Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Németország nem adja a magyar madámot Magyarországnak

KEP10
2016.06.02. 07:08
A vigalmi negyedek madámjai általában a prostituáltak kizsákmányolásával, kényszerítésével kapcsolatban kerülnek a hírekbe. Most azonban egy Németországban élő magyar madámról a lakhelye szerint illetékes brémai főügyész egy határozatban azt írta le, hogy soha semmilyen kizsákmányoló bűncselekményt nem követett el a szexmunkások rovására, sőt, az ügyész szerint a nő készségesen tájékoztatta a rendőrséget, amikor ilyesmit észlelt. A brémai főügyész elutasította a nő kiadatását Magyarországnak.

Schmitz Erzsébet a németországi Bremerhaven piros lámpás negyedét vezeti, ahol főként magyar prostituáltak dolgoznak, ebben és ebben a cikkben mutattuk be a vigalmi utca működését. A bremerhaveni Lessingstrasse a város egyetlen piros lámpás utcája, ahol az amszterdami gyakorlathoz hasonlóan ablakos kabinokban állnak a szexmunkások, köztük körülbelül 80 magyar nő, ráadásul 2002 óta legálisan teszik ezt. Ugyanis Németországban minden 18 év feletti EU-s állampolgár jogszerűen dolgozhat prostituáltként, és az ellenőrzött piros lámpás negyedek fenntartása is legális.

A nő állítja, hogy Németországon kívül semmilyen más országban, így Magyarországon sem végzett semmilyen prostitúcióval összefüggésbe hozható tevékenységet, Németországban pedig törvényesen teszi ezt. A munkája a magyar törvények értelmében kimerítheti a kerítés nevű bűncselekményt, ami azt jelenti, hogy valaki egy másvalakit haszonszerzés céljából szexuális cselekmény végzésére másnak üzleti célból megszerez.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kerítés bűncselekmény miatt másfél éve nyomoz a nő ellen. Schmitzet az ügyvédjén keresztül még tavaly novemberben meg is idézte a nyomozó hatóság, de mivel a nő öt éve Németországban él, nem utazott az idézés időpontjában Magyarországra. Az NNI viszont a nemzetközi büntetőügyek egyszerűbb lefolytatására, például ilyen kihallgatásokra szakosodott európai jogsegély szolgálattal egyáltalán nem vette fel a kapcsolatot. Schmitz állítja, ha a jogsegély keretein belül Németországban hívták volna kihallgatásra, akkor elment volna. 

Mivel Schmitz nem jelent meg a magyarországi kihallgatáson, a rendőrség kérésére a Nyíregyházi Járásbíróság európai elfogatóparancsot rendelt ellene december másodikán. Erre a magyar lépésre reagált most az illetékes ügyészség.

Közel fél évvel az elfogatóparancs kiadása után Mathias Glasbrenner brémai főügyész május 12-i határozatában elutasította a nő kiadatását Magyarországnak, mivel

a német hatóságok szerint a nő nem követett el semmilyen bűncselekményt.

 A főügyész a kiadatást elutasító határozatban így fogalmaz:

„A bremerhaveni rendőrség ismeri a „Playmate“ és „Candyhouse“ bordélyházakat, amelyekben sok éve legális módon folyik prostitúció. Az ott tevékenykedő nők bérleti díjat fizetnek a helyiségekért, amelyekben a prostitúciót végzik. A körözött Schmitz valóban megkapja a prostituáltak bevételének egy részét, ami a szerződésben rögzített bérleti díj, tehát nincs szó kizsákmányolásról. A körözött Schmitz nem a prostituáltakat felügyeli, hanem a helyiségek kezelését végzi. A bremerhaveni rendőrség közlése szerint a körözött Schmitz egyetlen esetben sem követett el bűncselekményt a prostituáltak hátrányára kizsákmányoló cselekmény útján. Épp ellenkezőleg: tájékoztatja a rendőrséget, ha a nők szexuális kizsákmányolásáról szerez tudomást és tanúként a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére áll.”

A főügyész úgy érvel a határozatban, hogy mivel Schmitz Erzsébet évek óta Németországban él, integrálódása alapján már úgy kell kezelni, mint egy német állampolgárt. "Ettől függetlenül ugyan még lehetséges lenne a büntetőeljárás lefolytatása céljára történő kiadatása (ha mindkét oldalon fennállna a büntethetőség), de csak akkor, ha a cselekményeket teljesen vagy nagyrészt Magyarországon követte volna el. Német állampolgárok Németországban elkövetett bűncselekmények miatt nem adhatók ki. Ugyanígy kell kezelni a német állampolgárokkal egyenrangú uniós polgárokat is, tehát a kiadatás emiatt is meghiúsulna. A körözött Schmitz a terhére rótt valamennyi cselekményt teljes egészében Németországban követte el. Ha az európai elfogatóparancsban foglalt cselekmények bűncselekmények lennének, akkor Németországban kellene miattuk büntetőeljárást lefolytatni” - fogalmaz a brémai főügyész.

Levél a főügyésztől

Az általunk megkérdezett, nemzetközi büntetőügyekben szakértő jogászok azt mondták, hogy a magyar Btk. 3. paragrafusa szerint ha egy cselekmény a magyar törvények szerint bűncselekménynek számít, akkor azt hiába követi el egy magyar állampolgár külföldön, felelősségre vonható, még akkor is, ha az adott cselekmény legális a külföldi országban. (Hasonló példa, ha egy magyar a Hollandiában legális coffee shopokban drogozik, elvileg azért is felelősségre vonható.) 

A nemzetközi jogi gyakorlat viszont az, hogy a bűncselekményt elkövető magyart a kettős büntethetőség elvének értelmében csak akkor adják ki Magyarországnak, ha a szóban forgó cselekmény mind a magyar, mind a cselekmény helyszínéül szolgáló ország joga szerint bűncselekménynek minősül. A kerítés pedig Németországban nem az, tehát a brémai főügyész határozata a szokásos nemzetközi joggyakorlatnak felel meg. Azonban ilyen ügyek meglehetősen ritkán fordulnak elő, magyar állampolgár ellen külföldön elkövetett kerítést 2015-ben mindössze egy esetben, 2014-ben öt esetben, 2013-ban pedig szintén csak egy esetben regisztrált az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika.

Schmitz Erzsébet továbbra is úgy érzi, hogy jogtalan az ellene folyó magyar eljárás, az Indexnek Bremerhavenben május végén azt mondta, akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmegy igaza bizonyítása érdekében. Így beszélt erről:

Hogy lesz ezután

Megkérdeztük a magyar rendőrséget, hogy a határozat ismeretében megszüntetik-e a nyomozást vagy visszavonják-e az európai elfogatóparancsot, ezt válaszolták: "Az elfogatóparancs a mai napig hatályos. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. Törvény 3. § (1) c) pontja szerint a magyar büntető törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. Ezzel kapcsolatosan a magyar hatóságoknak mérlegelési jogköre nincsen."

A Németországban dolgozó magyar szexmunkásokkal foglalkozó cikkeink megjelenését a Robert Bosch Alapítvány és a Berlin School of Journalism tette lehetővé a “Reporters in the Field” nevű program keretében.