Konstantin
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
14 °C
28 °C

A népszavazás után sem rohan ki Nagy-Britannia az EU-ból

Brexit népszavazás után

Élő
000 CH1DI
nyg
- MT -
ivand
2016.06.27. 22:27

  • Nagy-Britannia a csütörtöki népszavazáson 52-48-ra a Brexit mellett döntött, de csak most kezdődik a neheze, az is kérdés, tényleg kilépés lesz a vége.
  • Cameron: Még nem tudunk semmit, de majd kitaláljuk! Szerinte tiszteletben kell tartani a népszavazás eredményét.
  • A toryk már szeptemberben új kormányfőt választhatnak, egyelőre nem változik a kint dolgozó magyarok státusza.
  • Hétfőre a német kancellár egyeztetésre hívta Berlinbe Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.
  • Ülésezik a Brexit miatt az Európai Parlament is.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Nigel Farage, a szélsőpopulista szabadságpárt, a UKIP vezetője ment neki a Konzervatív Párt mérsékeltebb kilépéspárti tagjainak, akik szerinte visszakoznak a bevándorlás megfékezésére tett ígéretektől.

    Az Egyesült Királyság legismertebb EU-ellenes szószólója szerint úgy tűnik, a konzervatív kilépéspártiak vezére, Boris Johnson más fajta megállapodást készül kötni az EU-val, mint amit ígértek.

    Az utóbbi napokban Farage is felsült, miután kiderül, hogy jókorákat lódított a kampányban. Most ő vádol ezzel másokat. Tehát látszólag a kilépési kampány is elkezdte felfalni önmagát.

  • A legnagyobb ellenzéki párt frakciója a parlamentben ülésezik, ahol a képviselők egyesével ostromolják Jeremy Corbyn pártelnököt, sokan felszólították már a lemondásra és gyengeséggel, a vezetői véna hiányával vádolják.

    Kint viszont Corbyn hívei gyülekeznek, sok párttag és szakszervezetis ugyanis foggal-körömmel kitart az erősen baloldali pártelnök mellett. A tudósítások szerint tízezren tüntetnek a támadások alatt álló pártelnök mellett.

    Corbyn azt hangoztatja, hogy az egységben az erő, de a beszámolók szerint nagyon nehéz elképzelni, hogy holnap is ő legyen még a Munkáspárt elnöke.

    Corbynt sokan azzal vádolták, hogy nem lépett fel elég keményen a bennmaradás mellett a Brexit-kampányban.

  • Már a tizenéveseket sem kíméli a xenofóbia

    Egy 11 éves lengyel srác a Brexit-népszavazás kapcsán felkorbácsolt idegenellenes gyűlölet legújabb áldozata

    Társai szerint ugyanis ő lengyel élősködő, akinek haza kellene húznia. 

    Az utóbbi napokban sok hasonló esetről érkezett jelentés, a kilépéspártiak győzelme után látszólag sokan feljogosítva érzik magukat arra, hogy gyalázzák a más származásúakat.

  • Daniel Hannan a BBC-nek azt mondta, hogy "kicsit vissza kell venni abból, amit ígértek" a kampány során. 

    Arra a kérdésre, hogy van-e forgatókönyv, kitérő választ adott.

    És azt is elmondta, hogy továbbra is szabadon akar kereskedni az EU-val, és hogy személy szerint ő elég liberális állásponton van a bevándorlás kérdésében. 

  • A három uniós alapító tagországának vezetői Berlinben tárgyaltak, és az ankét után közölték: az Európai Unió határainak védelmét, gazdaságának megerősítését és a fiatalok számára munkahelyek teremtését célzó tervet fognak javasolni a keddi EU-csúcson.

    A cél az, hogy az emberek jobban szeressék az uniót, és megbízzanak az európai intézményekben. 

    A németek és franciák ma már elég részletes tervet tettek le az asztalra arról, hogy mit akarnak a Brexit utáni Európától, erről itt írtunk részletesen.

  • Wolfgang Schäuble úgy nyilatkozott: visszafordíthatatlan a britek döntése, az Egyesült Királyságnak el kell hagynia az EU-t. 

    Schäuble úgy értékelte, hogy eddig nem uralkodott el a káosz a pénzpiacokon a népszavazás eredménye miatt, de a német kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket - írta az MTI.

    A pénzügyminiszter szerint "sehová sem vezet" az, ha az uniós tagállamok a brit népszavazásra válaszul az uniós szerződés módosításáról kezdenének vitázni.

