Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Teljesen darabokra szedhetik Chávez rendszerét

000 Mvd6733141
2015.12.09. 10:46
A venezuelai ellenzéknek sikerült a teljes áttörés, nemcsak megnyerték a vasárnapi választásokat, de kétharmados többséget szereztek, amivel kezdeményezhetik Hugo Chávez utódjának idő előtti eltávolítását, és az alkotmányhoz is hozzányúlhatnak. A szocialista vezetésnek is maradtak azonban még kártyák a kezében, és Maduro elnök is jelezte, hogy nem fogja feltartott kézzel várni az eddigi ellenzéke intézkedéseit. Ezért nagy politikai küzdelem várható az olajárak miatt egyébként is nehéz gazdasági helyzetbe került országban, ahol utcai tüntetésekbe is torkolhat a kialakult helyzet.

Hugo Chávez nélkül, gazdasági káosz mellett a chávizmus rendszere is megingott, a vasárnapi parlamenti választások után szerdára kiderült, hogy az ellenzéki összefogás nemcsak többséget szerzett, de kétharmada lesz az új törvényhozásban, amivel akár a 2013-ban rákban meghalt volt elnök saját választású örökösének hatalmát is megkérdőjelezhetik. 

A Nemzeti Választási Bizottság bejelentése szerint a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) 109 mandátumot szerzett, három helyet pedig kvóta alapján a bennszülött kisebbség képviselői kapnak meg, ők pedig már jelezték, hogy a jobboldallal szavaznak majd. A Nicolás Maduro elnök vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt csak 55 képviselővel lesz jelen a 167 fős új törvényhozásban.

Az ellenzéknek szűken, éppen csak megvan a többsége, de a legfontosabb döntések esetében eddig úgy tűnt, hogy egyetértés van az egyébként heterogén csoportokból összeálló szövetségben. Így teljesen lebonthatják Chávez rendszerét: többek között még ciklusa vége előtt referendumot írhatnak ki Maduro elnökről, leválthatják a szocialisták felé húzó legfelsőbb bíróságot, vagy éppen újraírhatják az alkotmány egyes rendelkezéseit is.

16 év után kapott pofont Chávez rendszere

A venezuelai ellenzéknek 16 év után, Chávez 1999-es győzelme óta először sikerült nyernie, ami már önmagában nagy fegyvertény lett volna.

Az is jelzi, hogy a lakosság nagyobbik része változásokat akart látni, hogy a 74,3 százalékos részvétel a legmagasabb,

mióta Chávez eltörölte a kötelező szavazást. A politikai földindulás akkora volt, hogy a szocialisták még Barinas államban is győzni tudtak, ahol az egykori elnök öccse, Adán Chávez a kormányzó. Szavazatának leadásakor más fontos szocialista politikusokhoz hasonlóan kifütyülték, sokan bekiabáltak: „A kormány elbukik!", „Tolvaj!". A főváros, Caracas több negyedében tűzijátékokat lőttek a magasba, amikor bejelentették a nekik kedvező eredményeket. Caracasban az ellenzék közel 20 százalékkal nyert, és még abban a körzetben is győzni tudott, ahol Chávez holttestét mauzóleumban elhelyezték.

 16 év után esik szét a venezuelai kísérlet

  • Hugo Chávez volt venezuelai elnök 1999-től kezdve széles körű szociális jogokat ígérő szocialista rendszert épített ki a 31 millió lakosú Venezuelában. Latin-Amerika egyik hangadójaként pedig többek között az Egyesült Államokkal is többször összetűzésbe került.
  • A dél-amerikai ország a térség legnagyobb olajtermelője, a világ tizenegyedik legnagyobb olajexportálója, az olajszektor a helyi gazdaság vezető ágazata. A chávezi rendszert azonban még a tíz évvel ezelőtt csúcson lévő olajárak mellett is csak a hiány növelésével tudták fenntartani.
  • Chávez 2013-ban rákban halt meg, utódja addigi alelnöke, az egykori buszsofőr Nicolás Maduro lett.
  • A sokkal kevésbé karizmatikus Maduro alatt megingott a szociális juttatások miatt is fenntarthatatlan chávista rendszer, ami alapvetően az olajexportból fedezte a kiadásokat.
  • Az olaj ára azonban az elmúlt időszakban tartósan alacsonyan alakul.
  • A gazdasági válság és az egyre csökkenő olajárak mellett az ország komoly pénzügyi támogatásra szorul, amit például kínai befektetőkkel próbálnak orvosolni.
  • A Chávez alatt visszaszorított ellenzék összefogott, és már 2013-ban is csak egy hajszállal – az ellenzék szerint pedig csalással – nyerte meg Maduro az elnökválasztást.

