László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán jöhet ki a legjobban a lengyel választásokból

000 DV1927386
2015.10.25. 09:05
Ha Jarosław Kaczyński pártja, a Jog és Igazságosság nyeri október 25-én a választásokat, akkor Varsó még elkötelezettebb lehet a visegrádi négyek mellett. Adóemelés várhat a viszonteladókra, és békülés jöhet Moszkvával a lengyel parlamenti választások után. Orbán Viktornak erős szövetségese lehet Beata Szydło.

Két ellenzékben töltött ciklus után a Jog és Igazság (PiS) pártja ismét kormányra kerülhet Lengyelországban. A nacionalista-rendpárti, populista programjával ismét széles körben népszerű konzervatív pártot a Kaczyński testvérek, Jarosław és Lech alapították 2001-ben. A tömörülés a Szolidaritás Választási Akcióból és a Lengyelország Építése Mozgalomból nőtt ki, majd 2005 és 2007 között vezette Lengyelországot. Jarosław a miniszterelnöki, Lech pedig az elnöki pozíciót töltötte be (2010-es tragikus haláláig).

A keresztényszocialista, antikommunista párt tíz éve az Önvédelem nevű, szélsőjobboldali mozgalommal lépett koalícióra. Az együttműködés sikertelen volt, 2007-ben a kormány abba bukott bele, hogy az Önvédelem vezetője, Andrzej Lepper vesztegetési ügybe keveredett. Az ügyben a varsói Korrupció Elleni Központi Hatóság is vizsgálódott.

Kaczyńskiékat a Donald Tusk vezette liberál-konzervatív Polgári Platform (PO) győzte le a 2007-es előrehozott választásokon. A jobbközép PO-t szintén 2001-ben alapították, tagságának felét a Szolidaritás azon fele adta, amelyik nem követte a  Kaczyński ikreket.

2007 után 2011-ben is megnyerték a választásokat, de a kormányzáshoz koalícióra kellett lépniük a Lengyel Parasztpárttal. Tusk egészen 2014-ig vezette Lengyelországot, amely ekkor az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága és mintaállama lett. Tavaly szeptemberben lemondott, amikor kinevezték az Európa Tanács elnökének. A kormányt és a pártot azóta Ewa Kopacz vezeti, de népszerűsége nem közelíti meg Tuskét.

Betett a lehallgatási botrány

A PO-t leginkább a tavaly nyáron kirobbant lehallgatási botrány gyengítette meg. Egy kiszivárgott hangfelvételen a Lengyel Nemzeti Bank feje, Marek Belka és a lengyel kormány belügyminisztere, Bartłomieja Sienkiewicz arról egyeztetett, hogy a központi bank besegít a kormánynak, ha a pénzügyminisztert megbuktatják.  A párt nyolc éve azzal kampányolt, hogy felszámolja a korrupciót, ezért a felvétel miatt sokan kiábrándultak a PO-ból.

A májusi elnökválasztást  – nem kis részben emiatt – elveszítették, Andzrej Duda, a PiS jelöltje lett az államfő. Azóta folyamatosan csökken a Polgári Platform támogatottsága: az október eleji közvélemény-kutatások szerint 9-15 százalékkal maradnak el a Jog és Igazságosság mögött. Utóbbi annyira jól áll, hogy akár önállóan megszerezhetik a többséget a szejmben.

Sok törpepártból egy gyenge középpárt

A magyar törvényhozáshoz hasonlóan a szejmbe is 5 százalékkal juthatnak be a pártok, a koalícióknak 8 százalékot kell megugraniuk. A közvélemény-kutatások szerint a két nagyon kívül a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Kukiz’15 és az Egyesült Baloldal (ZL), illetve a neoliberális Modern (lengyelül Nowoczesna) és Janusz Korwin-Mikke veterán jobboldali liberális politikus januárban alapított újabb pártjának, a Korwin tömörülésnek lehet esélye a bejutásra.

 

A koalícióba lépett baloldal viszont pengeélen táncol: ha nem szerez 8 százalékot, kiesik a parlamentből. A baloldal mostani összefogáshoz hasonlót láttunk 2014-ben a magyar baloldali pártoktól: közösen indul a választáson a Lengyel Munkáspárt (UP), a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD), a Lengyel Szocialista Párt, a Zöldek (PZ) és az erősen szabadelvű a „Te mozgalmad” (TR). A TR vezetője, Janusz Palikot korábban Tusk polgári platformjában politizált, és a 2011-es választás legnagyobb meglepetését hozta azzal, hogy a harmadik legjobb eredménnyel, 10 százalékkal bekerült a szejmbe.

