Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A levélszavazatok nélkül Hofer vezet, de szoros lehet az osztrák elnökválasztás vége

2016.05.22. 17:12 Módosítva: 2016.05.22. 20:08

Teljesen fej fej mellett zárhat az osztrák elnökválasztás második fordulójában Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje és a Zöldek (Grünen) által támogatott Alexander Van der Bellen az osztrák tévék becslései szerint, viszont a levélben leadott szavazatokat nem számolva a szabadságpárti jelölt vezet.

Végleges eredmények hétfőre várhatók, amikor a levélben leadott szavazatokat is összeszámolják. Ezek nélkül Hofer előnye 3,8 százalék:

  • Hofer 1 937 863 szavazattal, 51,9 százalékkal áll,
  • míg Van der Bellen 1 793 857 szavazatot, 48,1 százalékot ért el.

A két jelölt között a különbség 144 ezer szavazat, viszont közel 900 ezren voltak jogosultak levélben szavazni. A Kuriernek az osztrák belügyminisztériumból elmondták, hogy nagyjából 700 ezer érvényes levélszavazattal számolnak, ezeket hétfőn reggel kilenckor kezdik feldolgozni. A választás végeredménye hétfőn délután 5 és este 7 között várható.

Az osztrák tévék becslései úgy számolnak, hogy a levélben szavazók között Van der Bellen nyer majd, így lehet a becslésekben jelzett rettentő szoros a legvége. Az első fordulóban a Zöldek által támogatott jelölt 28,1, míg Hofer 25,3 százalékot ért el a levélben szavazó félmillió ember között.

Az ARGE közvélemény-kutató első becslésében még 50,9 százalékot jósoltak Hofernek, míg Van der Bellent 49,1 százalékra valószínűsítették. Miután elkezdtek beérkezni Bécsből is az eredmények, a Sora/ORF legfrisebb előzetes becslésében már Van der Bellent 50,1, Hofert 49,9 százalékra várták. Végül pedig 50-50 százalékra tették őket.

A szoros eredmény nem lenne meglepő, az utolsó közvéleménykutatás szerint Hofert a szavazók 53, Van der Bellen 47 százaléka támogatta, de a részvételüket biztosra mondó szavazók körében 50-50 százalékra álltak.

A második forduló délután ötkor zárult. A részvételi arány az első fordulónál magasabb, 72,4 százalékos lehet.

Elkülönült a támogatottságuk

A Kurier szerint a vidéki területeken inkább Hoferre szavaztak, a városok pedig Van der Bellennek kedveztek (pl. Bécsben 62-38-ra nyert). Hofer 60 százalékot ért el a férfiak, míg Van der Bellen ugyanennyit a nők között. A fiatalok többsége a Zöldek által is támogatott jelöltet, míg a 30-59 év közöttiek többsége Hofert választotta.

A választókat leginkább az motiválta, hogy megakadályozzák a másik jelölt győzelmét, vélte az MTI szerint Peter Hajek közvélemény-kutatási szakértő. Az ATV osztrák televízió által készített felmérés szerint Van der Bellen szavazóinak negyven százaléka a jobboldal ellen szavazott, hogy így akadályozza meg Norbert Hofer előretörését. Hofer szavazóbázisának 23 százaléka pedig valójában a Zöldek által támogatott jelölt ellenében ment el szavazni.

A megkérdezettek 12 százaléka a menekültügyi programja miatt választotta az FPÖ-s jelöltet, azonban a választás során nem a migránsválság megoldásának kérdése volt a fő motiváló tényező. Van der Bellent a megkérdezettek 15 százaléka tapasztalt, hozzáértő, intelligens és komoly jelöltként jellemezte.

Megvárják a hétfőt

Van der Bellen azt mondta, akkor is nagyon jól fog tudni aludni, ha egészen hétfőig várni kell majd a végeredményre. Megköszönte az őt támogató szavazóknak, és Hofert is méltatta.