    "Időpocsékolás lenne most szerződésmódosításról beszélni" - mondta, "szívet tépőnek" nevezve a referendum kimenetelét.

  • Megvonta Nagy-Britanniától a hosszú futamidejű államadós-kötelezettségek lehetséges legjobb, "AAA" besorolását hétfőn a Standard & Poor's hitelminősítő - írja az MTI.

    A cég azzal indokolta a lépést, hogy Brexit-népszavazás után romlani fog a brit gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása és hatékonysága.

    Emiatt rögtön két fokozattal, az eddigi "AAA"-ról "AA"-ra rontotta a hosszú távú szuverén brit adósbesorolást, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

    A brit államadósságot a három nagy hitelminősítő közül már csak a Standard & Poor's tartotta nyilván "AAA" osztályzattal, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service már korábban leminősítette a briteket.

  • Jeremy Corbyn pártelnököt már eddig se szerették a Munkáspárt parlamenti képviselői, de a kilépéspártiak népszavazási győzelme után elszakadt náluk a cérna.

    Gyakorlatilag a teljes árnyékkormány lemondott, bizalmatlansági idítványt nyújtottak be Corbyn ellen, és kedden szavaznak is.

    A fő bírálato Corbynnal szemben, hogy nem kampányolt elég hatásosan a bennmaradás mellett, nem elég jó vezető.

    Corbynt annak idején a parlamenti frakció ellenében választották meg a Munkáspárthoz újonnan csatlakozó újbalos aktivisták, akik felmérések szerint továbbra is elégedettek a képviselőknél jóval balosabb pártelnökkel. Úgyhogy vélhetően a Munkáspártban is elég nagy belső válság alakulhat ki a következő napokban a Brexit farvizén.

  • A Capital Economics elemzőház szerint bár példátlanul nagyot zuhant a font, mégsem kell a 2008-ashoz hasonló pénzügyi válságtól tartani - írja az MTI.

    Azt hangsúlyozták, a népszavazás előtt meredeken erősödtek a tőzsdei árfolyamok, világpiaci tekintetben az árfolyameséseket triviálisnak nevezték. 

    Recessziót nem várnak, de a brit gazdaság jósolt növekedését 2%-ról 0,2%-ra módosították.

  • Ezt Németország, Franciaország és Olaszország vezetői szögezték le hétfői  találkozójuk után. 

    Nem akarnak időt húzni, és minél gyorsabb kilépés lenne a legjobb, de ehhez az kell, hogy először a britek végre eldöntsék, mit akarnak. Nagyjából ez volt az üzenet Berlinből.

    Egyúttal hitet tettek amellett, hogy "új impulzust" kell adni az uniónak. Korábban a németek és a franciák már leírták, mire gondolnak ez alatt.

  • Talán már nem is meglepő, de a Guardian szerint a Brexit-tábort vezető Boris Johnson korábbi kijelentése, miszerint az Egyesült Királyság részt vehet majd az egységes piacon anélkül, hogy betartaná a szabályait, megdőlni látszik. Több EU-s diplomata, illetve a német ipari szövetség (BDI) is kizárta ezt a lehetőséget.

    Johnson azt ígérte, az EU egységes piacának részeként a britek pontozás alapú bevándorlási rendszert csinálhatnak majd, és nem kell az EU-s kvótának megfelelniük. Meg azt is, hogy a britek ugyanúgy élhetnek, utazhatnak, dolgozhatnak és vásárolhatnak ingatlant a kontinensen, mint eddig, de fordított esetben egy EU-s állampolgár nem teheti majd meg ezt az Egyesült Királyságban.

    Nincs szó preferenciákról, csak elvekről, és az elveket nem lehet úgy kiválogatni, ahogy az nekünk tetszik

    - nyilatkozta egy EU-s diplomata. Mások szerint is csak vágyálom volt Johnson ígérete, és a Brexit-pártiaknak "fogalmunk sem volt róla", mit csinálnak, nem volt semmilyen tervük a kilépésre - írta a Guardian.

  • Videón Angus Robertson, a Skót Nemzeti Párt frakcióvezetőjének határozott beszéde, amelyben visszautasítja, hogy Londonból diktálják Skóciának, hogy lépjen ki az Európai Unióból akarata ellenére. Nem úgy tűnik, hogy viccelt, és a mögötte éljenző képviselők sincsenek tréfás kedvükben.

