Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nagy csapást mértek az afgán kormányra a tálibok

000 Del6448382
2015.10.01. 07:47 Módosítva: 2015.10.01. 09:18

A tálibok hétfőn elfoglalták az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb városát, Kunduzt, aminek azonban fontosabb területeit állításuk szerint végül csütörtökre visszafoglalták a kormányerők. A tálibok azonban azt állítják, hogy még mindig a kezükben van a város területének nagy része, és a harcok még folytatódnak, írja a BBC. Ha valóban sikerül visszavenniük a várost, az fontos győzelem az afgán kormányerőknek, akik legnagyobb kihívásukkal néztek szembe a külföldi harcoló erők decemberi kivonása óta. Kunduznál az volt a tét, hogy néhány amerikai légi csapással megtámogatva főként saját erőből is képesek-e visszafoglalni a települést.

A város megtartása sokkal nehezebb lehetett volna a táliboknak, mint az elfoglalása, de ha sikerült volna tartósan megvetniük a lábukat Kunduzban, akkor az lesújtó üzenet lehetett volna az afgán kormányerők állapotáról, ekkora várost ugyanis a 2001-es bukásuk óta nem tudtak megszerezni a tálibok. Kunduz elfoglalása azért is fontos volt a táliboknak, hogy az Iszlám Állam egyre erősödő helyi szervezetével szemben is fel tudják mutatni, és megerősítheti az Omar mollát követő Manszúr molla vezetői pozícióit.

Fél nap alatt bevették a várost

A tálibok több száz fegyverese hétfőn hajnalban indított összehangolt támadásokat a város több pontján. Gyorsan átjutottak a külső részeken felállított rendőrségi ellenőrzőpontokon, fél napig tartó harcok árán pedig sikerült elfoglalniuk a kormányzati épületeket, letépték Asraf Gáni afgán elnök plakátjait, és kitűzték a zászlójukat a városközpontban.

Rengeteg harckocsit, rendőrautót zsákmányoltak, de még a Vöröskereszt terepjáróiban is fényképezkedtek, ahogy a támadás hírét igyekeztek elterjeszteni a közösségi médiában.

Sikerült elfoglalniuk a börtönt is, ahonnan kiszabadítottak 500 rabot, köztük 144 tálib harcost is.

Evakuálták a Vöröskereszt és az ENSZ helyi irodáit, Kunduz nagy részén nincs áram, és nem működik a telefon sem.

A város háromszázezer lakosa közül sokan már korábban elmenekültek, a BBC szerint több tízezren laknak sátrakban a határ közelében, a többiek viszont a városban ragadtak. A legtöbben napok óta nem mernek elmenni otthonról, az utcáról időről időre lövéseket lehetett hallani, ahogy a kormányerők próbálták visszafoglalni a várost a táliboktól.

Azt nem tudni, pontosan mennyien haltak, vagy sebesültek meg a harcokban, de az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet szerint több száz sebesültet látnak el. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai forrás szerint mindkét oldal komoly veszteségeket szenvedett el már eddig is.

A védelmi minisztérium közleménye szerint gyorsan csapatokat küldtek a városhoz, és az újonnan átadott rendőrkapitányságot, valamint a börtönt keddre már vissza is foglalták a táliboktól, de az biztos, hogy két nap alatt még nem sikerült kiverniük a fegyvereseket a városból. A kormányerők alapvetően a közeli reptérre vonultak vissza, de először abban is két amerikai légi csapás segített nekik, hogy azt tartani tudják a tálibokkal szemben.

Egy helyi szerint szerdára a tálibok is erősítést kaptak, és elfoglaltak egy stratégiailag fontos magaslatot a város közelében, amivel megerősítették pozícióikat. Közben a szomszédos Baglán tartományban egy volt NATO-bázist támadtak meg a tálibok, és két másik északi tartományban is harcok kezdődtek, ezekkel az afgán kormányerőket próbálták megosztani, hogy ne tudjanak teljes erővel Kunduzra koncentrálni.

Az AP-nek az afgán belügyminisztériumban azzal védekeztek, hogy számítottak támadásra, de nem ilyen mértékűre, és a sok összehangolt akció is meglepte őket. Az afgán vezetés próbálta menteni a helyzetet, szerintük a katonák csak azért vonultak vissza, hogy elkerüljék a civil áldozatokat, ugyanis a tálibok élő pajzsként használják a civileket. Az AFP-nek biztonsági források azt mondták, hogy az előrenyomulást az is hátráltatta, hogy

a tálibok aknákat és robbanószerkezeteket telepítettek a város köré.

