Mátyás
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Mekka: 15 év, több mint 1500 halott. Miért?

aaa
2015.09.24. 21:11 Módosítva: 2015.09.25. 01:02
Miért hal meg pár évente annyi zarándok Mekkában? Mit lehet és kéne tenni ez ellen? A mai borzalmas, eddig 717 áldozatot követelő szerencsétlenség átütemezheti az ősi város elkerülhetetlen, de évek óta vontatottan haladó átépítését.

A mekkai zarándoklat, a hadzs a világ legnagyobb évenkénti "tömegrendezvénye". A légiközlekedés beindulása előtt évente alig százezer muzulmán vett rajta részt, az elmúlt húsz évben azonban már rendre több millió ember utazott Mekkába (2012 óta csak azért kétmillió, mert az építkezések miatt korlátozták a beutazásokat). A Korán előírása szerint a hadzs az egyik szent kötelesség, amit minden, arra fizikailag és anyagilag képes hívő muszlimnak életében egyszer teljesítenie kell.

Évi több tízmillióan jönnének

A világ lakosságának jelenleg mintegy 23 százaléka, 1,6 milliárd ember muzulmán, és ebben a népességben a legmagasabb a növekedési ráta is (bár ez a szám csökken). De nem csak a muszlimok száma, a születéskor várható élettartamuk is nő: a Pew Research tanulmánya szerint míg 1990-95 között 62 év volt, ez ma már 68, 2030-35-ben pedig 73 év lesz.

Vagyis egyre több és egyre hosszabb ideig élő muszlim szeretne felnőtt életében legalább egyszer eljutni Mekkába, hogy megcsinálja a nagy zarándoklatot. Ha mindenkinek lenne pénze a költségekre, és a város alkalmas lenne rá, az évenkénti zarándoklat öt napján már ma is több tízmillió látogatót kéne fogadni. 2030-ra így is évi ötmillió zarándokkal számolnak.

A muszlimok többségének persze a pénzszűke miatt esélye sincs eljutni Mekkába, a többiek számát pedig a szaúdi hatóságok országonkénti kvótákkal igyekeznek korlátozni – a legnépesebb muzulmán országban, Indonéziában például már 12 évet kell rá várni.

Alkalmatlan az infrastruktúra

Vizsgálatot kezdenek

A szaúdi király biztonsági felülvizsgálatot rendelt el a történtek után, a kormány pedig felállított az okok kivizsgálására egy bizottságot, írja a BBC. Az egészségügyi miniszter szerint az okozta a tragédiát, hogy sok zarándok nem vette figyelembe a hatóságok által felállított időmenetrendet. Irán szerint viszont a hibás szervezés vezetett a tülekedéshez.

Mekkában a naponta százezer érkező utast egészségügyiek és a biztonsági emberek tízezrei, valamint kiterjedt zártláncú kamerarendszer védi és ellenőrzi. Ennek ellenére rendre bekövetkeznek a maihoz hasonló, ha nem is ennyi áldozattal járó szörnyű balesetek: a nyugat-szaúd-arábiai város már a jelenlegi, évi 2-3 millió ember ottlétével sem bír zökkenőmentesen megküzdeni.

 

Nagyobb balesetek Mekkában

1990: 1426-an haltak meg, amikor egy gyalogosalagútban a zarándokok agyontaposták egymást.

1994: 270 zarándok halt meg, amikor a hadzs részeként a minai rituálénál pánik tört ki.

1997: A futótűzként terjedő tűzvészben a minai sátorvárosban alvó zarándokok közül minimum 340-en vesztek oda.

1998: 180 zarándok halt meg, amikor a pánik tört ki, miután a minai kődobálás helyszínénél többen leestek a gyalogos felüljáróról.

2001: Az utolsó nap a sátán oszlopainak megdobálásánál 31-en haltak meg.

2004: 244 embert tiportak halálra áldozat Minában.

2006: A zarándoklat előtt pár nappal összedőlt egy nyolcemeletes szálloda a Szent Mecset mellett, 73-an haltak meg.

