Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Politikai földrengés a lengyel parlamenti választásokon

2015-10-25T201033Z 385930644 LR1EBAP1K1A9N RTRMADP 3 POLAND-ELEC
2015.10.25. 21:12
Jarosław Kaczyński pártja, a korábban már kormányzó Jog és Igazságosság nyerte a lengyelországi parlamenti választásokat az exit pollok szerint. A PiS nagyobb arányban, 16 százalékkal a földbe döngölte a mostani kormánypártot, és Beata Szydło vezetésével várhatóan egyedül is tud kormányozni. Történelmi fordulat, hogy az egymással összefogó és együtt induló baloldali pártok nem érték el a bejutási küszöböt, így a baloldal kiesett a parlamentből. Két idén alapított párt is bejutott a szejmbe.

A várakozásnak megfelelően az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a lengyelországi választásokat, ám az eddigi előrejelzésekhez képest még nagyobb különbséget mutatnak az első exit poll adatok. Az Ipsos felmérése szerint 16 százalékot vert Jarosław Kaczyński jobboldali pártja a jobbközép kormánypártra - írta a Gazeta Wyborcza.

Az exit pollok alapján nem túlzás politikai földrengésről beszélni. A PiS egyedül is képes kormányt alakítani, és történelmi fordulat, hogy a baloldal kiesik a parlamentből. Ezek a pártok jutnak be a szejmbe az előzetes adatok alapján.

  • Jog és Igazságosság (PiS) - 39,1 százalék (242 mandátum)
  • Polgári Platform (PO) - 23,4 százalék (133 mandátum)
  • Kukiz’15 - 9 százalék (44 mandátum)
  • Modern (Nowoczesna) - 7,1 százalék (22 mandátum)
  • Lengyel Parasztpárt (PSL) - 5,2 százalék (18 mandátum)

A mostani választásokon a  parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. Vagyis a 242 mandátum azt jelenti, hogy

a PiS-nek ezzel nem lesz koalíciós kényszere, egyedül is kormányt tud alakítani.
 

Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök, a PO vezetője vasárnap este elismerte a vereséget, és köszönetet mondott azoknak, akik kétszer is hittek pártjában. Szerinte Lengyelország nem vesztegette el az elmúlt 8 évet, mert sokkal jobb ország lett, mint 2007-ben volt.

Vasárnap este elkezdett ünnepelni a PiS vezetősége is, Jarosław Kaczyński köszönetet mondott minden választónak, minden aktivistának és a miniszterelnök-jelöltjének, Beata Szydłónak. "Kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot".

Amennyiben megalakul a PiS kormánya, óriási és hallatlanul nehéz feladatok várnak rá.

Mint mondta, "a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó". Beata Szydło a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczyński volt elnökről emlékezett: "az ő útján haladtunk" - jelentette ki. 

Kiesett a baloldal

Az Egyesült Baloldal (ZL) 6,6 százalékot szerzett,. Ez a formáció a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés szövetsége volt, vagyis több párt koalíciós összefogása, így nekik 8 százalék kellett volna a bejutáshoz. A mostani szereplés viszont azt jelenti, hogy 

a korábban kormányon is lévő baloldal ezúttal nem jutott be a szejmbe.

A dolog azért történelmi, mert 2001-ben még a baloldal nyerte utcahosszal, majdnem 45 százalékkal a választásokat.

Az új pártok viszont népszerűek

A baloldaltól nyilván sok szavazatot vitt el Paweł Kukiz mozgalma, amely 9 százalék körüli eredményre és 44 helyre számíthat a szejmben. A punkzenész az idén májusban alapította a populista, inkább balra húzó pártját. Kukiz az elnökválasztáson robbant be a lengyel politikába, és rögtön 21 százalékot ért el, harmadik lett Komorowski és Duda mögött – megelőzve a baloldali pártok jelöltjeit.

 

Érdekesség, hogy magabiztosan átlépte a bejutási küszöböt májusban alapított Modern (Nowoczesna) párt, amelyet az elemzők neoliberális és kissé feminista tömörülésnek tartanak. A balközép párt elnöke, Ryszard Jerzy Petru az ország egyik legismertebb közgazdásza, a Világbankban a magyar–lengyel gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott. Ez a párt is sok bizonytalant, illetve baloldalit szólíthatott meg.

A mostani kormánykoalícióból a Lengyel Parasztpárt (PSL) épphogy bejutott a parlamentbe. A kereszténydemokrata kisgazdák négy éve még 8,4 százalékot kaptak, de a kormányválság őket is meggyengítette, most egy hajszállal juthatnak át az ötszázalékos küszöbön.

Nem került be viszont a parlamentbe a 4,9 százalékos jobboldali-populista KORWIN.

51,6 százalékos részvétel

A 27 859 választóhelyiségben - melyek közül 255 külföldön van - 30,5 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhatott az urnákhoz.

A mostani szavazást a parlamenti választásokon megszokott részvétel jellemezte,a választók 51,6 százaléka szavazott. A részvételi arány általában 50 százalék körül mozog, legutóbb, 2011-ben az erre jogosultak 48,92 százaléka voksolt.

Ezek még csak exit poll-adatok, a hivatalos eredmény hétfőre vagy keddre várható, de a korábbi tapasztalatok alapján ezek a felmérések közelítenek a végeredményhez.

Nyolc év után újra hatalmon

A PiS két ellenzékben töltött ciklus után kerül ismét hatalomra. A nacionalista, rendpárti, populista programjáról ismert konzervatív pártot a Kaczyński testvérek, Jarosław és Lech alapították 2001-ben. A párt 2005 és 2007 között vezette Lengyelországot, Jarosław a miniszterelnöki, Lech pedig az elnöki pozíciót töltötte be (a 2010-es tragikus haláláig, a szmolenszki katasztrófáig).

2007 óta a most választást veszítő PO kormányzott Donald Tusk, majd a nála kisebb népszerűségnek örvendő Ewa Kopacz vezetésével. A PO mostani választási vereségét már előrevetítette a májusi elnökválasztás. A februárban még toronymagasan vezető PO-s Bronisław Komorowski végül veszített, Andzrej Duda, a PiS jelöltje lett az államfő. Az idén nyáron Kopacz át is szervezte a kormányát, de ez sem segített. A PiS pozícióját pedig javította, hogy Jarosław Kaczyński a várakozással ellentétben nem magát jelöltette a kormányfői posztra.

Orbán örülhet

A PiS jelöltje egy nő, Beata Szydło lett, aki Duda elnöki kampányát is irányította. A vezetésével pedig a Fidesz–KDNP-éhez nagyon hasonló kormány jöhet most Lengyelországban.

Inkább nacionalista, Brüsszellel konfrontatív, enyhén euroszkeptikus politizálás várható. Emellett Szydło több olyan lépésre készül, amelyet Orbántól is láthattunk korábban: például a kereskedelmi szektor megadóztatása (a várható gazdasági lépésekről ebben a cikkünkben olvashat), vagy az EU-val kevésbé együttműködőbb menekültpolitika.

Orbán Viktor számára azonban azért örömteli fejlemény a PiS győzelme, mert így a magyar kormány egy erős szövetségest kaphat a mostani EU-s politikájához.

Míg a V4-ek megállapodásából Ewa Kopacz legutóbb a menekültkvóták ügyében kihátrált, a PiS-szel ez nem fordulhat elő, erre Szydło célzott is a kampányban. Korábban a magyar kormányzati körökben is beszéltek már arról, hogy a PiS nagyarányú győzelmével kalkulál Orbán Viktor, amely erősítheti az általa képviselt EU-s politikát.