Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Lassan félszáz halottja van a hegyi-karabahi harcoknak

2016.04.04. 18:09

Hétfőn tovább folytatódtak a harcok az azeri és az örmény hadsereg között Hegyi-Karabahban. Csak a mai napon eddig hatan haltak meg a hivatalos közlések szerint az 1991-ben Azerbajdzsántól elszakadó, főként örmények lakta területen a már három napja tartó harcokban, írja az AFP .

A karabahi hivatalos tájékoztatás szerint három ember, köztük egy 92 éves nő is meghalt, amikor azeri katonák tüzérségi fegyverekkel támadták meg Talis városát vasárnapról hétfőre virradóra. Az azerbajdzsáni fegyveres erők parancsnoksága pedig arról tájékoztatott, hogy három katonájuk esett áldozatul az örmény hadsereg aknavető-tüzének.

A hétfői összecsapások után 39-re emelkedett a pénteken ismét kirobbant konfliktus halálos áldozatainak száma.

Ezzel megbukott az azeri védelmi minisztérium által vasárnap egyoldalúan kezdeményezett tűzszünet. Az örmény elnök, Szerj Szarkiszián hétfőn azt közölte, a fegyvernyugvás részükről csak akkor lehetséges, ha mindkét fél visszatér a saját területére és az ottani állomásaira. Jereván azonban azt állítja, az azeri csapatok nem hagyták el Hegyi-Karabah területét.

A felek, valamint orosz, francia és amerikai közvetítők kedden találkoznak Bécsben, hogy békés megoldást találjanak a múlt héten kirobbant konfliktusra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, jelenleg is kapcsolatban vannak Bakuval és Jerevánnal.

Lavrov, John Kerry amerikai külügyi tárcavezetővel együtt felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy azonnal szüntessék be a harcokat. A két miniszter hétfőn telefonon egyeztetett a hegyi-karabahi helyzetről és egyetértetettek abban, hogy a konfliktus rendezése érdekében fokozni kell az EBESZ minszki csoportjában elnöklő Oroszország, Egyesült Államok és Franciaország erőfeszítéseit, írja az MTI.

A két külügyminiszter minden külső országot is felszólított arra, hogy ne álljanak egyik oldalra sem a konfliktusban. Az üzenet egyértelműen Törökországnak szólt, mivel Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett.

A hegyi-karabahi háború

Hegyi-Karabah korábban a Szovjetunióhoz tartozott, az azeri tagköztársaság részeként. A területen mindig is többségben éltek az örmények, ezért 1988. február 20-án Örményország és a hegyi-karabahi autonóm terület vezetői kezdeményezték, hogy a két terület közigazgatásilag egyesülhessen. Ezt azonban sem Moszkva, sem Baku nem hagyta jóvá. A fegyveres konfliktus a Szovjetunió felbomlásával kezdődött: 1991. augusztus 30-án először Azerbajdzsán, majd szeptember 2-án Hegyi-Karabah is az elszakadásról döntött. 1992 év elején fegyveres harcok és etnikai tisztogatások kezdődtek a kaukázusi területen. Az 1994-ig tartó háborúnak 30 ezer áldozata volt, Hegyi-Karabah függetlenedését ekkor sem ismerte el Azerbajdzsán, de a felek tűzszünetet kötöttek. A de facto országot csak három állam, köztük Örményország ismeri el.