2006: 360 zarándokot tapostak halálra a minai oszlopoknál.

2015 (szeptember 11): Rádőlt egy szerelődaru a mekkai Szent Mecsetre. 111 halott, közel 400 sebesült.

2015 (szeptember 24): 717 halott, több mint 800 sebesült Minánál.

Az 1,7 milliós Mekka infrastruktúrája a folyamatos fejlesztések ellenére sem alkalmas a tengernyi látogató kezelésére, pedig az ország, pontosabban a Mekkát és Medinát irányító királyi család az elmúlt évtizedekben több mint százmilliárd dollárt költött rá. A zarándoklat idején minden évben rogyadozik a város elektromos, víz- és szennyvíz-hálózata, az útszűkületek életveszélyt jelentenek. Valamit tenni kell, és erről már 2008-ban döntés született.

Az ötnapos hadzs egy bonyolult rituálé, melynek során a zarándokok két közbülső állomás érintésével összesen mintegy 20-25 kilométert megtéve kigyalogolnak a városból egy közeli hegyre, majd visszatérnek Szent Mecsethez. Érkezéskor, a harmadik és az ötödik napon is végigcsinálják a Szent Mecsetben a Kába-kő körüli hét kört, továbbá a 3., a 4. és az 5. napon kövekkel dobálják a közeli Minában a sátánt jelképező oszlopokat. Közben hol a szabad ég alatt, hol sátrakban alszanak.

Túl sok a rizikófaktor

A problémát az óriási, és több helyen egymással szemben haladó zarándokok alkotta emberfolyam mellett az okozza, hogy az emberek sokféle nyelven beszélnek, eltérő tempóval haladnak és az előzetes információk, térképek, tájékoztatók ellenére sem ismerik ki jól magukat, hiszen a zarándoklat nem a világtól elzárva, hanem egy nagyváros bel- és külterületein zajlik. Minden évben előfordul, hogy nagyobb csoportok már a kijelölt állomáshelyek közelében megállnak, az akár csak kicsit is szűkebb pontokon könnyen megakasztva a közvetlenül a nyomukban tolongó tízezreket.

Ilyenkor gyakran órákig kell várni, amíg tovább lehet menni, miközben az egész zarándoklat érvényessége egy, az útvonal áteresztőképességéhez képest viszonylag szoros időbeosztás betartásához van kötve. Ha tülekedés támad és a biztonságiaknak nem sikerül elég gyorsan közbelépni, emberek kerülhetnek a földre, akiken a menekülni próbálók áttaposnak, így pillanatok alatt pánik tör ki és eluralkodik a káosz. Egyelőre nem lehet biztosan tudni, de feltehetően valami ilyesmi történt ma is.

Hiába egyszerűsítettek

Hogy a tömeg mozgását gyorsítsák és a balesetveszélyt csökkentsék, a rítusokat az évek során leegyszerűsítették. A Kába-követ (borító fekete fátylat) nem feltétlenül kell megérinteni, elég csak felé mutatni. A harmadik nap kötelező állatáldozatát közvetítőn keresztül is végre lehet hajtani. A komfort érdekben a mecsetnél légkondicionált csarnokok sora épült.

A hadzs hagyományosan legveszélyesebb pontja Mina, az ördögöt jelképező oszlopok megdobálásának helyszíne. Itt az oszlopokat a jobb hozzáférés érdekében a 2006-os tömegtragédia után hosszan elnyújtott, ovális keresztmetszetű faldarabokra cserélték, melyek a hozzájuk vágott kavicsok felfogására szolgáló kőmedencékben állnak.

Az oszlopok köré még a 60-as években kétszintes gyaloghíd épült, amit évtizedeken át folyamatosan bővítettek. A 2006-os tömegtragédia után azonban az egészet elbontották, és egy teljesen új, ötszintes gyaloghíd-komplexumot építettek a helyére, megszüntetve a szűkületeket, és rámpákkal, alagutakkal biztosították a tempós haladást. A hagyományos déli órák helyett egy új szabállyal napkelte és -nyugta között végig érvényessé tették a kődobálás rítusát, hogy a zarándokoknak ne kelljen annyira sietniük.

