A náci haláltáborok felszabadítása idején készített fotókhoz hasonló sokkoló képek kerültek nyilvánosságra a szíriai Madaja városából. A Damaszkusztól északnyugatra, a libanoni határhoz közel fekvő szunnita többségű települést, valamint szomszédját, Zabadanit hónapok óta ostromzár alatt tartják a szír kormányerők és a Hezbollah síita terrorszervezet harcosai, és megakadályozza a legelemibb ellátás bejutását is. Az eredmény: a lakosság az éhhalál szélén tengődik.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű mérsékelt ellenzéki szervezet szerint a hadsereg nem is támad, csak a blokád fenntartására ügyel. A 174. napja tartó éhezés eredményeképp 

a családok leveleket és füvet esznek, mivel egy kiló rizs már több mint 70 ezer forintba kerül a feketepiacon.

Másfajta piac pedig már nem létezik. Egy, a Guardiannek telefonon nyilatkozó szociális munkás azt mondta az éhségtől elgyengült hangon:

Lassított felvételben halnak meg az emberek. Van még néhány cserépben nevelt virágunk idehaza. Tegnap megettük a szirmaikat, de borzalmasan keserű ízük volt.

Több gyerek annyira legyengült, hogy kocsiban kell tolni. Az al-Jazeera által készített videón egy csontvázzá fogyott kisfiú a videón esküszik rá, hét napja nem evett. Mivel ezután egy 7 hónapos, borzalmas állapotban lévő gyerek következett, akinek só és víz jut, ezért én nem bírtam tovább nézni a felvételt, de hátha önök igen (a videót nem tudtam beágyazni)

Kutyákat, macskákat és gyökereket eszünk

A 30-40 ezer ember július óta foglya a kormánypárti blokádnak. A helyi hírek szerint Madaja és Zabadani lakói túszokként szolgálnak, akiket két alavita – ez a törzs számít az Aszad-rezsim bázisának - faluért akarnak elcserélni, melyet ellenzéki milíciák vettek körbe Észak-Szíriában. Csakhogy a két gyűrű több száz kilométerre van egymástól, és teljesen más ellenzéki frakciók érdekeltségébe tartozik.

Mivel Szíriában a háború miatt nem igazán működnek közvetlen értesülésekkel szolgáló, ellenőrizhető hírforrások (az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja is Londonban gyűjti be a szíriai híreket), ezért dupla óvatossággal kell kezelni minden ilyen sokkoló értesülést. Megpróbáltunk kapcsolatainkon keresztül mi is utánaérdeklődni annak, mi igaz ebből a XXI. században szinte példátlan éheztetésből.

Minden.

Kutyákat, macskákat és gyökereket eszünk. Néha bejut egy-két szállítmány, de az csak pár családnak elég.

Mesélte egy Budapesten élő szíriai forrásunknak egy bizonyos Saad Faraq Maihsni nevű férfi, aki a városban él. Azt is elmondta, hogy valójában nincs igazi harc a település körül, de szinte lehetetlen a blokádon bármit is átvinni. A kormány katonái minden autóst visszafordítanak, ha meglátják. Volt olyan is, akit lelőttek.

Se ki, se be. Néha éjszaka be lehet szökni, de mindenki fél, hogy itt ragad.

– teszi hozzá a férfi. A városban ingadozik az áram- és telefonszolgáltatás is, ezért a helyiekkel nehéz kapcsolatba lépni. Maihsnit is csak közvetve, cb-rádión lehetett elérni.

A városba legutóbb októberben sikerült – hosszas egyeztetéseket követően – segélyszállítmányt eljuttatni, de a gyűrűn bejuttatott élelem csak napokra volt elég. A nemzetközi médiafelháborodás hatására a szír kormány csütörtök délután meghátrált, és az al-Jazeera szerint engedélyezte segélyszállítmányok bejutását a városba.

Amikor az állam a leggyilkosabb terrorszervezet

Az eset újabb példája annak, mennyire félreérti a világ a szíriai konfliktust, amikor – nem kis részben az orosz lobbizás hatására - kisebbik rosszként kezd gondolni Aszadra, akinek uralma alatt „legalább rend volt”. Valójában a diktátor legalább olyan messze eltávolodott minden humanista értékrendtől, mind az Iszlám Állam vagy az al-Kaida, csak épp Aszadnak egy reguláris hadsereg is rendelkezésére áll az elmúlt években elkövetett terrorcselekményekhez, az orosz és az iráni támogatók pedig ahhoz, hogy tetteiért ne kelljen felelnie.

Pedig volna miért:

• 2013-ban parancsára vegyi töltetű rakétákat vetettek be, és legalább 1000 embert öltek meg Gúta városában.
• 11 ezer foglyot kínoztatott meg, ezekről a kínzásokról 55 ezer képből álló dokumentáció is született.
• Légiereje olajjal, robbanószerekkel és mindenféle vashulladékkal töltött, ún. hordóbombákat vet be lakónegyedek ellen. A több száz dokumentált támadás (jó hosszú ideig kell scrollozni!) alig egy százaléka irányult csak katonai célpontok ellen.

Persze egy polgárháborúban sokszor igen nehéz megkülönböztetni a katonai és civil célpontokat, de a fenti kegyetlenségekről igen alaposan bebizonyították, hogy Aszad seregei tudatosan terjesztették ki a civil lakosságra. Azaz

mely a legvisszafogottabb becslések szerint is hétszer-nyolcszor annyi civil élet kioltásáért felel, mint az Iszlám Állam. (Nem szabad azért elfelejteni, hogy a Kalifátus szíriai területeiről van szó, Irak nélkül.)

A Nyugat valószínűleg azért gondolja Aszadot a kisebbik rossznak, mert nem fenyegeti az európai meg amerikai választópolgárok életét terrortámadásokkal. Szíriában viszont a többség nem fogadja el ezt a megkülönböztetést, még kompromisszumos tárgyalási alapként sem.

A cikk Szabó Dániel közreműködésével készült.