Emília
18 °C
26 °C

48 órán belül megvédenek minket

2015.05.18. 17:16

Új biztonsági helyzet van, ami nem is olyan új, mert évszázadok óta ebben élünk, csak néhány évtizede úgy tűnt, ennek vége – derült ki Martonyi János megnyitó beszédéből a Danube Institue szervezésében tartott, Ukrajnáról és a közép-európai térségről szóló konferencián budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A volt külügyminiszter szerint az új kihívásokat jelentő terrorizmus és cyber támadások mellett ismét szembe kell nézni a hagyományos katonai fenyegetettséggel, amit az ukrajnai hibrid háború megjelenése is bizonyít.

A reaktív gondolkodás helyett proaktívvá kell a NATO-nak válnia, kezdeményezőként fellépnie a keletről (Oroszország) és délről (Iszlám Állam) jövő fenyegetésre, megelőzendő, hogy egyszerűen kész helyzet elé állítsák a katonai szövetséget.

Nagyobb egységre van szükség a NATO-n és az EU-n belül – közölte a volt politikus, bár épp ennek megvalósítása az, ami a 28 tagországnál akadályokba ütközik, hiszen a 28 tagország nem szívesen mond le saját hatásköréről Brüsszel javára.

Oroszország fenyegeti a rendet

„25 év után ismét fenyegetés érte a régió békéjét délről és keletről” – mondta a Martonyi után felszólaló NATO-főtitkárhelyettes, Alexander Vershbow, újfent megerősítve ezzel, hogy a diplomáciai szótárban Oroszország immár a végül káoszt hozó arab tavasszal, a terrorizmust hozó Iszlám Állammal került egy sorba. (Más kérdés, hogy közvetve az Iszlám Államot hozó közel-keleti beavatkozást, és a káoszt hozó arab tavasz nyugati támogatását Líbiában Moszkva nem nézte jó szemmel, épp a megvalósult következményektől tartva.)

„Oroszország felrugta a status quót, a II. világháború óta példátlan határmódosítást hajtott végre így mostanra a kapcsolatok a legmélyebb pontjukra kerültek a hidegháború befejezése óta” – közölte a NATO főtitkárhelyettese.

A NATO különleges, szoros kapcsolatokra törekedett 20 éven át Moszkvával, „vállt vállnak vetve közös erőfeszítéseket tettünk” Boszniában és Koszovóban a békéért, mostanra azonban Oroszország olyan politikát folytat, amellyel elszigeteltségét növeli.

A NATO a helyén van

Vershbow szerint azonban nincs ok az aggodalomra, persze a nyugat "nem engedheti meg a nyugat magának azt a luxust", hogy ne készüljön a keleti és déli fenyegetésre egy időben.

A NATO reagált is az ukrajnai helyzetre, hiszen növelte katonai jelenlétét a szövetség keleti tagjainál, a Baltikumban folyamatos a rotációval valósítják meg a légvédelmet – köztük a magyar légierő részvételével –, a szolidaritás erős, a NATO megduplázva, 30 ezerre növelte a térségben lévő katonák számát.

„A NATO 48 órán belül bármely fenyegetett szövetségesének segítséget tud nyújtani” – mondta Vershbow, kérdés persze, hogy a balti államokat mennyire nyugtatja meg a kétnapos határidő, arra az esetre, ha Oroszország erővel lépne fel ellenük. (Nem mintha Moszkva komolyan gondolkodna azon, hogy lerohanná a NATO-ba került egykori szovjet tagköztársaságokat.)

Ukrajna ugyan most attól aggódik, hogy rovására a feje fölött megegyezik Moszkvával Washington, de Vershbow szerint Kijevnek nincs mitől tartania: a szuverenitás biztosításáért létrejött NATO segítséget nyújt Ukrajnának és Oroszország azon szomszédainak, aki hasonló fenyegetéssel néz szembe. (Vershbow nem nevezte meg, de ez praktikusan Grúziát jelenti, de a tartalommal megtölteni kívánt Keleti Partnerségben résztvevő Belaruszra is vonatkozhat.)

„Megvédhető-e Közép-Európa? Igen, ahogyan a NATO 66 éve védi a transzatlanti térséget is” – adott reklámbrosúra szerű garanciális biztosítékot a főtitkár helysettese, aki egy kérdésre válaszolva lemondta, Magyarország eleget tesz vállalt kötelezettségeinek teljesítésekor, de bízik benne, hogy az ország katonai költségvetése fokozatosan eléri majd a NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányt.

Szaakasvili előre szólt

A választ megkerülte arra a kérdésre, hogy hiba volt-e 2008-ban mégsem meghívni a NATO-ba Ukrajnát és Grúziát, mert szerinte ez már csak spekuláció, a jelenlegi helyzettel kell foglalkozni. Vershbow azonban úgy gondolja, nincs miért vádolnia magát a NATO-nak – amely „nem egy gyenge, hanem egy erős, demokratikus Oroszországban érdekelt – azt azonban egy wikileakses jelentést is felidézve elismerte, hogy amikor a grúz elnöknél, járt 2009-ben Tbilisziben – bő fél évvel a grúz-orosz fegyveres konfliktus után – akkor

Mihail Szaakasvili közölte vele: a Grúziától elszakított és Oroszország által függetlenként elismert Abházia és Dél-Oszétia után a Krím lesz a következő. „Akkor ez még téveszmének tűnt” – mondta Vershbow.