Hofer pedig izgalmasnak nevezte az estét, aminek a győztese végül Ausztria lesz. Azt mondta, hogy nemcsak annak az 50 százaléknak az elnöke akar lenni, aki rá szavazott, hanem minden osztráké. Viszont bármelyikük nyer, annak egyesítenie kell az országot.

Egyelőre mindkét párt székházában bizakodóan nyilatkoztak. Az FPÖ részéről többen is azt mondták, hogy a végeredménytől függetlenül nagyot léptek előre, azok a választók, akik most Hoferre szavaztak, reményeik szerint legközelebb is könnyebben választják majd Heinz-Christian Strache migránsválságban megerősödött pártját.

Meglepetést hozott az első forduló

1945 óta nem fordult elő, hogy olyan elnöke legyen Ausztriának, aki sem az Osztrák Néppárthoz (ÖVP), sem az Osztrák Szociáldemokratákhoz (SPÖ) nem köthető, azonban a szociáldemokrata-kereszténydemokrata szövetség megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztás első fordulójában, amelyet a radikális Osztrák Szabadságpárt jelöltje, Norbert Hofer nyert meg 35 százalékkal. Második helyen a függetlenként induló, de a Zöldek támogatását élvező Alexander van der Bellen ért célba több mint 21 százalékkal.

Az osztrák államfői poszt merőben szimbolikus, legalábbis mostanáig azt hihettük: a két ciklus után az alkotmány értelmében távozni kényszerülő Heinz Fischer nevét az elmúlt 12 évben csak akkor láttuk leírva, ha más állam vagy kormányfőket fogadott.

Erős elnököt ígértek

Hoferrel nem ez lesz a helyzet, ugyanis egyértelművé tette, hogy ha nyer, az osztrákok meg fognak lepődni, elnökként mi mindent megtehet majd. Ezzel egyébként nincs egyedül: zöldpárti riválisa azzal próbált jópontokat szerezni az Európa-párti osztrákok körében, hogy ígérete szerint államfőként blokkolná egy FPÖ-vezette kormány megalakulását, mert azt összeegyeztethetetlennek látja Ausztria alkotmányba foglalt uniós elkötelezettségével.

Az egyebek mellett menekültellenes xenofóbiával és erős Brüsszel-ellenességgel kampányoló SPÖ jelöltje ellen a jóval unalmasabb, és persze jóval Európa-konformabb Van der Bellen a protestszavazatokra, és az első körben a harmadiknak befutó, 19 százalékon végző volt bírónő, Irmgard Griss szavazóira is számított.

Míg most mindkét jelölt ezzel fenyegetőzik, Ausztriában a háború óta egy elnök sem feszegette az államfői jogkör alkotmányos korlátait: az elnök nevezi ki (és mentheti fel) a kancellárt, a minisztereket, a bírókat, a magas rangú tisztviselőket. És ő a hadsereg főparancsnoka is.

Lemondott Faymann

Csakhogy az elnökök eddig kivétel nélkül mind a két nagy párthoz kötődtek. Most viszont merőben új helyzet állt elő. Az országot több mint hetven éve megszakítás nélkül felváltva vagy együtt irányító két nagy párt támogatottsága elpárolgott.

Az államfőválasztás első fordulója után többek között a Der Standard is azt írta, hogy a szociáldemokrata és a néppárti vezetőknek is reagálniuk kellene, vagy a saját esélyeiket kockáztatják a 2018-as parlamenti választásokon. Az SPÖ május elsejei bécsi gyűlésén Faymannt  kifütyülte és lemondásra szólította fel a tömeg. Faymann azonban akkor még azt mondta, esze ágában sincs lemondani.

Végül azonban május 9-ém, még az SPÖ országos elnökségi ülése előtt bejelentette lemondását. Utódja az az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vezérigazgatója, Christian Kern lett.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!