Valér
2 °C
8 °C

Óriási offenzíva indult az Iszlám Állam ellen, a kurdoktól másfél nap alatt kikaptak

000 Nic6508695
2015.11.13. 11:15 Módosítva: 2015-11-13 14:07:03
A kurdok másfél napos villámhadjáratban elfoglalták az iraki Szindzsár városát, amivel elvágták az Iszlám Állam iraki és szíriai területei közti északi útvonalat. Közben az Eufrátesz mentén iraki csapatok is megkezdték a félmilliós Ramádi visszafoglalását.

Ez a lényeg:

  • A kurdok péntek délelőtt, mindössze másfél napos ostrom után elfoglalták  az észak-iraki Szindzsár városát az Iszlám Államtól (IS).
  • Az Észak-Irakot és Kelet-Szíriát összekötő 47-es utat is ellenőrzésük alá vonták, amivel elvághatják az iraki Moszul utánpótlását, valamint a Szíria felé irányuló illegális olaj- és műkincs-kereskedelmet.
  • Közben délen az iraki hadsereg megkezdte a tavaly feladott Ramádi ostromát.
  • Az amerikaiaknak nagy szükségük van egy látványos győzelemre, hogy megerősítsék pozícióikat Irakban, és megmutassák Putyinnak, hogyan kell tartós eredményt elérni az Iszlám Állam ellen.

Oldtimer szovjet tankokkal nyomultak a városba

Az iraki Kurdisztán konvojai csütörtökön a 47-es főút keleti és nyugati szakaszai mentén előrenyomulva közelítették meg a kétszázezres várost, és a New York Times szerint gyorsan beásták magukat az útszakasz déli oldalán, hogy visszaverjék a várható ellentámadásokat. A kurd gyalogság mozgékonyságát a közel-keleti harcok alapjárművének számító pickupok és Humveek biztosítják, de néhány oldtimer T-55-ös is feltűnt.

Szindzsár elszigetelését követően azután pénteken a várostól északra található dombvidékről is megindult az előrenyomulás, a kurdok bejelentették, hogy

minden oldalról benyomultak a városba.

Szemtanúk szerint a kurd harcosok házról házra tisztították meg a várost az iszlamistáktól, és megkezdték az aknák és más robbanó csapdák hatástalanítását is. A városharcoknál megszokotthoz képest azonban nagyon gyorsan haladtak, a Reuters arról számolt be, hogy délelőtt 10 órára 

gyakorlatilag elfoglalták a várost, és már a környező települések biztosításánál tartanak.

Délután egy órakor pedig Mesud Barzáni, Kurdisztán elnöke hivatalosan is bejelentette a város elfoglalását.

Az offenzívában egy nagyon komoly létszámú, 7500 fős kurd hadosztály vett részt, az Iszlám Állam részéről olyan 600 harcos védte a várost; egyelőre a veszteségekről nem érkezett jelentés. Ezzel az erővel – és az USA által garantált abszolút légi fölénnyel – mindenesetre valószínű, hogy a kurdok képesek lesznek megszilárdítani a nagyjából 120 négyzetkilométernyi elfoglalt területet.

Tényleg kettévághatják az Iszlám Államot

Bár másfél nap után túlzás lenne messzemenő következtetéseket levonni az offenzívából, az biztos, hogy a kurdok tényleg ott csaptak oda Iszlám Államnak, ahol az a legjobban fáj.

Az iraki–szír határ nagy része ugyanis nehezen járható sivatag, ezért különösen fontos az északon haladó 47-es út, mely az Iszlám Állam szíriai törzsterületeit köti össze a kalifátus legfontosabb iraki városával, Moszullal. Az úton iraki irányba áramlik a fegyver és más hadianyag, Szíria felé pedig a feketepiacra szánt olaj, illetve a gazdag mezopotámiai gyűjtemények lerablásából származó műkincsek. Ha ezt az útvonalat végleg elveszti az IS, akkor elvész a terrorállamnak az a rugalmas képessége, hogy az egyik országból a másikra csapatokat dobjon át oda, ahol épp szükség van az erősítésre.

Az iraki–szír határvidék egysége az Iszlám Államnak presztízsszempontból is nagyon fontos. Ugyanis propagandájuk egyik alapeleme, hogy száz év után nekik és csak nekik sikerült eltörölniük a brit és francia gyarmati hatalmak által a Sykes–Picot-egyezményben kijelölt önkényes, az arab népeket természetellenes módon elválasztó határt.  Erről itt beszél egy mudzsáhid.

Öngyilkos merénylet Bagadban

Öngyilkos merényletben legalább 18-an meghaltak és negyvenhárman megsebesültek Bagdadban pénteken - közölték rendőrségi és egészségügyi források. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet az interneten megjelent közleményben vállalata a merényletet.

