Emőke
4 °C
20 °C

Újrakezdődtek a harcok Örményország és Azerbajdzsán között

000 Par1055109
2016.04.02. 10:46
Jelentős éjszakai fegyveres harcokról számoltak be örmény, azeri és orosz források Azerbajdzsán és Örményország között. Mindkét fél a másikat vádolja agresszióval, egyelőre nem lehet tisztán látni az eseményeket, de inkább Azertbajdzsán tűnik kezdeményezőnek. A két kaukázusi ország véres háborút vívott a kilencvenes években, az ellenségeskedés azóta is tart, de a fegyveres konfliktus mostani kiújulása súlyos fejlemény.

Az azeri és az örmény hadügyminiszter is a másik felet vádolja az éjszakai harcok kirobbantásával. Az azeriek állítása szerint az örmény egységek 127-szer nyitottak tüzet ágyukkal és nehéz gépfegyverekkel az elmúlt 24 órában a határnál – írja a Russian Times. Az azeri külügyminiszter szerint minden felelősség Örményországot terheli, állítása szerint az örmények határközeli településeket is lőttek, több civil áldozat is van.

Az örmények ezzel szemben azt mondják, hogy Azerbajdzsán indított ellenük összehangolt támadást komoly fegyverzettel, tankokkal, légierővel és tüzérséggel. A támadás eszerint a karabahi-azeri határ mentén nem is egy helyre összpontosul, az az egész vonalra kiterjed. A harcok örmény közlések szerint jelenleg is intenzívek.

Tűzszünet van 22 éve, de a béke távoli

Az Örményország és a szomszédos Azerbajdzsán közötti viszály a térségegyik legrégibb konfliktusa. Az ellentét elsősorban az Azerbajdzsáni területbe ágyazódó, jelenleg örmény fennhatóság alatt álló Hegyi-Karabah miatt alakult ki. Ez a régió a szovjet időkben, bár a lakosság többsége akkor is örmény volt, Sztálin nyomására Azerbajdzsánhoz került. Amikor 1988-ban a karabahi parlament határozatban követelte az átcsatolást, Azerbajdzsánban örmények tucatjait gyilkolták le. Három évvel később az örmények kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, ezt Baku nem ismerte el, és kitört a háború a két ország között. Becslések szerint a harcokban 15-25 ezren haltak meg, több százezer embernek kellett elhagynia a lakóhelyét.

A korábbi konfliktusok propagandacélokra való kihasználása központi része a kaukázusi politikának. Az elmúlt napokban március 31-én tartották az „azeri népirtás emléknapját” (ez több ezer bakui muszlim 1918-as örmények általi legyilkolásának dátuma) Azerbajdzsánban, egy nappal később pedig az egyik karabahi város örmény elfoglalásának az évfordulója volt az azeri újságok címlapján.

Putyin és Törökország a tágabb láthatáron

Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az összetűzések, az EBESZ pedig fenntarthatatlannak nyilvánította a helyzetet. Baku kilátásba helyezte, hogy diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó akár erővel is visszafoglalni Hegyi Karabahot, amire Örményország azt válaszolta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul.

A héten előbb az azeriek lőttek ki TR-107 rakétákat karabahi területre, majd állítólag az örmények lépték át a határt, a kialakult lövöldözésben két azeri katona meghalt. Szombatra virradóra aztán eszkalálódott a konfliktus. Az azerbajdzsáni hadsereg az elmúlt órákban három tankot, drónokat és örmény források szerint egy helikoptert is vesztett – utóbbit Azerbajdzsán hevesen tagadja. Az örmények közlése szerint egy 12 éves kisfiú is életét vesztette, két ember pedig megsebesült az azeri tüzérségi támadásban, míg Azerbajdzsánban egy polgári személy halt meg – írja az MTI.

Örményország most gyors nemzetközi intervencióra szólított fel, elsősorban a minszki csoporttól (ebben Oroszország, az USA és Franciaország vesz részt) várják a közvetítést/nyomásgyakorlást. A minszkiek jövő hétre Bécsbe máris összehívtak egy békítő találkozót, Putyin pedig az összecsapások azonnal abbahagyására szólította fel a feleket. Az azeri-örmény konfliktus tágabb világpolitikai viszonyokat is érint: Örményország Moszkva, Azerbajdzsán pedig Törökország szövetségese.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!