A 2013-ban tartott elnökválasztáson alig egy százalék volt a különbség Maduro javára, az ellenzék csalást kiáltott, a kormányellenes tüntetések pedig végül 43 ember halálához vezettek. Ezúttal azonban a választás előtt akár utcai megmozdulásokkal is riogató 53 éves Maduro elnök végül visszafogottabb beszédet mondott, amiben a cégvezetőket és politikai ellenfeleiket azzal vádolta, hogy szabotálták a gazdaságot. „A gazdasági háború győzött ma" – mondta az egykori buszsofőrből lett elnök.

A gazdaság romokban

Az biztos, hogy az ellenzék elsősorban a Venezuelát sújtó, 70 éve nem látott recessziónak köszönheti a győzelmét.

Büszke chávista voltam

– mondta a biztonsági őrként dolgozó, 28 éves Rodrigo Duran, aki vasárnap már az ellenzékre szavazott.

De hogyan élhetnék meg, amikor a fizetésem arra sem elég, hogy enni adjak a gyerekeimnek? Becsaptak minket.

„Változást akarunk. Elegünk van a sok sorbanállásból, az élelmiszerhiányból, a minimálbérből, ami semmire sem elég" – mondta egy 27 éves mérnök is.

Chávez halála után kiválasztott utódja, Nicolás Maduro az olajjövedelmekből finanszírozott (fenntarthatatlan) szociális juttatások, a magánszektorral szemben ellenséges üzleti környezet, és a tavaly áprilisi választások eredményének megkérdőjelezése mellett egyre nehezebben tartotta kézben az extrém inflációval és áruhiánnyal küzdő országot. Azonban a komoly gazdasági korlátozásokkal csak rosszabb lett a helyzet.

A 2013-as elnökválasztás után is megmutatkozó elégedetlenség aztán végképp az egekbe szökött, miután

  • az infláció háromszámjegyű lehet, a nemzeti valuta, a bolívar folyamatosan gyengül,
  • hatalmas sorok állnak a boltok előtt, miközben az alapvető termékekből is hiány van, nincs elég tej, rizs, kávé, de a cukor, a kukoricaliszt és az étolaj is eltűnt a boltok polcairól,
  • a helyzet januárban csak rosszabbodni fog, miután a boltok szünetre mennek,
  • az IMF és a Világbank szerint a GDP 10 százalékkal csökkent 2015-ben, és 6 százalékos csökkenést jósolnak jövőre is,
  • 2016-ban várhatóan 18,1 százalékos lesz a munkanélküliség.

A bírálók szerint az elhibázott államosítások, a túlságosan merev jegybanki hozzáállás, és a magánszektorral szembeni ellenséges viselkedés már megadta az alaphangot, amire aztán rájött, hogy az olaj ára tartósan alacsonyan alakul.

Ez teljesen letaglózta a venezuelai gazdaságot, aminek exportja 96 százalékban az olajbevételekre épít.

Az ellenzék szerint a szocialisták rosszul nyúltak hozzá a gazdasághoz, és elherdálták az ország olajvagyonát is. Az ellenzék azzal is vádolta a kormányt, hogy autokratikus módon kormányozva sorra zár börtönbe politikai foglyokat, miközben 15 év alatt megnégyszereződött az emberölések száma. Az ellenzék egyik vezetője, Leopoldo Lopez is az elítéltek között van, ő 13 évet kapott erőszak szításának vádjával.

A kétharmad sok mindenre elég

Argentína után Venezuela

A venezuelai kormány veresége újabb csapás volt a latin-amerikai baloldali mozgalmaknak. Két héttel ezelőtt a jobbközép Mauricio Macri megnyerte az elnökválasztást, amivel 12 éves baloldali uralomnak vetett véget, míg Brazíliában a baloldali elnök, Dilma Rousseff bizalmatlansági indítvánnyal néz szembe korrupciós vádak miatt. Evo Morales bolíviai elnök is aggodalmának adott hangot a környező országokban zajló folyamatok miatt.

