-at. Az ENSZ azt közölte, hogy a 28 millió lakosú Nepálban nyolcmillió embert sújtott a földrengés, közülük 1,7 millió gyereket. Egyes területeken a házak több mint 90 százaléka megsemmisült.

A katasztrófa mértéke az elemzések szerint összefügg az ország viszonyaival. Ugyanez a földrengés a világ fejlett részén 10-30 halálos áldozatot követelt volna, szólnak a becslések.