Az Egyesült Baloldal 7-10 százalékra számíthat, ezzel éppen bejuthat a lengyel parlamentbe. A szövetség vezetője és miniszterelnök-jelöltje Barbara Nowaczka, a TR társelnöke. A magát középre soroló tömörülés Kaczyński pártjával valószínűtlen, hogy koalícióra lépne, a Polgári Platform közelebb áll hozzájuk. Palikot személye viszont taszíthatja Kopacz pártját: a politikus megszüntetné az egyházak állami támogatását, legalizálná a melegházasságot és a marihuána fogyasztását. 

A mostani kormánykoalícióból a Lengyel Parasztpárt (PSL) 4-6,7 százalékra számíthat. A kereszténydemokrata kisgazdák négy éve 8,4 százalékot kaptak, de a kormányválság őket is meggyengítette, a mostani 24-hez képest 12-20 mandátumuk lehet.

Bejuthat a törvényhozásba Paweł Kukiz Mozgalma. A punkzenész idén májusban alapította a populista, inkább balra húzó pártot. A Kukiz a közvélemény-kutatóknál 5-6 százalékon áll, az elemzők szerint főként protest szavazatokra számíthat. Ez az elnök választáson 21 százalékot hozott nekik: az alapító harmadik lett Komorowski és Duda mögött – megelőzve a baloldali pártok jelöltjeit.

A szintén májusban alapított Modern (Nowoczesna) párt is bejuthat. A felmérések 4-9 százalékra várják a neoliberális és erősen feminista tömörülést. A balközép párt elnöke, Ryszard Jerzy Petru az ország egyik legismertebb közgazdásza, a Világbankban a magyar–lengyel gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott. A politika új terep a számára, a szakértők szerint szakmai hitelességével sok kiábrándult szavazót szólíthat meg, hasonlóan a magyar Lehet más a Politikához, amely 2010-ben 7 százalék fölött végzett.

Korrupciós botrány a korrupcióellenes pártnál

Tavaly nyár óta folyamatosan gyengült a kormánykoalíció. Idén júniusban Kopacznak át kellett szerveznie a kormányt: a választási kudarc és a kiújult lehallgatási botrány miatt lemondott három-három miniszter és miniszterhelyettes, valamint az alsóház elnöke. A koalíciós partner Lengyel Parasztpárt megsértődött, hogy nem tudott időben a távozásokról, és felvetették, hogy kiszállnak a koalícióból. A Polgári Platform támogatása ekkor állt be 20-25 százalékra. Ezen azóta sem tudtak javítani.

Tovább rontott a kormány helyzetén a menekültválság: a visegrádi országokkal együtt Varsó is ellenezte a Brüsszel által szorgalmazott uniós kvóták bevezetését. Szeptember végére viszont Kopaczék is beálltak a brüsszeli terv mögé. A kormány nem tehetett mást, mozgástere elfogyott: nem mehettek szembe Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, korábbi pártalapítójukkal.

Másrészről nem veszíthették el az EU támogatását sem az ukrajnai konfliktusban. A legtöbb menekült innen érkezik Lengyelországba, szükségük lehet még az unió segítségére, ha elhúzódik a háború. A lengyel közvélemény viszont a PiS menekültellenes politikáját támogatja, ezért az erősen EU-párti kormány népszerűsége tovább csökkent.

Ebben komoly szerepe volt Andzrej Duda államfőnek is: többször bírálta nyilvánosan a menekültkvótát, és az egész Európai Uniót tehetetlennek nevezte. Kiállt a visegrádi négyek közös fellépése mellett, és Kopacz kormányát is ostorozta, hogy kihátráltak a közös tervből. Október elején az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslata mellett kellett volna kitartania Varsónak is. „Rossz dolog volt, hogy a menekültkvóták kérdésében a visegrádi országcsoport nem egyhangúlag szavazott, viszont kiderült az is, közös fellépéssel nyerni is tudnának, és érveikről másokat is meggyőzhetnének” – mondta el Duda, aki szerint fontos lenne, hogy a jövőben találjanak közös pontokat a kelet-európai térség országai.

Erős visegrádi szövetséggel Brüsszellel szemben

Ez hangsúlyos pont lett a PiS programjában. Beata Szydło, a párt miniszterelnök-jelöltje többször elmondta: a menekültkérdésben nem lett volna szabad kihátrálniuk a magyar javaslatból. A jövőben szorosabb együttműködést szeretne a térség országaival. A visegrádi országok együttesen egy 64 milliós piacot jelentenek.