A választást most nagyrészt egy Maduróról szóló népszavazásnak fogták fel, és a Demokratikus Egység már az előzetes felmérések alapján is nagy győzelemre számíthatott, azonban igazán a most megszerzett kétharmados többséggel tud az elnöki rendszerben működő Venezuelában is komoly ellenponttá válni az elnökkel szemben.

Egyszerű többséggel megtehetik, hogy nem engedik át az éves költségvetést, vagy nem hagyják jóvá az elnök külföldi utazásait, és egy sor döntéssel nem kevés fejtörést okozhatnak Madurónak. A kétharmados többséggel viszont ennél jóval messzebb mehetnek, és a terveik szerint mennek is el:

  • az ellenzék visszahívhatná a politikai kinevezetteket a legfelsőbb bíróságból, valamint a választási bizottságból is,
  • sokkal nagyobb szabadságuk lehet költségvetési kérdésekben,
  • egy erről szóló törvénnyel amnesztiát adhatnak a bebörtönzött aktivistáknak,
  • hozzányúlhatnának Hugo Chávez 1999-es alkotmányához is.

Az ellenzék azonban olyannyira vérszemet kaphat, hogy referendummal előrehozhatja az elnökválasztást Maduro ciklusának feléhez. Ha pedig 4 millió aláírás összegyűlik a 31 milliós országban, akkor már akár áprilisban előrehozott elnökválasztást tarthatnának. Normális esetben 2019 áprilisában lennének legközelebb elnökválasztások.

Gazdasági káoszban eshetnek egymásnak

Sokan egy pillanatra sem állnának meg az ellenzéki vezetők közül, azonban mások már utaltak arra, hogy a kialakult helyzethez képest nagyon keveset beszéltek gazdasági kérdésekről, pedig a legtöbb venezuelainak fontosabb, hogy étel kerüljön az asztalra, mint hogy mikor engedik ki a politikai foglyokat.

Jesus Torrealba, az ellenzéki koalíció vezetője azt mondta, hogy az új többség megmutatta magát, és világos üzenetet küldött. Több ellenzéki aktivista azonban figyelmeztetett, hogy a mostani hatalmas győzelmük nem közvetlenül az ellenzéki pártok támogatottságát mutatja, sokkal inkább a protestszavazatokból következik.

Ezzel most megbüntették a kormányt, de meg kell mutatnunk, hogy mi készen állunk a feladatra

– mondta az ellenzéki kampány egyik tanácsadója.

Az elnöki rendszer miatt egyelőre még maradnak kártyák Maduro kezében is, de ennél fontosabb, hogy a két éve 76 százalékkal megnyert helyhatósági választásoknak köszönhetően helyi szinten még erősek a pozícióik. „Elvesztettünk egy csatát, de még csak elkezdődött az új társadalom építéséért folytatott küzdelem" – mondta Maduro még vasárnap. A kétharmados többség bejelentése után viszont már keményebben fogalmazott, habár az eredményt elfogadta.

Szerinte nem a demokratikus ellenzék, hanem az ellenforradalom győzött hazugsággal és átveréssel.

Maduro azt is jelezte, hogy nem fogja jóváhagyni a tervezett amnesztiatörvényt, mivel szerinte „a nép gyilkosainak felelniük kell tetteikért." Azonban kérdés, hogy milyen lehetőségek állnak még a volt alelnök előtt. Chávez népszerűsége továbbra is töretlen, egy nemrég készült felmérés alapján 58 százalék támogatná, ha még élne. Ezzel szemben Maduróból teljesen hiányzik Chávez kiállása, neki a hivatalos eseményeken is felvett melegítő sem jön be úgy, mint elődjének.

Elemzők azt is megjegyezték, hogy a választások óta nyilatkozó katonai vezetők sem jelezték a korábbiakhoz hasonlóan, hogy kiállnak a vezetés mellett, csak méltatták, hogy sokan mentek el szavazni. Az biztos, hogy a parlamenti választások után kialakult politikai megosztottság még tovább élezheti a gazdasági feszültségeket. Ezt eddig mindkét oldal próbálta elkerülni, de ha a helyzet még feszültebb lesz, akkor a tavalyihoz hasonló, véres utcai tüntetések sem kizártak a két oldal támogatói között.