Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Elterjedhet a legális holland fű Európában?

99037613 10
2016.04.20. 15:33 Módosítva: 2016.04.20. 15:34

Egy levágott emberi fej keltett riadalmat egy amszterdami vízipipabár közönségében a közelmúltban. A 23 éves férfi testét a holland főváros másik részén, egy kiégett autóban találták meg. Nem nehéz kitalálni, hogy a gyilkosság üzenet volt. A Hollandiában évek óta tartó drogháború egyik érdekeltje figyelmeztette a drogkereskedők által kedvelt bár közönségét, írja a Vice a drogliberalizációról szóló riportjában.

Az eset nagy visszhangot keltett Hollandiában, már csak azért is, mert a világon itt a legalacsonyabb a gyilkosságok száma. Ez a drogháború adta az utóbbi három év gyilkosságainak 20 százalékát. A bandaháború négy évvel ezelőtt robbant ki, amikor az antwerpeni kikötőben eltűnt egy kokainszállítmány.

A felkavaró ügy nemcsak bűnügyi vonatkozásai miatt érdekes, hanem mert rámutat a drogügyi szabályozás visszásságaira. Hollandia liberális drogpolitikájáról ismert: az ország coffee shopjaiban szabadon vásárolható a marihuána és az abból készült termékek. A drogok jó része azonban ugyanolyan tiltás alá esik, mint a világ többi országában. A Vice tudósítása szerint éppen a tiltással és nem a szabad droghasználattal függ össze a kirobbanó erőszak.

Nem csak a füvesek, már az ENSZ is akarja

A liberalizáció, dekriminalizáció nem csak a ködös tekintetű álmodozók vagy az élettől távol szöszmötölő kutatók elmélete. Ez a témája az ENSZ most zajló közgyűlésének is. A nemzetközi jelentésekből ugyanis mára egyértelművé vált, hogy a drog ellen vívott háború hatástalan. A világ országai által aláírt, a zéró tolerancián alapuló ENSZ-megállapodások nem csökkentik a fogyasztók számát, de nehezítik az ártalomcsökkentést, és erősítik a bűnszervezeteket.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is az ártalomcsökkentésre és a dekriminalizációra helyezné a hangsúlyt.

A sokak által pozitív példaként emlegetett holland modell is részben a fenti elvek szerint működik: nem kriminalizálja a fogyasztókat, és segít az ártalomcsökkentésben.

A negyven éve működő rendszer sikerét mutatja, hogy Hollandia nem vált 17 millió betépett hippi fesztiválországává. Sőt, a hollandok kevesebbet szívnak, mint a többi európai. Bár 24 százalékuk kipróbálta a füvet, ami magasabb az európai átlagnál, de csak 10 százalékuk szívott az elmúlt évben – ami viszont átlag alatti. A coffee shopokat is leginkább a Hollandiába látogató külföldiek tartják el.

A liberalizáció áldásos hatásairól szólt egy, az angol kormány számára készített tanulmány is. A kutatás rámutatott arra, hogy a drogok elleni háború mértéke semennyiben nem befolyásolja a droghasználat mértékét. A marihuána legalizálása, továbbá ha a kemény drogokat egészségügyi, nem pedig bűnügyi kérdésként kezelik, a drogbandák lehetőségeit csökkenti, és utat nyit az egészségügyi kockázatok csökkentésére. Az angol kormány végül azért nem kezdett intenzív legalizációs munkába, mert a belügyminiszter meghamisította a jelentést. A Guardian cikke szerint Theresa May egész részeket húzott ki a szövegből.

Lazítanának a holland rendszeren

A holland rendszer összességében mégis távol áll a tökéletestől, állítják kritikusai. Magyar nézőpontból furcsa lehet, hogy a kritikus szakemberek nem a szigorítás mellett érvelnek.

A furcsa, hibrid rendszerben a marihuána termesztése, kereskedelme és birtoklása is tilos. A speciális boltokban, a coffee shopokban azonban mégis árusítható a fű, ha nem adnak el belőle 5 grammnál többet. A fentiek kiegészülnek azzal, hogy a drogok egy részének birtoklásáért csak jelzésértékű büntetést szabnak ki a fogyasztóknál.

Mindez azonban jogilag zavaros helyzetet eredményez. „A kétkulacsos rendszer, amiben legálisan lehet árulni, de nem lehet előállítani, alapjaiban hibás – nyilatkozta a Vice-nak a groningeni egyetem jogászprofesszora, Jan Brouwer. – Az ellentmondásos rendszer milliókat pumpál az alvilágba.

A professzor nem hisz a teljes legalizációban, de szerinte a jelenlegi holland rendszer javításra szorul.  Azt javaslom a kormánynak, hogy számolja fel ezt a kettős rendszert, mielőtt a drogbandák teljesen átveszik a piacot.

A félig liberalizált holland megoldást egyébként nem az emberi jogok szélsőséges tisztelete működteti. Inkább az a praktikus mentalitás áll mögötte, amit a kis helyen élő rengeteg ember termelt ki magából.