„Jogos felvetés, hogy számunkra elfogadhatatlan az, hogy Orbán és Zeman [a cseh elnök] együttműködik Putyinnal. Ez számunkra elfogadhatatlan. De ha nem törekszünk jó kapcsolatra a csehekkel és a magyarokkal, akkor egyedül maradunk a térségben” – közölte Beata Szydło miniszterelnök-jelölt a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilappal október elején. A kijelentés arra utal, hogy a PiS akár Moszkvával is kibékülhet, ha hatalomra kerül.

Kérdéses, hogy milyen áldozatokat hajlandó meghozni a felálló kormány. Valószínűtlen, hogy engednének a NATO helyi jelenlétéből, és biztosan nem fogják támogatni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését. Ezt Duda az MTI-nek adott interjújában is egyértelművé tette.

A visegrádi országok vezéralakja Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a menekültválság alatt. Ha Lengyelország tényleg erősíti kapcsolatait a térségben, az a magyar kormányfőnek kedvezhet. A 39 milliós Lengyelország erős partner lenne Brüsszelben.

Követhetik a magyar mintát

A Fidesz–KDNP-éhez nagyon hasonló kormány jöhet Lengyelországban, ha Kaczyński pártja nyeri a választást. Nacionalista, Brüsszellel konfrontatív, enyhén euroszkeptikus politizálás várható a szejmben. Ez pedig komoly fordulat a korábbi EU-s mintaállamhoz képest.

A PiS kampányának egyik legfontosabb eleme, hogy kétszázalékos különadót vetnének ki a viszonteladókra, akiknek legalább 250 négyzetméteres üzlethelyiségük van. 3,3-3,5 milliárd złoty (240-255 milliárd forint) pluszbevételt várnak a költségvetésben a leginkább a külföldi kereskedelmi hálózatot érintő tételtől. A párt ebből a hazai kereskedők versenyhelyzetén javítana. 2010-ben a magyar kormány is bevezetett egy hasonló különadót a kereskedelmi szektor multinacionális cégeire.

Ezt korlátozhatja, hogy a lengyel gazdaság erősen kitett Németországnak, még a magyarnál is jobban. A lengyel export 152,8 milliárd euró (47 430 milliárd forint), ennek 26 százaléka – mintegy 40 milliárd euró, azaz 12 ezer milliárd forintnyi – a németekkel folytatott külkereskedelem. A PiS hatalomra kerülése elszigetelheti Varsót, ha túl sokszor mennek szembe az EU-val, ami visszavetheti a gazdasági növekedést. Az elemzők augusztusban még 3,7 százalékos GDP-bővülést vártak, a PiS győzelmével számolva ezt 3,5 százalékra mérsékelték.

A menekültkvóták esetében is változhat a lengyel álláspont. Jelenleg 6500 közel-keleti migránst fogadna be Varsó, de a PiS visszatérne az eredeti 2000 fős tervezethez. Ha a visegrádi országok újra összefognak, akkor visszaléphetnek a mostani kormány vállalásától.

Gyenge kormány, erős ellenzék

A rendszerváltás utáni Lengyelországban még nem volt olyan kormány, amelyik egyedül megszerezte a kormányzótöbbséget. A PiS-nek a legoptimistább becslések szerint összejöhet a 231 fő a szejmben. De sokkal valószínűbb, hogy koalícióra kell lépnie.

A Jog és Igazságosság azonban nehezen találhat magának partnert. A Lengyel Parasztpárt és a PO viszonya ugyan megromlott, de valószínűtlen, hogy a kisebbik kormánypárt beállna Kaczyńskiék mellé. Az Egyesült Baloldal – ha egyben marad a választások után – inkább középre pozicionálná magát. Európa-pártiságuk miatt közelebb áll hozzájuk a Civil Platform politikája. A kispártok közül se látszik, hogy a Kukiz vagy a Modern a PiS-szel együtt kormányozna. A nagykoalíció lehetőségét pedig mindkét nagy párt kizárta.

A választások után mindez megváltozhat, lehet, hogy balról segítik ki  Kaczyńskiékat: az Egyesült Baloldalnál már most is több a vitás, mint a közös pont. Az sem elképzelhetetlen, hogy a protestpárt Kukiz vállalná a koalíciót, de a PiS akár beleállhat a kisebbségi kormányzásba is.

A PO-nál leginkább abban bízhatnak, hogy szavazóik passzívak, és a választás napján végül elmennek szavazni. Néhány százalékkal jobb eredménnyel, koalíciót alkotva a Parasztpárttal, esetleg a baloldali pártok némelyikével szövetkezve, megtarthatnák a hatalmat. Ellenzékben viszont minden erejükkel szembemennek majd a PiS-szel, és ehhez könnyen találhatnak szövetségeseket. Egyelőre az tűnik a legbiztosabbnak, hogy a választások után hosszú koalíciós egyeztetések következnek.