Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Putyin megfenyegette Lengyelországot és Romániát

2016.05.28. 00:00

Románia érintett területein az emberek egyszerűen nem tudták, hogy mit jelent célkeresztben lenni, mint ma, amikor arra kényszerültünk, hogy biztonsági intézkedéseket hozzunk a védelmünk érdekében [...] Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is

- mondta el pénteken egy athéni konferencián Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy egy újabb lépéssel tolja vissza a világot a hidegháború korszakába, a Reuters tudósítása szerint.

Az államfő azért szólt oda a két országnak, mert az elmúlt időszakban az Egyesült Államok és a NATO rakétavédelmi rendszereket telepített a területükre. Romániában május közepén adták át az Aeris rakétapajzsot, amely az euroatlanti katonai együttműködés állítása szerint a Közel-Keletről érkező rakétatámadásoktól védi Európát.

Moszkva viszont nem hiszi el a NATO magyarázatát, mert Iránnal januárban kibékült a nyugati világ a szankciók mérséklésével. Úgy vélik az elrettentési célból fenntartott stratégiai atomarzenáljukat és orosz városokat céloznak az elhárító fegyverek. Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter többször üzentek Washingtonnak, hogy nem nézik jó szemmel a rendszerek telepítését és a katonai erők kelet-európai térségbe vezénylését, de süket fülekre találtak. 

Az oroszok erre hivatkozva minden fórumon elmondják, hogy kénytelenek válaszlépéseket tenni a NATO terjeszkedése miatt. A hét elején már el is kezdték a fegyverkezést: új rakétákat kapott az orosz Sz-400-as rakétavédelmi rendszer, amelyeket már akár 400 kilométeres távolságban lévő célokra is hatékonyan lehet indítani 

Úgy ismételgetjük, mintha egy mantra volna, hogy ránk erőltetik azt, hogy feleljünk erre. Senki nem akar meghallgatni minket. Senki nem akar megegyezni velünk

- mondta el Putyin pénteken.

A NATO valóban egyre több csapatot vezényelt Kelet-Európába az ukrajnai konfliktus 2014-es kiéleződése óta. De nem szegték meg azt az Oroszság-NATO egyezményt, mely szerint nem visznek bevethető katonai alakulatokat az orosz határ közelébe. Ellenben az USA szerint Moszkva megszegte az 1994-es Budapesti Memorandumot, amikor 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet. A megállapodás ugyanis kimondja, hogy Oroszország nem veszélyeztetheti Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét, nem alkalmazhat ellenük erőszakot.

Putyin erre utalva Athénban elmondta, lezártnak tekinti a Krím-témát. Közölte, a félsziget demokratikus úton csatlakozott Oroszországhoz, úgy véli, ezt senki nem támadhatja, ő legalábbis nem vitatkozik róla.

A pénteki üzengetés a szovjet-éra diplomáciai kapcsolatait idéző fagyos helyzetet teremtett hasonlóan ahhoz, mint amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy áprilisi interjúban arról beszélt, ha a semleges Svédország csatlakozik a NATO-hoz, válaszlépéseket tesznek