A holland miniszterelnök szavai is erre utalnak:

Az emberek azt tehetik a saját testükkel, amit csak akarnak, amíg egyúttal megfelelő információval látjuk el őket arról, hogy mit tesz velük az, amit bevesznek.

János bácsi elesett egy fűszálban

A holland modell egyébként csak Európában annyira izgalmas, az Egyesült Államok négy állama ennél sokkal tovább ment. Colorado, Alaszka, Washington állam és Oregon drogügyi hozzáállását nem kell hosszú ideig magyarázni. Ezen államok területén minden 21 éven felüli állampolgár szabadon birtokolhat 1 uncia (28,3 gramm) THC-t tartalmazó füvet. Ami rengeteg.

A fű és mindenféle THC-tartalmú termék speciális boltokban szabadon vásárolható. Fogyasztani viszont csak otthon lehet.

Érdekesség az ügyben, hogy eközben az Egyesült Államok szövetségi törvényei szerint a marihuána továbbra is tiltott drog. A legális fűboltok nem tudják bankba tenni a bevételt, hiszen a bankok működése az egész országra kiterjed, és a fűből származó pénzek befogadása pénzmosásnak számítanak. Ezért a legalizáló államok marihuánaboltjaiban hegyekben áll a készpénz.

Az egyes államok legalizálása nemzetközi jogi problémákat is felvet. Az Obama-kormányzat ugyanakkor állítja, hogy amíg szövetségi szinten továbbra is tiltott a marihuána, addig olyan apróságok miatt, mint hogy néhány államban boltokban árulják a füvet, nem mennek szembe az ENSZ-egyezménnyel.

Ezzel szemben olyan országok, mint Oroszország, Kína vagy Irán, minden drog teljes tiltásában látja a megoldást. (Oroszország a közelmúltban Kocsis Mátét idéző hevülettel még a tűcsereprogramot is felszámolta, hogy visszaszorítsa a droghasználatot. Ettől kevesebb kábítószeres nem lett ugyan, de a használt tűk cserélgetésének köszönhetően az orosz AIDS-esek száma elérte az egymilliót .)

Országok, ahol legális a fű...

...valamilyen formában. Azaz dekriminalizált, legális vagy hivatalosan tolerált.

Csehország, Kanada, Kolumbia, Egyesült Államok (de csak négy államában), Franciaország, Hollandia, Uruguay, Románia, Spanyolország. 

Eltűnnek a heroinisták Hollandiából

A holland drogszabályozás ismeretéhez hozzátartozik, hogy az a kemény drogoknál is jelentős eredményeket ért el. Hollandiában a súlyos heroinfüggők legálisan juthatnak az anyaghoz: az 1990 óta futó programban a függők speciális intézményekben napi háromszor lőhetnek be állami heroint, ingyen.

A tűcserén, a belövőszobákon és az ismeretterjesztésen alapuló rendszer egészségügyi és nem bűnügyi kérdésként kezeli a problémát. A rendszer sikerét mutatja, hogy mára a heroinisták átlagéletkora jóval 40 év felett van. Ami nemcsak azt jelenti, hogy a használók tovább élnek, hanem hogy a fiatalok már távol tartják magukat a szertől.

A pozitív hatások addig tartanak, ameddig a legalizáció terjed, mutat rá a Vice riportja. A szerek előállítása ugyanis Hollandiában is tilos: a különböző szerek előállításában és csempészetében számos bűnbanda dolgozik. A rendőrség áprilisban csapott le egy MDMA-laborra, letartóztatva 150 embert. A lapok tudósításai szerint a labor heti több száz kiló MDMA előállítására is képes volt.

A holland illegális drogbiznisz mértékét mutatja, hogy az ellene vívott harc évi 1 milliárd dollárjába kerül az országnak.

Terjed a holland példa?

A holland miniszterelnök a pozitív példák ellenére is kizárta a marihuána további liberalizációját. Ezt egyébként az EU-s és az ENSZ keretein belül elfogadott egyezmények sem tennék lehetővé. Az 1961-es megállapodás értelmében rekreációs szereket csak orvosi vagy kutatási célra lehet termeszteni, előállítani és terjeszteni.

A holland igazságügyi minisztérium mindenesetre megbízta a nijmegeni Radboud Egyetem kriminalisztikai és jogi szakértőjét, hogy vizsgálja meg, milyen lépéseket tehet az ország a dekriminalizálás, legalizálás, szabályozás útján anélkül, hogy nemzetközi egyezségeket sértene.

„Az ENSZ és az EU jelenlegi szabályainak ismeretében még a jelenlegi rendszerünk sem létezhetne" – utalt Piet Hein van Kempen arra, hogy a holland kormánynak nem sok mozgástere van. „Bármely drogügyi enyhítés a megállapodások áthágása lenne” – hűtötte le a kedélyeket a professzor.