Auguszta
-3 °C
2 °C

Újra bolondot csinált mindenkiből a Köpcös

000 Mvd6700482
Másodszor jutott ki filmbe illő módszerekkel szigorúan őrzött börtönből a legveszélyesebb mexikói drogbáró, Joaquín „El Chapo" Guzmán. A szökése nagy blamát jelent a kartellek ellen új harcot hirdető elnöknek, és Mexikó most azért is szívhatja a fogát, hogy nem adta ki Guzmánt az USA-nak. Hiába a vastag börtönfal, ha egy gengszter a tengernyi pénzével bármit megvehet. A Köpcös fia még előre hencegett is a Twitteren a szökéssel.

Csak egy nagyjából 10 méter mély, 50x50 centis lyukat és benne egy létrát hagyott hátra maga mögött a cellájában Mexikó első számú drogbárója, Joaquín Guzmán, becenevén El Chapo, a Köpcös, amikor másfél év fogság után szombat este meglépett a börtönből. Utoljára a zuhanyzóban látták.

K EPA20150713126

A 166 centis gengszter egyszerűen kisétált a rácsok mögül egy éppen az ő magasságára méretezett, 166 centinél valamivel magasabb, másfél kilométer hosszú alagúton. Még lehajolnia sem kellett. Az alagútban lépcsők, világítás, szellőzés is volt, ráadásnak pedig egy kismotor is, amellyel eredetileg a kitermelt földet és a szerszámokat hordhatták. Az alagút egy építkezési területre vezetett.

Ennyit a szuperbörtönről

A Mexikóváros mellett épült Altiplano börtönt Mexikó legbiztonságosabbjaként tartották eddig számon. 1991 óta működik, a Köpcös az első, akinek sikerült innen megszöknie. A falak majdnem 1 méter vastagok, a börtön feletti légtérbe tilos berepülni, a mobiltelefonok adatforgalmát korlátozzák.

Persze a mexikói börtönrendszerben amúgy sem a vékony falak jelentik a legnagyobb problémát, hanem az egész országot behálózó korrupció. Elvileg az Altiplanóban erre is próbálnak figyelni, a személyzet tagjait például rendszeresen poligráfos vizsgálatnak vetik alá. Ugyanakkor szinte kizárt, hogy Guzmán alagútját, amelynek a kialakítása hónapokig is eltarthatott, titokban lehetett volna tartani az összes őr előtt. Úgy néz ki tehát, hogy vagy mégsem voltak elég rendszeresek azok a poligráfos vizsgálatok, vagy a hazugságvizsgálatot végző személyzetet is lefizette a Köpcös.

Amerikában is volt egy filmbe illő szökés

Kicsit több mint három héttel a Guzmánéhoz hasonlóan szinte filmbe illő szökésük után június végén ért véget a hajsza a gyilkosságért elítélt két New York-i rab után, akik közül az egyiket lelőtték, a másikat pedig megsebesítették, és elfogták a rendőrök a kanadai határ közelében. Az évszázad szökésének is mondott esetről elképesztő részletek derültek ki, már a kiszabadulásuk utáni percekben rögtönözniük kellett, több mint ezren voltak a nyomukban, mégis hetekig húzták. Arról a szökésről bővebben itt olvashat>>>

A türelem rózsát terem

Nem kellett volna, hogy Guzmán szökése derült égből villámcsapásként érje a hatóságokat. A drogbáró egyik fia, Ivan Archivaldo Guzman ugyanis nemcsak hogy tudott a szökési tervről, hanem még célozgatott is rá előre a Twitteren, szóval nem volt épp a világ legszigorúbban őrzött titka, írja a Vice.

Két árulkodó bejegyzés is volt Ivan Archivaldó nevén (bár egyértelműen nem bizonyítható, hogy tényleg övé a fiók). Az egyik július 6-án jelent meg. Erre még lehet azt mondani, hogy csak utólag egyértelmű, mire utalt a sejtelmes A türelem rózsát terem"-szerű bölcsesség, de a másik, május 8-i poszt elég direkt volt:

a tábornok hamarosan visszatér.

Nehezen lehetne kínosabb

A BBC elemzése szerint a szökés nagy blama Enrique Peña Nietónak.

A mi felelősségünk, hogy biztosítsuk, a korábbi szökés ne ismétlődhessen meg. Az megbocsáthatatlan lenne

– mondta maga az elnök elnök egy tavalyi interjúban. Szakértők szerint Guzmán szökése megint rávilágított arra, hogy valójában mennyire durva a mexikói korrupció, és milyen súlyos gondok vannak az intézményekkel. Gyakorlatilag pillanatok alatt lerombolta azt a képet, amit Peña Nieto a szervezett bűnözés elleni küzdelem élharcosaként felépíteni próbált magáról.

