Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Minden borulhat, Görögország az északi határfal megnyitásán gondolkozik

GettyImages-488019466
A bevándorláspolitikáért felelős görög miniszterhelyettes szombaton arról beszélt a tévében, hogy gondolkoznak az Évrosz-kerítés megnyitásán. A 2012-re a görög-török határon elkészült kerítés azonnal hatásosnak bizonyult és visszafogta a szárazföldi útvonalon érkező menekültáradatot, viszont azzal a lendülettel az Égei-tengerre terelte azt. Novembertől az egyre veszélyesebb hullámzás miatt a tengeren útnak induló menekültek száma drasztikusan lecsökkent az elmúlt években, de a görög-török határfal megnyitása alaposan felforgathat mindent. Ez azonban még csak egy ötlet, nem terv, és nem is konkrét bejelentés.

Teljesen megváltozhat az Európába érkező menekültáradat útvonala és intenzitása is, ha a görögök megnyitják a görög-török határon felhúzott kerítést. Márpedig szombat reggel Iohannis Mouzalas bevándorláspolitikáért felelős miniszterhelyettes a görög Mega tévének többek között arról beszélt:

Gondolkoznak rajta, hogy megnyitják az Évrosz-kerítést a menekültek előtt, és szárazföldön regisztrálják őket.

Mouzalas szerint ahhoz, hogy a menekülteken segítsenek, segíteni kell azon a helyi lakosságon is, amelyik elszenvedője a migrációs nyomásnak, különben a szélsőjobboldalnak, a xenofóbiának és a rasszizmusnak nyitnak csak teret.

Az utóbbi időben ez a nyomás elsősorban Lérosz, Kósz és Leszbosz, valamint Számosz, Kalimnosz és Agatoniszi szigeteit érintette. A görög kormány most Athén és Thesszaloniki közelében is nyit egy-egy új befogadóállomást és regisztrációs pontot a menekülteknek a miniszterhelyettes szerint.

A menekültek nem fognak csak úgy eltűnni, nincs varázspálcánk,

mondta Mouzalas, aki szerint az új rendszer a menekültek és a helyi lakosok életét is megkönnyítik majd. Ugyanakkor újra megnyitják azt a hírhedt Amygdaleza menekülttábort is, ahonnan azután kezdték el kiengedni a menekülteket, hogy ott ketten öngyilkosságot követtek el.

A magyar drótkerítés előképe

A görögök 2012-ben kezdték el építeni kerítésüket a török határra, a két ország határán lévő Évrosz folyó gyenge pontjainál, Oresztiada város környékén. A négy méter magas rendszer 12 kilométer hosszan húzódik az amúgy 200 kilométeres határszakaszon. A hárommillió eurós, azaz közel 1 milliárdos beruházást 

EU-s politikusok kezdetben ugyanúgy elítélték, mint a magyar kerítést, a görögök pedig ismerős módon szintén azzal érveltek, hogy ők az EU-t is védik.

Aztán szépen-lassan elfelejtődött a görög fal. Pedig ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a fizikai határzár mellé Görögország is megalkotta annak jogi párját, mintegy ebben is előképét adva a magyar intézkedéseknek. Kemény menekültellenes törvényeket hoztak, illegális határátlépésért 3-10 ezer eurós büntetést és féléves börtönt lehet kapni. Hogy könnyebben elkapják az átszökőket, a határon több ezer határőr mellett 175 Frontex-járőr is tevékenykedik.

Az emberi jogi szervezetek jelentései szerint mindennaposak voltak a menekültekkel szembeni kegyetlenkedések a kerítésnél, a görög területen elfogott menekülteket megverik és visszatoloncolják Törökországba. Egy beszámoló megemlékezik 25 iraki menekültről, akiket a görög határőrök dobtak vissza Törökországba. A török erők azonban nem engedték be őket az országukba, így a csoport két oldalról érkező kegyetlenkedések közé került. A határőrök embertelen hozzáállása miatt végül két iraki meghalt, hármat megerőszakoltak, a többi, a háború elől menekülő szerencsétlen pedig a köztes zónában, egy bokrosban rejtőzött hosszú ideig.