Az elkövető az iraki főváros délnyugati részén lévő egyik mecset előtt, egy kormánypárti síita harcos temetésén hajtotta végre a pokolgépes merényletet. A harcos az IÁ szélsőséges szunnita szervezet ellen vívott küzdelemben vesztette életét. 

Ennyit nép még nem szenvedett

Szindzsárban és környékén az arabokon kívül a világ egyik legtöbbet szenvedett – eddig 73 dokumentált pogromot túlélt – kisebbsége, a jazidi népcsoport lakja. Ők etnikailag a kurdok rokonai, de 4000 éve őrzik sajátos hitüket, melyet az iszlám szélsőségesek persze csípőből sátánimádatnak bélyegeznek. Ennek megfelelően az Iszlám Állam fegyveresei a város 2014. augusztus 4-i elfoglalása után brutális vérfürdőt rendeztek, 500 nőt vittek el szexrabszolgának, és több tízezer jazidit űztek a környező hegyekbe. Az otthon maradókat pedig egyszerű választás elé állították: vagy áttérnek a szunnita iszlámra, vagy megölik őket.

A történtek tükrében nem is csoda, ha sok jazidi nő most fegyverrel a kezében tér vissza városába:

A déli folyosón is megindult a támadás

Ráadásul közben délebbre, az Eufrátesz folyót követő útvonal is egyre bizonytalanabb. Iraki kormánycsapatok ugyanis október óta apró lépéssekkel körülzárták a tavaly májusban elvesztett Ramádit, folyamatosan érkeznek a körzetbe a harckocsik és a tüzérség. Az ostrom előkészületeit az Egyesült Államok légiereje folyamatos bombázásokkal segíti, csütörtökön például két, nehéz járművekkel és légvédelmi lövegekkel felfegyverzett taktikai egységet semmisített meg a város körzetében. 

Péntek hajnalban pedig nyugatról és északról megindult a 450 ezres város ostroma, amit tavaly szégyenletes körülmények között adott fel az iraki hadsereg. Erről az offenzíváról egyelőre sokkal kevesebb részlet került nyilvánosságra, mint Szindzsár ostromáról, de manapság a híreknél gyorsabban terjednek a videók; melyek alapján az Iszlám Állam robbanóanyaggal megrakott páncélozott járműveket (ezeket a katonai szakzsargonban VBIED-nek hívják) küld az autópályán előrenyomuló katonák közé:

Amerika megmutatja az oroszoknak

Az összehangolt offenzíva mögött nyilván az Egyesült Államok áll, mely a légi előkészítéssel is komolyan kivette a részét a villámgyors kurd sikerből. Ahogy azt a Pentagon csütörtökön bejelentette, a koalíciós légierő októbertől kezdve 250 bevetéssel puhította meg a szindzsári védelmet, megszórták az iszlamisták állásait, a parancsnoki és kommunikációs központokat, a fegyverraktárakat és robbanóanyag-gyárakat. A CNN tudósítása szerint

a városban szinte egyetlen jármű sem maradt épségben.

Az Egyesült Államok ráadásul kezdi maga mögött hagyni a kurdokkal szembeni tartózkodását – amit a török kormány kurdellenessége diktált –, és a Pentagon azt is elismerte, hogy számos amerikai tanácsadó dolgozik a pesmerga vezetők mellett, és amerikai katonák jelölik ki a légitámadások célpontjait a Szindzsárt körülvevő hegyekben létesített figyelőállásokból.

Az USA számára nemcsak önmagában lenne fontos az Iszlám Állam megrogyasztása, hanem azért is, mivel eddig nem nagyon tudtak propagandaszempontból kiemelkedő eredményeket felmutatni a szeptemberben óta tartó orosz légi offenzívával szemben. Aszad kormánykatonái pont kedden mentették fel az orosz légi támogatás – na meg a Hezbollah és az iráni Forradalmi Gárda elitkatonái segítségével az Aleppó közelében található kveireszi légi támaszpontot, amit két éven keresztül tartott ostrom alatt Iszlám Állam.

Amerika nem csak a világnak akarja megmutatni, hanem Iraknak is. A síita vezetésű Irak lojalitása ugyanis igencsak billeg, és már nem csak Teherán, hanem Moszkva felé is. Az elmúlt hónapokban Haider al-Abádi kormánya többször is éreztette, hogy elégedetlen az amerikaiak Iszlám Állam elleni teljesítményével hajlandó lenne csatlakozni egy orosz-szír-iráni szövetséghez, ami tragédia lenne az USA közel-keleti pozíciói szempontjából.