Pedig Peña Nieto az elmúlt években több fontos kartellvezér elfogását is fel tudta mutatni, szemben a korábbi elnökökkel, akiknek nem voltak ilyen eredményeik. Bejelentett egy új korrupció-ellenes programot, átfogó biztonsági stratégiát hirdetett.

A problémával muszáj is foglalkozni: Mexikóban 2006 óta több mint 70 ezer áldozatot követeltek az összecsapások a drogkartellek és az ellenük harcoló hadsereg között. Gazdasági elemzők szerint a gyenge biztonsági helyzet a gazdasági növekedés legnagyobb akadálya.

Guzmán szökésével a mexikói elnök egyik legrosszabb rémálma vált valóra: nem elég, hogy a Köpcös újra szabadon ténykedhet, a mexikói börtönrendszerről is kiderült megint, hogy egy vicc, hosszú távon nem tudják rács mögött tartani a legbefolyásosabb nehézfiúkat.

Kiadni nem akarták az USA-nak

A drogbárónak sokkal nehezebb dolga lett volna a szökéssel, ha amerikai börtönben ül. Guzmánt legalább öt amerikai városban akarták bíróság elé állítani, az USA pénzügyminisztériuma a világ legbefolyásosabb drogkereskedőjének nevezte, de a mexikói ügyészség csak azután adta volna ki, hogy letöltötte a büntetését Mexikóban. „Vagyis 300, vagy 400 év múlva" – tette hozzá Jesus Murillo Karam igazságügyi miniszter még tavaly, a Köpcös elfogása után.

„Jó nagy pofon ez a hatóságoknak, amelyek megtagadták, hogy kiadják Guzmánt az Egyesült Államoknak. Guzmán végig ezt akarta elérni. Most már tudjuk, miért" – mondta a Financial Timesnak Alejandro Hope, egy biztonsági szakértő, aki korábban a hírszerzésnél is dolgozott. Az amerikaiak állítólag nem kicsit dühösek Guzmán szökése miatt, a republikánus elnökjelöltségre pályázó Donald Trump ingatlanmágnás-celebritás pedig kampánytémát is csinált Guzmán szökéséből. „El tudjátok képzelni Jeb Busht, vagy Hillary Clintont, ahogy a Köpcössel, a börtönből szökött mexikói drogbáróval tárgyal? Trump ezzel szemben szétrúgná a seggét!" – írta a Twitterére.

A börtönben csak erősebb lett

Guzmánt 1993-ban csukták le először. Akkor még nem volt az ország legbefolyásosabb kartellvezére. Kábítószerrel üzletelés miatt 20 évet kapott, de csak 2001-ig tudták fogva tartani.

A 2001-es szökésére most rátett egy lapáttal, pedig akkor sem akárhogy jutott ki. A legenda szerint egy szennyeskosárban elbújva sikerült meglépnie, de Anabel Hernández oknyomozó újságíró Narcoland című könyvében azt írta, hogy teljesen szabadon, rendőrnek öltözve sétált ki a börtönből. Ehhez képest még egy olyan verzió is van, amely szerint nem kevés arany fejében úgy hagyta el a börtönt, hogy az őrök még köszöntek is neki kifelé menet.

Négy dolog a Köpcösről

  • 1954-ben egy Santiago de Caballeros nevű kis mexikói faluban született, parasztcsaládba.
  • Hat osztályt végzett.
  • Szereti a nőket, a sportkocsikat, a sört, a viszkit, a sült húst és a tenger gyümölcseit.
  • Állítólag szabályosan vezet, még jogosítványa is van.

2014-ig kitartott a szerencséje. Hiába volt ő a világ egyik legkeresettebb bűnözője, még menekülés közben is fenn tudta tartani uralmát. Többször a kormányerők szivárogtattak, máskor a sajtó írta meg, mikor fognák el, ezért is tűnhetett úgy, hogy a kormánypárt szinte összejátszik Guzmánnal, így lett ő nemcsak a legkeresettebb, hanem a leginkább érinthetetlen bűnöző is az országban. A Forbes magazin a 67. helyre sorolta a világ legbefolyásosabb embereinek 2013-as listáján, pedig akkoriban leginkább hegyi kunyhókban bujkált.

Guzmán drogkartellje, a Sinaola az első szökése után, a 2000-es években lett igazán sikeres. Fénykorában 60 ezer négyzetkilométernyi területen Costa Ricányi drogültetvényt tartott fenn, tízezerszámra belezték ki, majd töltötték meg kokainnal az uborkákat és banánokat. A Mexikón keresztül futó forgalom 45 százalékát ellenőrizte, és az Egyesült Államokban fogyasztott drogok fele tőlük származhatott. A Financial Times szerint Guzmán kartellje egészen Európáig és Ausztráliáig elért, de az Economist ábrája alapján lényegében szinte bárhova tudott kokaint teríteni. 