Ha kitör a pánik, vége

A tragédia most nem itt, hanem az ide vezető úton történt. Ezek a városon átvezető útszakaszok azok, ahol a legnehezebb biztosítani a zarándokok biztonságát, és ahol a szűk utcák miatt a legnehezebb megszervezni a mentést. Ez a mai napon is óriási nehézségeket okozott, de a gyalogoshíd előtt történt a 2006-os szerencsétlenség is: az érkezők elbotlottak a távozók poggyászában, a hátulról jövők pedig agyontaposták őket. A pánikban másfél óra alatt legalább 345 ember halt meg.

A 2006-os tragédia hatalmas presztízsveszteséget okozott az szaúdi uralkodócsaládnak, hiszen a két szent város, Mekka és Medina őrzőiként a világ összes muzulmánja felé felelősséggel tartoznak, és nagyon súlyos bírálatok érték őket a szervezés miatt. Válaszul épült meg a már említett Dzsamarát gyaloghíd, majd 2008-ban egy elképesztő, három évtizedet felölelő, az egész várost alapjaitól újjáépítő fejlesztési projekt kezdett körvonalazódni.

projekt előképeként az elmúlt 20 évben a sivatagi Mekka ezeréves, hagyományos épületeinek 95 százalékát elbontották, és ez a folyamat ma is tart. Erre a sorsra jutott Mohamed próféta feleségének a sírja, vagy a Dar Al Arkam, ahol a próféta 14 évig beszélt a hívekhez. Mindkettő helyén modern szállodák épültek. A rijádi kormány nem törődik a kritikákkal, az uralkodó ultraortodox vahabita vallási irányzat szerint ugyanis a régi romok csak a bálványimádást erősítik. A nyugati ésszel elképzelhetetlen rombolást egy dzsiddai politológus ahhoz hasonlította, mintha egy új hotel kedvéért elbontanák a római Kolosszeumot.

Mekka Plaza

A 2008-ban indult, 227 milliárd dollárosra becsült program még mindig a tervezési szakaszban tart. A projekt kanadai irányítói, a Moriyama and Teshima építész- és az MMM Group mérnöki irodák az egész város átépítését az évenkénti egyszeri zarándoklat szempontjainak vetnék alá.

Lebontanák a Szent Mecset körüli magas épületeket, és felhőkarcolókat csak távolabb, a metrómegállók körül engednének építeni. A Kába-kő körül nem a mecset udvarán, hanem egy térbeli, spirális rámpán keringenének a zarándokok, hogy az érkezők ne ütközzenek a távozókkal, és nőjön a rendszer áteresztő képessége. Új felszíni és földalatti körgyűrűk és sugárutak, valamint magasvasutak épülnének.

A városban föld alatti folyó és zöld gyűrű létesülne, a vasutakat és az utcákat pedig úgy építenék át és tájolnák, hogy azok árnyékot vessenek a zarándokok útvonalaira. A Szent Mecset környékén most mindenhol lehet imádkozni, a tervek szerint később csak az idevezető utak kiöblösödő végén kialakítandó "plázáknál", azaz tereknél lehetne. És ahol csak lehet, kereskedelmi zónák és üzletközpontok létesülnének, hiszen a hadzs természetesen óriási biznisz is.

A projekt és velük együtt a kanadaiak az évekig betegeskedő, és idén januárban meghalt Abdullah király miatt kitört utódlási harcok és más belpolitikai okok miatt az utóbbi két évben légüres térbe kerültek, például a szaúdiak évek óta nem fizetnek a már elkészült tervekért. Abdullah utódja, Szalman a szerdai tömegszerencsétlenség nyomán azonban várhatóan nem tehet majd mást, mint hogy bejelenti a két szent város teljes modernizálását célzó projekt felgyorsítását.