Tengerre kényszerültek a menekültek

A görög fal megépülésekor már az első adatok szerint is drasztikusan, 95 százalékkal visszaesett az ott átjutni próbálkozó menekültek száma – tehát ugyanúgy hatékonynak bizonyult, mint a magyar-szerb határszakaszon felhúzott kerítés. Csak éppen míg a menekültek a Balkán északi részén találtak maguknak egy másik biztonságos szárazföldi utat Horvátország felé kerülve, addig Görögországnál a szárazföldi határ lezárásával az Égei-tengerre kényszerültek. Ez azt jelenti, hogy

  • az összhatás görög szempontból az lett, hogy az észak-görögországi települések helyett a török partokhoz legközelebb eső görög szigetek kerültek nyomás alá,
  • a menekültek szempontjából az, hogy gumicsónakokkal, tengeri úton, a vízbe fulladást kockáztatva kellet útnak indulniuk,
  • de legjobban az embercsempészek jártak, hiszen a sokkal nagyobb szervezést, helyismeretet és több eszközt igénylő tengeri utazásért nagyobb pénzeket is tudtak elkérni. Ahogy a csempészfővárosból, Izmirből írt helyszíni riportunkból kiderül, manapság fejenként 1200 dollárt, de korábban akár 4-5 ezer dollárt is elkértek a csempészek az átkelésért.
Az Évrosz-fal tehát ugyanúgy, ahogy a magyar határzár, nem állította meg a menekülteket, csak más útvonalra terelte őket. Sokkal veszélyesebb útra.

A Frontex statisztikái szerint 2014-ben a menekültek kilencven százaléka valamelyik tengeri útvonalon lépett be az Európai Unióba. A tengeri útvonalak azonban a tél közeledtével még a korábbinál is sokkal veszélyesebbek lesznek. Ez egyrészt persze vissza is fogja a menekülthullámot, másrészt azonban rengeteg menekült halálát okozza. Hogy mennyire mindennapos a vízbefulladás, amit gyakran egyenesen a partiőrség fellépése, tehát végső soron gyilkosság okoz, arról ebben a megrázó riportban olvashat

Van értelme megnyitni, de

Ahogy egy korábbi cikkükben már idéztük a Frontex kérdésünkre adott válaszát:

Az időjárás jelentősen befolyásolja a tengeri útvonalakat. Az adatok szerint a novembertől áprilisig tartó időszakban, a viharok miatt jelentősen esik a határátlépések száma.

A visszaesés egyik oka, hogy az olcsó átkeléshez gumicsónakokat használnak a menekültek, ezek azonban télen az erősebb hullámzás miatt felfordulnak a tengeren. A fémből készült, nagyobb és stabilabb hajók pedig túl drágák ahhoz, hogy a csempészek azokat használják, míg a gumicsónakokat a menekültek egyszerűen csak otthagyják a görög tengerparton, amint biztonságosan szárazföldre értek. 

Az Évrosz-fal megnyitása mellett tehát erős érvek szólnak:

  • A fal nem állítja meg a menekültáradatot, csak veszélyesebb útra tereli őket, ez bebizonyosodott. Sokkal humánusabb megoldás, ha a menekülteknek nem kell a vízbe fulladást kockáztatniuk.
  • A tengeri út nem csak veszélyesebb, de az ottani szigetek lakosságnak is rengeteg gondot okozott az elmúlt időszakban.
  • És hát nem csak a lakosságnak, hanem a kormánynak is: sokkal több erőforrást igényel a menekültek továbbszállítása a kis szigetekről, illetve a helyben történő ellátásuk.

