Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

48 órán belül megvédenek minket

2015.05.18. 17:16

Új biztonsági helyzet van, ami nem is olyan új, mert évszázadok óta ebben élünk, csak néhány évtizede úgy tűnt, ennek vége – derült ki Martonyi János megnyitó beszédéből a Danube Institue szervezésében tartott, Ukrajnáról és a közép-európai térségről szóló konferencián budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A volt külügyminiszter szerint az új kihívásokat jelentő terrorizmus és cyber támadások mellett ismét szembe kell nézni a hagyományos katonai fenyegetettséggel, amit az ukrajnai hibrid háború megjelenése is bizonyít.

A reaktív gondolkodás helyett proaktívvá kell a NATO-nak válnia, kezdeményezőként fellépnie a keletről (Oroszország) és délről (Iszlám Állam) jövő fenyegetésre, megelőzendő, hogy egyszerűen kész helyzet elé állítsák a katonai szövetséget.

Nagyobb egységre van szükség a NATO-n és az EU-n belül – közölte a volt politikus, bár épp ennek megvalósítása az, ami a 28 tagországnál akadályokba ütközik, hiszen a 28 tagország nem szívesen mond le saját hatásköréről Brüsszel javára.

Oroszország fenyegeti a rendet

„25 év után ismét fenyegetés érte a régió békéjét délről és keletről” – mondta a Martonyi után felszólaló NATO-főtitkárhelyettes, Alexander Vershbow, újfent megerősítve ezzel, hogy a diplomáciai szótárban Oroszország immár a végül káoszt hozó arab tavasszal, a terrorizmust hozó Iszlám Állammal került egy sorba. (Más kérdés, hogy közvetve az Iszlám Államot hozó közel-keleti beavatkozást, és a káoszt hozó arab tavasz nyugati támogatását Líbiában Moszkva nem nézte jó szemmel, épp a megvalósult következményektől tartva.)

„Oroszország felrugta a status quót, a II. világháború óta példátlan határmódosítást hajtott végre így mostanra a kapcsolatok a legmélyebb pontjukra kerültek a hidegháború befejezése óta” – közölte a NATO főtitkárhelyettese.

A NATO különleges, szoros kapcsolatokra törekedett 20 éven át Moszkvával, „vállt vállnak vetve közös erőfeszítéseket tettünk” Boszniában és Koszovóban a békéért, mostanra azonban Oroszország olyan politikát folytat, amellyel elszigeteltségét növeli.

A NATO a helyén van

Vershbow szerint azonban nincs ok az aggodalomra, persze a nyugat "nem engedheti meg a nyugat magának azt a luxust", hogy ne készüljön a keleti és déli fenyegetésre egy időben.

A NATO reagált is az ukrajnai helyzetre, hiszen növelte katonai jelenlétét a szövetség keleti tagjainál, a Baltikumban folyamatos a rotációval valósítják meg a légvédelmet – köztük a magyar légierő részvételével –, a szolidaritás erős, a NATO megduplázva, 30 ezerre növelte a térségben lévő katonák számát.

„A NATO 48 órán belül bármely fenyegetett szövetségesének segítséget tud nyújtani” – mondta Vershbow, kérdés persze, hogy a balti államokat mennyire nyugtatja meg a kétnapos határidő, arra az esetre, ha Oroszország erővel lépne fel ellenük. (Nem mintha Moszkva komolyan gondolkodna azon, hogy lerohanná a NATO-ba került egykori szovjet tagköztársaságokat.)

Ukrajna ugyan most attól aggódik, hogy rovására a feje fölött megegyezik Moszkvával Washington, de Vershbow szerint Kijevnek nincs mitől tartania: a szuverenitás biztosításáért létrejött NATO segítséget nyújt Ukrajnának és Oroszország azon szomszédainak, aki hasonló fenyegetéssel néz szembe. (Vershbow nem nevezte meg, de ez praktikusan Grúziát jelenti, de a tartalommal megtölteni kívánt Keleti Partnerségben résztvevő Belaruszra is vonatkozhat.)

„Megvédhető-e Közép-Európa? Igen, ahogyan a NATO 66 éve védi a transzatlanti térséget is” – adott reklámbrosúra szerű garanciális biztosítékot a főtitkár helysettese, aki egy kérdésre válaszolva lemondta, Magyarország eleget tesz vállalt kötelezettségeinek teljesítésekor, de bízik benne, hogy az ország katonai költségvetése fokozatosan eléri majd a NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányt.

Szaakasvili előre szólt

A választ megkerülte arra a kérdésre, hogy hiba volt-e 2008-ban mégsem meghívni a NATO-ba Ukrajnát és Grúziát, mert szerinte ez már csak spekuláció, a jelenlegi helyzettel kell foglalkozni. Vershbow azonban úgy gondolja, nincs miért vádolnia magát a NATO-nak – amely „nem egy gyenge, hanem egy erős, demokratikus Oroszországban érdekelt – azt azonban egy wikileakses jelentést is felidézve elismerte, hogy amikor a grúz elnöknél, járt 2009-ben Tbilisziben – bő fél évvel a grúz-orosz fegyveres konfliktus után – akkor

Mihail Szaakasvili közölte vele: a Grúziától elszakított és Oroszország által függetlenként elismert Abházia és Dél-Oszétia után a Krím lesz a következő. „Akkor ez még téveszmének tűnt” – mondta Vershbow.