Egyik nap hadgyakorlat, a másikon pártkongresszus miatt forrhat fel minden

Szokatlan lépést tett Észak-Korea, de ezúttal az előző hetekkel ellentétben nem erődemonstrációval hívta fel magára a figyelmet: személyes találkozót követelt a nemrég Kínából Dél-Koreába szökött éttermi dolgozók és északon maradt családtagjaik között, és bejelentette, hogy az észak-koreai Vöröskereszt ennek érdekében hajlandó a két ország határa mellett akár Szöulba is átküldeni a szülőket.

Ezzel párhuzamosan Észak-Korea szombaton egy tengeralattjáróról indítva hajtott végre rakétakísérletet, és ha a héten véget érő amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat miatt már nem, de a május elején 36 év után megtartott pártkongresszus miatt könnyen jöhetnek újabb erődemonstrációk a phenjani rezsim részéről. A két Korea viszonyát azonban a dél-koreai nemzetgyűlési választások eredménye is befolyásolhatja a következő időszakban.

Előhúztak egy új lapot

„Ilyenre, hogy déli területre átengednének rokonokat, korábban nem volt még példa" – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. Hozzátette, hogy úgy tudni, a szülőket már a határhoz szállították északi oldalon, hogy szükség esetén ott a déli Vöröskeresztre bízzák őket. Azért a szokásos fenyegetés sem maradt el, az észak-koreai Vöröskereszt közleményében azt írta, hogy ha a hozzátartozók nem tudják egymás között tisztázni a helyzetet, akkor Észak-Korea „határozott megtorló műveletet" hajt végre a dél-koreai elnöki hivatal ellen.

Évente átlagosan ezer észak-koreai szökik át Dél-Koreába. A legismertebb emigráns Hvang Dzsangjop volt, a rendszer kvázi főideológusa, a központi bizottság tagja, aki 1997-ben ment tovább Kína jóváhagyásával Dél-Koreába.

Az észak-koreai menekültek szinte mindig Kínából mennek tovább, de általában Vietnam, Thaiföld közbeiktatásával jutnak el végül Dél-Koreába. Észak-koreai állami cégek szervezésében tízezernél is többen dolgoznak Kína területén a két ország határvidékén. Külföldi munkára általában azok az észak-koreaiak mehetnek, akiknek a lojalitását megkérdőjelezhetetlennek tartják. A múlt hónapban átszökött 12 pincérnőt és menedzserüket viszont az átlagosnál is megbízhatóbbnak tarthatták, mert ők beljebb, Csöcsiang tartományban dolgoztak, és adtak elő performanszokat egy észak-koreai étteremben.

Az egyáltalán nem példa nélküli, hogy az emigránsokat aztán Észak-Korea érzelmi zsarolással próbálja visszacsábítani. Rendszeresen előfordul, hogy a rezsim jópár Youtube-csatornája közül valamelyiken üzeneteket küldenek délre, amin általában a családtagokkal próbálják meggyőzni a menekülőket. A 80-as évek második felében volt olyan, hogy a Közép-Európában meglépett diákok után küldték szüleiket. A mostani eset viszont tényleg egyedi lenne, hiszen a déli fővárosba is átengednék a családtagokat.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a déliek válasza, de az északi vezetés azért is hihet az érzelmi zsarolásban, mert a hagyományos koreai kultúra a konfuciánus értékrendre épül, ebben pedig a szülők iránti tiszteletnek fontos szerep jut. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a bejelentések mindkét oldalról egy propagandaháború részeit is jelentik. A sok átmenekülő északi emigráns bejelentése a dél malmára hajtja a vizet, de a propagandaháborúban Csoma szerint ebben a helyzetben ütőképes válasz lehet ez az északi lépés.

Az egyébként nagyon ritka, hogy Dél-Koreából visszamenjenek olyanok, akik már átestek a több hónapig tartó átvilágítási folyamaton, aminek keretében kiszűrik például az északról küldött kémeket. Csoma szerint ugyanakkor Kim Dzsongun vezetése alatt volt kb. 10 olyan eset is, amikor már dél-koreai állampolgárságot kapott északiak hirtelen felbukkantak Észak-Koreában. Ilyenkor látványos sajtótájékoztatók mellett fogadják vissza őket, azonban a déli hírszerzés szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha néhány hónappal később többen munkatáborokban találnák magukat.

A déli választás idején felforr a retorika

A két Korea viszonyát az észak-koreaiak szökése is befolyásolhatja, azonban több elemző is úgy gondolja, hogy nem véletlenül éppen az elmúlt hetekben derült ki, hogy a pincérnők esete mellett még tavaly egy magas rangú hírszerzési vezető is délre menekült. A bejelentések ugyanis a múlt heti dél-koreai nemzetgyűlési választások kampányának részét is képezhették. Az északi erődemonstrációk egy része is a szavazásnak szólt, ezek rendszeresen megszaporodnak a déli választások idején.