Kabulban viszont ellenzéki képviselők már Gáni elnök lemondását követelték, a hírszerzés vezetőjét pedig a parlament elé idézték.

Csütörtök reggelre aztán a kunduzi rendőrfőnök azt mondta, hogy az éjszaka előrenyomuló hadsereg ellenőrzi a kormányzó hivatalát, a rendőrséget és a hatósági épületeket. A Twitterre kiraktak képeket az épületeket átkutató katonákról. Az amerikai hadsereg jelezte, hogy amerikai és NATO-katonák is a közelben vannak tanácsadóként, de harcokba nem szálltak be.

Mindenkinek fontos

Kunduz elvesztésének mindenképpen szimbolikus jelentősége is volt, hiszen az afgán kormányerők egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a tálibok rezsimének 2001-es megdöntése óta. Ráadásul a város szinte pont egy évvel Gáni elnök hatalomra kerülése után esett el, miközben az új államfő egyik legfőbb ígérete az volt, hogy békét hoz Afganisztánnak. A tálibokkal kezdett béketárgyalások azonban zátonyra futottak. Kunduz Afganisztán egyik legnagyobb és leggazdagabb városa, a környező tartomány pedig fontos gabonatermesztő vidék. A magyar katonák afganisztáni állomáshelyétől 170 km-re fekvő város elhelyezkedése miatt is kulcsfontosságú, az itt áthaladó utak kötik össze Afganisztánt Pakisztánnal, Kínával, vagy éppen Tádzsikisztánnal.

Kunduzt a tálibok is régen kiszemelték már célpontjuknak, mivel 2001 előtt egy fontos erősségük volt, ahol a drogkereskedő útvonalak is áthaladtak. Mióta 2013-ban az addig a területet védő németek átadták feladataikat az afgán erőknek, a tálibok többször is támadtak már a tartományban, legutóbb áprilisban verték vissza őket a kormányerők. A kormányerőket azonban az is gyengítette, hogy a helyi vezetéssel szemben korrupciós vádak merültek fel, a BBC szerint pedig a tálibok állandó jelenléte miatt csak idő kérdése volt, mikor próbálkoznak meg egy ehhez hasonló támadással.

Kiálltak Omar molla utódja mögött

A tálibok különösen vérszemet kaptak, miután tavaly év végén hivatalosan véget ért a nemzetközi misszió Afganisztánban, az ott maradt nagyjából 13 ezer külföldi katona pedig elsősorban kiképző és tanácsadói feladatokat lát el. A tálibok bizonyítani akarják, hogy a nyugatiak által kiképzett helyi erők nem tudják fenntartani a rendet velük szemben, és az afgán kormányerők eddig is vért izzadtak a tálibok tavaszi-nyári offenzívájával szemben. Ennek keretében megtámadták még az afgán parlament épületét is, három északi tartományban is növelték befolyásukat, és az ENSZ adatai szerint az év első felében a tálibok támadásaiban közel ötezren haltak meg.

A felpörgő támadások eredetileg kétszeres célt is szolgáltak idén, a pakisztániak közvetítésével elindult egy béketárgyalás-sorozat is az afgán kormánnyal, amihez jobb alkupozíciókat akartak kiharcolni. A tálibokat azonban a végletekig megosztotta a béketárgyalások kérdése, és Omar molla halálával a kérdés le is került a napirendről. Félszemű alapító-vezetőjük bevallott halálával az afganisztáni tálibok nemcsak vezérüket, de egységüket is elveszítették, ráadásul egy olyan időszakban, amikor más szélsőséges szervezetek, például

az Iszlám Állam (IS) helyi csoportja is tárt karokkal várja a kiábrándult tálib harcosokat.

Hetekig tartott a bizonytalan időszak, ami alatt ugyan Ajman az-Zavahiri, az al-Kaida vezetője és a pakisztáni tálibok is beálltak az utód, Manszúr molla mögé, de Omar molla egyik fia és bátyja is megkérdőjelezte az új vezér megválasztásának körülményeit és jogosságát. Állítólag több száz parancsnok és vallási vezető ingázott heteken át Afganisztán és Pakisztán törzsi területei között, aztán a tálibok végül múlt héten jelentették be a BBC szerint, hogy félretették a nézeteltéréseiket, Omar fia és bátyja is hűségesküt tett Manszúrnak, ezzel pedig többé-kevésbé sikerült megőrizniük féltve őrzött egységüket.

