A horvátok se tudják, hova kapják a fejüket menekültügyben

000 Par8278477
2015.09.18. 15:07
Teljes a káosz a horvát kormánykommunikációban: a belügyminiszter csütörtökön a szerb–horvát határ lezárásáról beszélt, a miniszterelnök pénteken meg már arról, hogy továbbengednek mindenkit. Nem csak a nyilatkozatok mögött látszik fejetlenség, a határon sem urai a helyzetnek a helyi hatóságok, és a zágrábi csomópontok egyre inkább a budapesti Keleti pályaudvart idézik vissza. Úgy fest, regisztrálatlanul folyatják majd át a tömeget az országon.

Rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt Zoran Milanović horvát kormányfő az ottani menekülthelyzetről. A magyar kollégái kezdeti álláspontjához hasonlóan úgy fogalmazott:

A menekültek bármikor átutazhatnak Horvátországon, mert Európa északibb részei felé tartanak, nem vagyunk célország

− idézi a miniszterelnököt az Index.hr horvát hírportál.

Milanović „ez legyen csak a németek gondja” hozzáállása idézi a magyar kormányét, amikor szeptemberben busszal utaztatta a menekülteket az osztrák határra. Ez a kijelentés azért is meglepő, mert csütörtökön napközben Ranko Ostojić még azt üzente a menekülteknek és bevándorlóknak, hogy maradjanak Szerbiában.  

Ne gyertek többet ide, maradjatok Szerbiában, Macedóniában és Görögországban. Innen nem tudtok továbbmenni Európába. Nem visznek titeket oda autóbuszok!

A belügyi tárcavezető akkor elmondta, hogy nem korridort csinálnak Szerbiától Szlovéniáig, hanem a tovarniki határállomásról szállítanak fel mindenkit Zágrábig. A terv szerint ott regisztrálnák a menekülteket, és irányítanák őket tovább a főváros környéki menekülttáborokba.

A rendszer működött is, de a horvát kormányfő már csütörtök délután, a kormányülés előtt elmondta: nem biztos, hogy tudják tartani az eljárás szervezettségét.  Milanović elmondta, hogy az ország képességeihez mérten tudnak csak a menekülteken segíteni, de igyekeznek őket eljuttatni Nyugat-Európába. Ekkor dobta be Ostojić a határzár ötletét, ugyanis már látszott, hogy a horvát hatóságok sincsenek igazán felkészülve: Batinában hol megnyitották a határt, hol lezárták, Tovarniknál pedig több ezer ember várta, hogy befusson egy vonat a helyi állomásra. Reggeltől egészen kora délutánig viszont nem érkeztek szerelvények. Pélmonostorban is tarthatatlan lett a tömeg.

Péntekre Zágráb is megtelt, a budapesti Keleti pályaudvarhoz hasonlóan migránsok tömege várja a város főbb közlekedési pontjain, hogy felszállhasson bármire, amivel eljuthat nyugatra − írja a Tportal.hr tudósítása.

Szlovénia viszont már a helyzet legelején jelezte: ők nem csinálnak tranzitországot magukból. Így Horvátország hasonló helyzetbe került, mint a hónap közepén Magyarország, amikor Ausztria nem engedte át a menekülteket a határon. Egyre több menekült érkezik, de csak nagyon kevesen távoznak.

Pénteki bejelentésében  Zoran Milanović miniszterelnök mégis kitartott amellett, hogy fogadják a tömeget. 

Nem zárjuk le a határokat, mert az átkelők elbarikádozása nem érne semmit

− jelentette ki. Nem is nagyon tudnák ezt megtenni, mert a szerb–horvát határ még mindig tele van aknákkal. 505 négyzetkilométerre 50 ezer jut: ha lezárják a határátkelőket, erre terelnék rá a menekülteket.

Elmondta azt is: a horvát embereknek nagy a szívük, és az ország segíteni fog élelemmel, vízzel és egészségügyi ellátással, de kezdenek elfogyni a kapacitásaik. Ezzel az Európai Unió más országainak is üzent, mert szerinte nem megoldás, ha migrációs gócpontot – az uniós terminológia szerint hotspotot  – csinálnak Horvátországból. 

Milanović ezért egy emberibb megoldást akar választani, mint Magyarország − kerítést biztosan nem építenének. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudni. A horvát miniszterelnök szerint az EU-nak és a szomszédos országoknak le kellene venniük némi terhet az ő vállukról.

A magyar és a horvát fél nem először üzenget egymásnak a médiában: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a horvátok a buszoztatással és a menekültek Nyugat-Európába segítésével félreértelmezik a külső határok védelmét. A magyar külügyi tárcavezető ugyanazt üzente Zágrábnak, mint a hét közepén Bukarestnek: ha nem védik meg a határokat, akkor keresztbe fekszünk annak, hogy csatlakozzanak a schengeni övezethez.

Románia és Horvátország ugyanis nem része a belső határoktól mentes és közös külső határvédelmi területnek. Tehát ahhoz, ezekből a tagállamokból az unió egy másik országába csak határellenőrzés után lehet átjutni. Románia 2011 óta próbálkozik a schengeni csatlakozással, de eddig minden alkalommal elutasították a kérelmét, mondván, az ország túl keveset tesz a korrupció ellen. Ezen Bukarest próbál változtatni: csütörtökön Victor Ponta miniszterelnököt is elővette az ügyészség vitatott ügyei miatt.

Horvátország viszont még nem csatlakozhatna a schengeni rendszerhez − amelyet most egy hónapra fel is függesztettek a menekültválság miatt  −, és a magyar fenyegetés kifejezetten hátrányosan érintheti őket. Nem az övezethez tartozó uniós országként ugyanis Zágrábnak kötelessége biztosítani a határ védelmét, ha ezt nem teszik meg, akkor az erősen az ellen szól, hogy csatlakozhassanak.  

Viszont a dublini egyezmények Horvátországra is vonatkoznak, mivel annak nem feltétele Schengen. Minden uniós országra vonatkozik az a rendelet, hogy regisztrálni kell az országba lépő menedékkérőket, akiket ide akár vissza is küldhetnek, ha az államszövetség egy másik pontján tartózkodik.

Az elmúlt napokban Horvátországot gyorsan megtalálták a menekültek: eddig 14 ezer ember érkezett az országba, amely kezdi meghaladni az ország képességeit. Annak ellenére is, hogy nem ismeretlen a zágrábi vezetésnek a háború elől menekülők befogadása: a délszláv konfliktus végére több ezer menekültet fogadtak az országban főként Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából.



  • Hírek
  • Hírek