Mindig felmerül a kérdés, hogy vajon az északiak minek örülnének jobban: liberális, vagy konzervatív győzelemnek. Csoma szerint nehéz erre egyértelmű választ adni, de az erődemonstrációkkal mindenképpen az északi kérdéshez is keményebben álló konzervatív oldal malmára hajtják a vizet. „A mostani nemzetgyűlési választásoknak azonban a kormányoldal lett a vesztese" – mondta a választás kimeneteléről Csoma. A baloldal nyerni tudott a konzervatívok fellegvárának számító területeken is, míg a baloldal eddigi bástyáiban a centristák tudtak előretörni, ezzel az elmúlt évtizedekben két pólusú dél-koreai politika hivatalosan is három fontos szereplőssé vált.

Az eredmény nem jött jól Pak Gunhje államfőnek és kormányának, és egyértelmű kihatása lehet majd a 2017-ben esedékes elnökválasztásra is. A dél-koreai választási eredményeknek az észak felé tanúsított politikában is jele lehet, Csoma szerint megint pragmatikusabb hozzáállás várható Szöul részéről.

Újabb rakétakísérletet hajtottak végre

Észak-Korea aztán a választások után közvetlenül, április 15-én, Kim Ir Szen születésének 104. évfordulóján sikertelen rakétakísérletet hajtott végre, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Kína is elítélt. A déliek szerint 3000 km-es hatótávolságú Muszudan rakétát – ez elérhet akár az Egyesült Államokhoz tartozó Guamig is – helyeztek indítóállásba. Északi részről azonban még nem értek véget azok az események, amik miatt a feszültség fokozásában lehetnek érdekeltek.

Szombaton egy tengeralattjáróról indítva hajtottak végre ballisztikus rakétakísérletet, amit a nemzetközi közösség elítélt, habár csak 30 métert repült a szerkezet. Az Egyesült Államok a kilövés hírére válaszul bejelentette, hogy az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló konferenciáján New Yorkban résztvevő észak-koreai külügyminiszter és küldöttsége nem mozoghatnak szabadon, csak az ENSZ-beli programhoz szükséges helyszíneket keresheti fel. Franciaország pedig felszólította az Európai Uniót, hogy vezessen be további szankciókat Észak-Korea ellen.

A Guardian szerint Ri Szujong külügyminiszter ritka kivételnek számító interjút is adott New Yorkban, amiben azt mondta az AP-nek, hogy országának joga van a nukleáris elrettentéshez. „Hagyjanak fel a nukleáris hadgyakorlatokkal a Koreai-félszigeten, akkor mi is felhagyhatunk a nukleáris próbarobbantásainkkal" – mondta Washingtonnak üzenve. Az ország régóta hangoztatott álláspontját megismételve azt mondta, hogy önvédelemből kezdtek atomfegyvert fejleszteni. A hadgyakorlatok beszüntetésével viszont állítása szerint tárgyalóasztalhoz lehetne ülni, és enyhíteni lehetne a feszültségen.

A dél-koreai választás mellett az elmúlt hetekben a keményebb észak-koreai retorika az évente megrendezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatnak is szólt. Ezen összesen 1200 amerikai és 600 dél-koreai katona vesz részt, de pénteken már befejeződik, és nem annyira gyakori, hogy a lecsengésének idején hajtsanak végre a víz alatti kilövéshez hasonló erődemonstrációt. Az amerikai külügyminisztérium vasárnapi reakciójában a feszültséget növelő lépések és retorika mellőzésére szólította fel Észak-Koreát, ehelyett a nemzetközi kötelezettségeinek és vállalásainak betartását várják.

A pártkongresszus körül forog majd minden

Azonban a következő hetekben további kardcsörtetés következhet, hiába ér véget a hadgyakorlat. Hétfőn a dél-koreai védelmi minisztérium egyik szóvivője arról beszélt, hogy nem kizárt, hogy Észak-Korea rakétára szerelhető atomtöltettel hajtja végre következő kísérleti nukleáris robbantását. Attól tartanak, hogy az újabb tesztet várhatóan még az észak-koreai kormánypárt májusi pártkongresszusa előtt végrehajtják.

A pártkongresszus majd május 7-től tart nagyjából egy héten át. Nemcsak Kim Dzsongun hatalomra kerülése óta lesz ez az első hasonló súlyú esemény, 1980 óta nem tartották meg, habár elvileg négyévente kellene összeülnie. Csoma szerint a pártkongresszus egy újabb erődemonstrációt, de akár más fejleményt is üdvözölhet, ez többek között a háttérben zajló diplomáciai egyeztetésektől is függ majd.

A rezsim célja elsősorban saját uralmának fenntartása, de a fenyegetések és erődemonstrációk mentén egy békeszerződést is próbálnak valahogy kizsarolni. Egy békeszerződésre John Kerry amerikai külügyminiszter is utalt az elmúlt hetekben, ami elsősorban Kínának szólt. Azonban Csoma szerint az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy az iráni és kubai lépések után Barack Obama elnök a ciklusa vége felé közeledve Észak-Korea esetében is megpróbál valamilyen felmutatható eredményt elérni.

Peking is kettős játékot játszik, egyrészt látványosan kiálltak a Phenjan ellen hozott szankciók mellett az elmúlt időszakban, másrészt az északiak céljait is felvállalják. Ennek egyik oka, hogy az amerikai-észak-koreai esetleges békeszerződés az egyik eleme lehetne a félsziget atomfegyver-mentesítésének. Az északi próbarobbantások és rakétatesztek miatt Észak-Korea Kínának is biztonsági kockázatot jelent.