Fontos hangsúlyozni, hogy Mouzalas nem konkrét tervről beszélt és főleg nem jelentett be semmit, csak annyit állított, gondolkoznak ezen is a kormányban. A fal esetleges megnyitásával azonban a biztonságos szárazföldi útvonal ismét népszerű opció lesz, ami azt is jelenti, hogy még az eddigi legrosszabb forgatókönyveknél is nagyságrendekkel több menekült indulhat útnak Németország felé. Ehhez azonban nyilván az Európai Uniónak is lesz néhány szava – főleg, hogy a görögországi, menekülteket regisztráló hotspotok helyét már ki is jelölték a görög szigeteken. A hotspotokat az EU-csúcson elfogadottak szerint november 15-ig fel is kellene állítani.

Az ötlet valósággá válását ugyanakkor Mouzalas azon megjegyzése tovább csökkenti, hogy ő is arról beszélt: a tél beálltával kevesebb menekültre számítanak, így marad idejük, hogy az új táborok, regisztrációs pontok, a menekülteket ellátó rendszer fejlesztése elkészüljön.

Mindent széttrollkodhatnak a görögök

Mivel a görögök eddig gyakorlatilag elszabotálták uniós kötelezettségeiket a határvédelemben, feltételezhető, hogy az alapvető hozzáállásuk továbbra is hasonló. A Sziriza választási győzelme után pedig Cipraszék ismét nyeregben érezhetik magukat, és talán azt gondolják, eljött az ideje, hogy törlesszenek a németeknek, na meg az egész EU-nak.

Gondoljunk bele, mekkora trollkodás lenne, ha Görögország egyszer csak megnyitná az északi falat! De mennyire jó ezzel akár csak fenyegetni is az EU-t!

Bár a miniszterhelyettes arról beszélt, az Évrosz megnyitása esetén ott, a szárazföldön is "regisztrálnák" a menekülteket, látthattuk már eddig is, milyen az, amikor a görögök regisztrálják a menekülteket. Nagyjából olyan, mint amit manapság a horvátok vagy a magyarok csinálnak: regisztráció nélkül továbbpasszolják őket a következő uniós országnak. 

Sőt, igazából meg sem kell nyitniuk a határt a görögöknek, elég, ha ezt politikai fegyverként használják. Viszont látva, hogy egy-egy rosszul időzített, véletlenül elejtett vagy csak szándékolatlan politikusi üzenetnek milyen hatása lehet a menekültáradatra – lásd a németek példáját –, igazából már a fal megnyitásáról szóló terveknek a híre is elég lehet ahhoz, hogy súlyosan megdobja az Európa felé induló tömegek számát. 

És szintén látva, hogy mi történt akkor, amikor akár a Keleti pályaudvarnál, akár a magyar-szerb határnál akár csak három-négyezres tömeg gyűlt fel, előállhat egy olyan szituáció, ahol a görögök már nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy ők ugyan védenék továbbra is a falat, csak hát ekkora nyomással szemben tehetetlenek. Ez pedig reális veszély: Oresztiadával szemközt a török oldalon, Edirne városában egy héttel ezelőtt szeptember 19-én menekültek kétezres tömege torlódott föl és követelte a határ megnyitását, hogy ne kelljen tengerre szállniuk. 

Egy ilyen forgatókönyv esetén – ismét hangsúlyozzuk, az Évrosz-fal megnyitása tényleg csak egy elképzelés egyelőre – az EU-nak egyrészt az Orbán Viktor által hangoztatott közös uniós, elsősorban Görögországra összpontosító határvédelem felé kellene lépnie, illetve Brüsszelnek –ahogy ez már eleve tervben van Erdogan török elnök október 5-i látogatásával – azt kell elérnie, hogy valamilyen módon már a török hatóságok is hatékonyabban fogják fel a menekültáradatot. És hát külön érdekes belegondolni, hogy a szerb határon felhúzott magyar fal és a „falak Európája" ellen felszólaló külföldi politikusok vajon hogyan reagálnának az annak előképéül szolgáló görög kerítés megnyitására, jól tudva, hogy a határnyitás mivel járhat.