Az Iszlám Állam felszívja az elégedetleneket

Omar molla halála után az új vezér elfogadtatásának része volt, hogy folytatták a támadásaikat, robbantottak többek között Kabulban a diplomáciai negyednél, alig száz méterre az amerikai nagykövetségtől is, és egy krikettmeccsen elkövetett merénylet mögött is őket sejtik, habár ezt hivatalosan nem vállalták magukra. Az egység azért nem teljes mégsem, mert több magas rangú tálib vezető továbbra is azzal fenyegetőzött, hogy nem engedelmeskedik majd Manszúrnak, és kiszakítja saját csoportját a szervezetből.

A tálibokból kiváló harcosok más csoportokhoz, például az Afganisztánban is egyre erősödő Iszlám Államhoz csatlakoznak. Az IS helyi fegyveresei egyelőre legtöbbször az afgán biztonsági erőkkel harcolnak, kivéve Nangarhar tartományt, ahol az ópiumkereskedésért véres harcot vívnak a tálibokkal is. Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam az ország 34 tartománya közül már 25-ben toboroz fegyvereseket, habár az afgán belügyminisztérium tagadja, hogy már ennyi területen valóban aktívan jelen lennének. A jelentés szerint 70 olyan dzsihadista alkotja az afganisztáni szervezet gerincét, akik Irakból és Szíriából érkeztek, de a korábban az al-Kaidához köthető külföldi, pakisztáni és üzbég harcosok is beálltak állítólag az IS mögé Afganisztánban.

Rengeteg menekült indul útnak

A harcok közepette folyamatosan hagyják el az országot az afgánok, becslések szerint havonta 100 ezren indulnak útnak, hogy aztán többségük Iránban, Pakisztánban, vagy az Öböl-menti országokban vállaljon munkát. Egyre többen utaznak azonban tovább Európába, a Welt am Sonntag éppen a napokban írt arról, hogy 

idén eddig 70 ezren érkeztek Európába, és a német kormány újabb menekülthullámtól tart.

A menekültek érkezése azért is felgyorsult, mert az Afganisztánban dolgozó embercsempészek azzal riogatják az indulni készülőket, hogy ha már 800 ezer menedékkérő érkezik Németországba, többet nem fognak befogadni.

Kollégánk Törökországban találkozott olyan afgán menekültekkel, akik semmiképpen sem akartak iráni területen maradni. „A menyemnek eltört a lába, amire orvosi ellátás nélkül visszaküldték Afganisztánba. De előtte még három napra börtönbe zárták” – szólt az egyik történet. Bővebben>>>

Megint módosíthatnak a menetrenden

Afganisztán így továbbra sem került le a napirendről, az ENSZ Közgyűlése mellett rendeztek egy kifejezetten Afganisztánra koncentráló konferenciát is New Yorkban, amin az afganisztáni külügyminiszter mellett az amerikai és a kínai külügyminiszter vett részt.

Az Eltökélt Támogatás fedőnevű misszióban húsz ország azért még mindig ott van az országban, az Egyesült Államok pedig továbbra is közel tízezer, nem harcoló katonával képviselteti magát.

A résztvevő országok fenntartják az afgán biztonsági erők finanszírozását is, egyelőre 2017-ig. Van olyan katonai vezető is, aki szerint az iraki hadsereg sem omlott volna össze az Iszlám Állam előretörésekor tavaly júniusban, ha korábban legalább néhány ezer katonai tanácsadót hagynak Bagdadban az amerikaiak. Mások szerint csak a pénzügyi támogatás fenntartása a fontos.

A helyzet alakulása miatt mindenesetre amerikai tisztségviselők állítólag azt fontolgatták, hogy a 2016-os újabb határidő lejárta után is több ezer katonát hagynának az országban. A Wall Street Journal szerint az afganisztáni amerikai erők vezetője, John Campbell tábornok öt különböző javaslatot állított össze, amiben olyan is van, ami továbbra is közel tízezer katonát hagyna az országban. A Pentagon egyelőre még nem tett javaslatot a Fehér Háznak a katonák számát illetően.