Lujza
-2 °C
13 °C

A magyar madámnak Németország a börtöne

2016.04.19. 09:09
A Nemzeti Nyomozó Iroda felfüggesztette a nyomozást Schmitz Erzsébet, a magyar madám ellen, aki a németországi Bremerhaven piros lámpás negyedét vezeti, ahol főként magyar prostituáltak dolgoznak. Az elfogatóparancsot viszont fenntartják ellene, arra hivatkozva, hogy ismeretlen helyen tartózkodik. Pedig nem tartózkodik ismeretlen helyen, közel egy éve jogi képviselőjén keresztül tudatta a nyomozókkal a bejelentett lakcímét, sőt, a Nemzeti Nyomozó Iroda által kibocsátott dokumentumokon is ott van a lakcíme. Azt mondja, ott soha nem keresték.

Schmitz Erzsébet a bremerhaveni Lessingstrassén dolgozik, ami a város egyetlen piros lámpás utcája, és a nő bejelentett lakcíme is az utca egyik házában található. Ezen a címen bármilyen hatóság által elérhető, idézhető is, mi is itt találkoztunk vele. Ebben a piros lámpás negyedben az amszterdami gyakorlathoz hasonlóan ablakos kabinokban állnak a szexmunkások, köztük körülbelül 80 magyar nő, ráadásul 2002 óta legálisan teszik ezt. Ugyanis Németországban minden 18 év feletti EU-s állampolgár jogszerűen dolgozhat prostituáltként, és az ellenőrzött piros lámpás negyedek fenntartása is legális.

Schmitz Erzsébet érvényes tartózkodási és munkavállalási engedéllyel alkalmazottként négy éve madámként dolgozik annál a cégnél, amelyik a piros lámpás negyed épületeiben lévő kabinokat és lakásokat bérbe adja. A bérleti díjat is ő szedi a szexmunkásoktól, és munkaköre valóban kimerítheti a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) kerítés nevű tényállását. Ilyen bűncselekmény viszont Németországban nincs. Ezért hiába van érvényben ellene december óta nemzetközi elfogatóparancs, ott nem tartóztatták le, azóta is végzi a munkáját.

Amikor a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még tavaly novemberben az ügyvédjén keresztül kereste meg Schmitz Erzsébetet, akkor az üzletszerű kerítés megalapozott gyanújára hivatkozó idézésen szerepelt a nő lakcíme. Oda viszont nem mentek a nyomozók, nem is küldtek hivatalos idézést, csak az ügyvédjének. A nő aztán német ügyvédje tanácsára nem utazott Magyarországra, de állítja, hogy a német rendőrséget viszont tájékoztatta az ellene folyó eljárásról.

Az NNI 2016. márciusi határozata Schmitz távollétére hivatkozva felfüggesztette a nyomozást, a dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a büntetőeljárásban szükséges Schmitz Erzsébet gyanúsított kihallgatása, aki azonban külföldön – ismeretlen helyen – tartózkodik, így vele szemben elfogatóparancs kibocsátására került sor”.

A nő magyarországi ügyvédje, dr. Raboczki Gábor szerint ugyanakkor mivel a nőnek van a nyomozóhatóság által is ismert lakcíme, ezért nem jogszerű ellene a belföldi és a nemzetközi elfogatóparancs kiadása sem. Raboczki panaszt is tett az NNI felé, mert álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény alapján amennyiben valakinek ismert, idézhető a lakcíme, akkor törvénysértő ellene az elfogatóparancs kiadása. Mivel azonban érvényben maradt az elfogatóparancs,

a nőnek így alapvető emberi jogai, például a szabad mozgáshoz való jogai is sérülnek.
Erzsébet patthelyzetben érzi magát

A nőről többször írtunk, németországi lakhelyén is felkerestük, és egy félórás filmet készítettünk róla, illetve a prostituáltak életéről és a piros lámpás negyed működéséről. A magyar rendőrséggel is felvettük a kapcsolatot, de azon kívül, hogy megerősítették a nyomozás tényét, részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, hogy Schmitz konkrétan milyen tevékenysége miatt nyomoznak. A nyomozást felfüggesztő új határozatban annyi konkrétum szerepel, hogy a nő „a németországi Bremerhavenbe Magyarországról szexuális munkavégzésre fiatal magyar nőket szervez”. Schmitz azt mondja, Magyarországon nem toborzott soha nőket, kint viszont valóban a szervezés az egyik feladata.

A rendőrség azt is elmondta az Indexnek, hogy az európai jogsegéllyel nem vették fel a kapcsolatot, ez az a nemzetközi a jogi intézmény, ami biztosítja két európai ország közötti nyomozások hatékonyságát, például a tanúk utaztatása nélkül végezhető általa a kihallgatás.

A nemzetközi jogi gyakorlat az, hogy a hazai törvények szerint külföldön bűncselekményt elkövető magyart a kettős büntethetőség elvének értelmében csak akkor adják ki Magyarországnak, ha a szóban forgó cselekmény mind a magyar, mind a cselekmény helyszínéül szolgáló ország joga szerint bűncselekménynek minősül. A kerítés pedig Németországban nem az.