Szilárda
-4 °C
2 °C

Ilyen, amikor Európa polgármesterei hadat üzennek a szén-dioxidnak

2015.10.02. 07:07
Hallott már az európai uniós Polgármesterek Szövetségéről? Nem baj, ha fogalma sincs, mivel foglalkoznak, maguk is felismerték, hogy népszerűsíteni kellene a szervezetet. Az európai polgármesterek ugyanis nemes célért, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért fogtak össze, és a héten Brüsszelben merész álmokat szőttek.

Eddig azt sem tudtam, hogy létezik az Európai Unióban a Polgármesterek Szövetsége. Bár az EU-ban, ahol a bürokraták mindennél jobban imádják a munkacsoportokat, bizottságokat, szövetségeket, miért pont ez ne létezne?

Aztán hirtelen hétfőn Brüsszelben egy olyan ülésén találtam magam, ahol éppen ennek a szövetségnek a jövőjét tárgyalták. Nyugalom, nem arról van szó, hogy a szövetségbe tömörült polgármesterek önmagukról előadtak egy abszurd drámát, a téma sokkal komolyabb volt ennél: a klímavédelem, az energiahatékonyság növelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.

De kezdjük az elején. A héten ülésezett Brüsszelben az EU egyik szervezete, az úgynevezett Régiók Bizottsága, amely az egyes uniós régiók delegáltjaiból áll. Magyarországról is van 12 tagja a 350 tagú szervezetnek. 

Az egyik jelenlévő tag, Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere azt mondta, hogy a testületnek azért van értelme, mert helyi önkormányzati képviselőkből, polgármesterekből áll. És ők tudják legjobban, helyben hogyan érinti az embereket egy-egy készülő uniós jogszabály. Az egészségüggyel, oktatással, foglalkoztatással, szociálpolitikával, közlekedéssel, energiaüggyel és éghajlatváltozással kapcsolatos szabályoknál például mindig ki kell kérni a testület véleményét.

Erről a hatékonyságról azért nem feltétlenül lehetett meggyőződni akkor, amikor a résztvevők épp arról tárgyaltak, hogy a farkasok vagy a medvék mennyire veszélyesek és veszélyeztetettek Európában. A tanácskozás hangulatára jellemző, hogy egy erdélyi politikus bedobta – persze, viccből –, hogy Romániára akkor terhet rónak a medvék, hogy a menekülteknél látott módzserhez hasonlóan be kéne vezetni a medvekvótákat, és szétszórni a vadállatokat a 28 tagállam között.

2030-ig felére csökkentik

A brüsszeli világ egyik kiismerhetetlen furcsasága, hogy a Régiók Bizottságának még véletlenül sem testülete a Polgármesterek Szövetsége. De mivel nagy az átfedés, ez a bizottság, pontosabban a bizottság szakbizottsága, a Környezetvédelem, Éghajlatváltozás és Energiaügy (ENVE) szakbizottság tárgyalta a jövő nagy feladatait. 

A bizottság ülésén a téma előadója magyar volt, az MSZP-s Tüttő Kata, aki a XII. kerületben önkormányzati képviselő. Budapest amúgy alapító tagja a 2008-ban megalakult Polgármesterek Szövetségének.

Tüttő azt javasolta, amelyet végül el is fogadott a testület, hogy az új cél az legyen:

2030-ig a csatlakozó városok felére csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.

Az Európai Tanács mindenkire kötelező döntése 40 százalékos csökkentést ír amúgy elő. Tüttő az Indexnek elmondta, miben is érzékeljük majd a most tárgyalt változásokat.

Mégis mi értelme a Polgármesterek Szövetségének? - Tüttő Kata válaszol

Miért volt fontos, hogy a Régiók Bizottsága külön is állást foglaljon erről a kérdésről, a szén-dioxid kibocsátásról?

Az európai országok korábban döntöttek arról, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat, és létrehoztak egy mozgalmat, a Polgármesterek Szövetségét, hogy a városok is aktív részesei legyenek ennek a küldetésnek. A mozgalom sikeresebb lett, mint arra bárki számított, mára már több, mint 6500 település csatlakozott. 2020 itt van a nyakunkon, ezért az EU régióinak képviselői új célok kitűzését javasolják a szövetségnek, méghozzá az 50 százalékos kibocsátás csökkentést. A szén-dioxid takarót képez a légkörben, ami segít megtartani a meleget, de ha túl vastag a takaró akkor baj van. Mára eljutottunk oda, hogy nem bírunk már ki több réteget. 

Mit fog érezni egy egyszerű EU-s állampolgár ebből a mostani döntésből?

A cél az, hogy fogyasszunk minél kevesebb és tisztább energiát. Az épületeket korszerűsíteni kell, szigetelni, ablakot, cserélni, korszerű kazánokkal felszerelni, napelem, napkollektor, szélturbina kell minél több háztetőre. Ennek hatását mindenki érezni fogja, mert csökken a rezsi. A közeljövő azt is hozhatja, hogy áramfogyasztóból, áramtermelővé válhatunk és akár néhány éven belül a fölös energiát, ha akarjuk (mint az üres szobánkat) eladhatjuk egy közösségi áramszolgáltatón keresztül.