Az Alagutak Királya

Végül az amerikai droghatósággal összefogva a mexikói kormányerők elkezdték felgöngyölíteni a Sinaola kartellt középvezetői szinttől, és így egyre közelebb kerültek Guzmánhoz is. A 2014-es elfogásához vezető végzetes hiba az volt, hogy többször lemerészkedett a tengerpartra.

A volt felesége házában próbáltak meg először rajta ütni. Nem hiába becézték már akkor is az Alagutak Királyának (eredetileg az amerikai-mexikói határon kiépített csempész alagutak miatt), sikerült meglépnie a házból a fürdőkád alatti rejtekajtón, majd a szennyvízhálózattal és hat másik házzal összekötött csatornán keresztül. Ahogy most, akkor is éppen akkora volt az alagút, hogy kényelmesen, állva menekülhetett rajta, még négykézláb sem kellett másznia.

Hiába tudott azonban elmenekülni az alagúton, már nem maradt szabad sokáig. Telefonon felhívta társait, hogy segítséget kérjen, a hívást pedig beazonosították a hatóságok. Végül egy tengerparti társasház egyik lakásában fogták el a hírhedt drogbárót. Már késő volt, mire az AK-47-esért kapott. Vér nélkül tudták előállítani.

Éhségsztrájk és bajusz

2014 februárjában, másfél éve kötött ki az Altiplano börtönben. A hely nem volt ismeretlen neki, először itt landolt az 1993-as elfogása után is, csak később helyezték át oda, ahonnan 2001-ben megszökött. 

Egy tavalyi Washington Post cikk szerint az Altiplanóba járó ügyvédek arra panaszkodnak, hogy látogatáskor kint kell hagyniuk a tárcájukat, a tollukat, de még a nyakkendőcsipeszt és cipőfűzőt is, az őrök benéznek a férfiak alsónadrágjába, a nőkkel levetetik a melltartóikat. Ugyanakkor a biztonsági rendszerről már a cikk megírásakor látszott, hogy mégsem olyan kikezdhetetlen.

Guzmannak a börtön másik leghírhedtebb lakójával, a Barbie becenevű drogbáróval, Edgar Valdez Villarreal karöltve sikerült megszerveznie tavaly nyáron egy ötnapos éhségsztrájkot, amelyben a rabok kétharmada, közel ezer embert részt vett, mindezt úgy, hogy elvileg nem kommunikálhattak senkivel, állandó megfigyelés alatt voltak, és csak napi egy órára hagyhatták el a cellájukat.

Az éhségsztrájkkal egyébként a rossz étel (20 rab ételmérgezést kapott romlott csirkétől), a rossz higiéniás körülmények és a gyógyszerhiány ellen tiltakoztak, de például tévét is követeltek. A megmozdulás úgy ért véget, hogy a börtönvezetés a követelések többségét teljesítette.

A 3578-as számú fegyencnek, azaz a Köpcösnek valahogyan azt is sikerült elérnie, hogy míg a többi rabnak muszáj volt borotválkoznia, neki megengedték, hogy megtartsa a bajuszát.

Mire megy a hajtóvadászat?

Most megszigorították a biztonsági intézkedéseket a többi börtönben is, Peña Nieto pedig teljes körű vizsgálatot ígért, hogy kiderítsék, bárki hivatalos személy benne volt-e a szökésben. Több mint ezerötszáz rendőrt és katonát állítottak rá a Guzmán utáni hajszára, de az amerikai titkos szolgálatokat is bevonták a keresésbe. A közeli Toluca repteret átmenetileg lezárták. Guatemala megerősítette a Mexikóval közös határát.

A mostani szökés csak tovább öregbíti a Köpcös hírnevét, aki simán folytatta az üzletelést a börtönből is, és több egymást követő kormányt is átvészelt. Könnyen lehet, hogy megint több mint egy évtizedig tart majd, míg újra a nyomára akadnak. Befolyásos barátainak és kapcsolatainak köszönhetően Guzmán egyszer már 13 éven át el tudott bújni a hatóságok elől, és közben még a drogügyeket is minden gond nélkül vezényelte. Magánvagyonát a Forbes egymilliárd dollárra (kb. 280 milliárd forintra) becsülte, ebből bőven juthat megvesztegethető tisztviselőkre. Ha netán sikerülne is elfogni, erősen kétséges, lenne-e bármi értelme visszavinni őt egy mexikói börtönbe.