A zéró kibocsátású városokhoz vezető út fákkal van szegélyezve. A fák a legjobb szén-dioxid csapdák, egyrészről magukba zárják a légköri szenet, másrészt árnyékot adnak nyáron és felfogják a hideg szelet télen, ezzel is csökkentve a hűtéshez-fűtés szükséges energiát, emellett párásítják és szűrik a levegőt is. Terjednek a füvesített tetők és homlokzatok, amik a többi mellett segítenek megfogni az esővizet is.

És persze kell jó közösségi közlekedés, kevesebb autó, több bicikliút, a parkolóhelyeket a belvárosban felváltják a közösségi terek, szélesebb járdák egyre népszerűbbek a biciklis és gyalogos városok (Koppenhága, Bécs).

Magyarországon biztosan, de talán az EU-ban is alig ismerik ezt a szervezetet. Miért?

A globális felmelegedés elleni küzdelem nem volt eddig egy trendi téma. Budapest egyébként alapító tagja a szövetségnek és teljesíti is a célkitűzéseket, de valóban vegyes a kép. A Polgármesterek Szövetsége azokban az országokban vált ismertté és népszerűvé ahol a régiók nemcsak tervezési egységek, hanem működő, költségvetéssel rendelkező szervezetek (pl Olaszország, Spanyolország, Dánia) és a régiók ösztönzik és összefogják a kisebb települések energia beruházási programjait és segítenek azokat megvalósítani. A szövetséghez való csatlakozás több egy politikai nyilatkozatnál, konkrét terveket kell letenni az asztalra és azokat meg is kell valósítani, ebben mind tud segíteni a szövetség irodája.

Ön hogy került ebbe a szervezetbe?

A Régiók Bizottságának munkájában február óta veszek részt, akkor nevezte ki a kormány az új tagokat. A környezetvédelmi szakbizottságban vagyok tag, és itt viszem a szervezet ügyét, megbíztak, hogy készítsem elő a Régiók Bizottsága álláspontját a mozgalom új célkitűzéseiről, ezek közül a legfontosabb, hogy 2030-ra felére csökkentsék az aláírók a kibocsátásukat,  és támogatjuk, hogy a szövetség az egész világra kiterjedjen.

Az ön településén, a XII. kerületben, ahol amúgy MSZP-sként kisebbségben van, például hogyan csökkentik a szén-dioxid kibocsátást?

A hegyvidéki önkormányzat szerencsére nagyon környezettudatos. A Normafa-projekt keretében elektromos buszokat szerzünk be, az önkormányzati intézmények, a polgármesteri hivatal fel van szerelve napelemmel, napkollektorral, működik hőszivattyú, ami a csatornában folyó szennyvíz melegét használja, a javaslatomra csatlakozunk a főváros ivócsap programjához, melynek lényege, hogy az utcai tűzcsapok kis átalakítással ivókúttá válnak, megy az Ültess fát a gyerekednek program, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel és az autómentes nappal mind-mind csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást.

Eddig 6500 település csatlakozott Európában ehhez a mozgalomhoz? Miért csatlakoznának többen? Hány aláíróra számít?

Magyarországról eddig 39 település csatlakozott, ebből 11-en idén, Kispest például az elmúlt héten döntött, hogy beszáll. A cél az, hogy minél többen tudjanak erről a mozgalomról, és ne csak az Élő Bolygó kezdeményezéshez csatlakozzanak. A magyar csúcstartó Felsőtárkány, ott 100 százalékos csökkentést vállaltak.

Jár valamilyen plusz támogatás, pályázati lehetőség a csatlakozó településeknek? Ha nem, akkor miért éri meg ehhez csatlakozni?

A szövetség irodája sok segítséget, technikai támogatást, képzést nyújt azoknak, akik elindulnak a zöld úton. Pályázati pénz is van, a területi operatív programok egy része erre használható. De nagyon sok esetben piaci alapon, támogatás nélkül megtérülő beruházásokról van szó, csak el kell jutni odáig, hogy egy önkormányzat felmérje mennyi energiát fogyaszt, és hogyan lehet ezt a számlát csökkenteni.

Mi történik, ha egy önkormányzat nem teljesíti, amit vállalt?

A 6500 aláíróból igazából 1000 már kiesett, amiért nem teljesített, például még egy fenntartható energia akcióvtervet sem fogadott el. Az önkéntes vállalásnak az a lényege, hogy magunk miatt tesszük, mert tartani akarjuk, amit ígértünk.

A Polgármesterek Szövetéségnek tehát éppen ez az egyik gyengesége, hogy igazából nem történik semmi, ha valaki nem teljesíti a vállalásait. A másik gyengeség pedig az, hogy pályázatokról sem rendelkezik, vagyis pénzzel sem tudnak magukhoz csábítani élelmes önkormányzatokat. 

A Polgármesterek Szövetéségnek tehát éppen ez az egyik gyengesége, hogy igazából nem történik semmi, ha valaki nem teljesíti a vállalásait. A másik gyengeség pedig az, hogy pályázatokról sem rendelkezik, vagyis pénzzel sem tudnak magukhoz csábítani élelmes önkormányzatokat. Ez utóbbit a Régiók Bizottságában is felismerték, és döntöttek arról, hogy kis- és középméretű települések számára új finanszírozási formákat kell létrehozni. Emellett pedig népszerűsítik is a szervezetet, amelynek struktúráját azért majd nem ártana egyszerűsíteni.