    „Skócia meggyőző többséggel az Európai Unióban maradás mellett szavazott – mondta hétfő délután. – A szavazók 62 százaléka amellett voksolt, hogy maradjunk, az ország minden egyes önkormányzati területe amellett voksolt, hogy maradjunk. És Skóciában azért szavaztunk így, mert számít, hogy bent vagyunk az európai közös piacban, mert értékesnek tartjuk, hogy az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghatnak ezen a piacon, mert számítanak az uniós állampolgársággal járó jogaink, és a munkavállalóknak, nőknek és szülőknek járó jog szerinti védelem is. Skóciában, elnök úr, a maradásra szavaztunk, mert európai nemzet vagyunk, és nagyon nagyon fontos nekünk, hogy egy kifelé nyitott országban élünk, nem egy összement, apró Nagy-Britanniában. Most azt halljuk Westminsterből, hogy a távozás ellen összegyűlt többség ellenére is azt kell tennünk, amit mondanak nekünk. Kihúznak Európából az akaratunk ellenére. Elnök úr, hadd mondjam el ennek a háznak és a barátainknak Európa-szerte, hogy eszünk ágában sincs hagyni, hogy kiszedjék Skóciát Európából. Ez tökéletesen, tökéletesen elfogadhatatlan egy demokráciában. Európai ország vagyunk, és európai ország maradunk.

    És ha ez azt jelenti, hogy népszavazást kell tartanunk a függetlenségről, hogy megvédjük Skócia helyét, ám legyen.”

  • Itt a francia-német terv az unió jövőjéről

    Az EU két hagyományos motorjának vezetője dugta össze a fejét, és ez jött ki belőle:

    • Erősebb, de rugalmasabb Európa
    • Mélyülő integráció az Eurózónában
    • Közös biztonságpolitika és migrációs politika
    • Akik nem akarnak nagyobb integrációt, azokat nem kell eröltetni; ami nem fontos és közös kihívás, ott nem kötelező az integráció

    A konkrétumok és részletek az erről szóló cikkünkben.

  • Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzpárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szerint törekedni kell rá, hogy

    • az Egyesült Királyságban új népszavazást tartsanak az EU-tagságról
    • és gyökeresen meg kell reformálni az uniót.

    A pártelnök szerint az EU-nak "radikálisan változnia kell", nem vezetett jóra, hogy a problémákra "még több Európa" elvvel, még mélyebb integrációs törekvéssel reagált.

    Szerinte ez csak a berlini és párizsi érdekeket erősíti.

    Európa gazdagsága a nagy kulturális sokszínűségben, a társadalmi élet különféle struktúráiban rejlik

    - idézte a konzervatív politikus szavait az MTI.

    Kaczynski múlt pénteken már megfogalmazta, most elismételte, hogy új uniós alapszerződést kell majd kidolgozni, amiben a nemzetállamok autonómabbak lehetnének, és a a szubszidiaritás, tehát a problémák lokális kezelésének elve érvényesülhetne. 

  • - teszi fel a kérdés Alex Salmond, a Skót Nemzeti Párt képviselője a parlamentben. 

    Hiába kampányolt a bennmaradás mellett David Cameron, ő írta ki a népszavazást, márpedig "ha eltöröd, a tiéd" az ügy. 

    Szóval kié ez az egész balhé, a kormányfőé, vagyok azoké, akik rátelepedtek a kilépési kampányra, azaz Boris Johnsoné? - kérdezi Salmond, aki egyébként annak idején a kilépéspárti oldalt vitte a skót függetlenségi népszavazáson.

  • Vannak dolgok, amik a Brexitnél is fontosabbak

    Ilyen például a nyaralás.

    Legalábbis a kilépési kampány, a Vote Leave vezetője, Matthew Elliot közölte: biztosítani kell, hogy mielőtt elkezdenék az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, mindenkinek legyen ideje elmenni nyaralni.

  • A Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője közölte, hogy márpedig ők EU tagok akarnak maradni. 

    David Cameron erre azt mondja, maradjanak az Egyesült Királyság és még emellett az európai közös piac tagjai is.

  • David Cameron az uniós bevándorlókat ért támadásokra utalva leszögezte azt is leszögezte, hogy az Egyesült Királyságnak toleránsnak kell maradnia.

    Viszont gyorsan hozzátette, hogy a külvilágnak pedig tisztelnie kell a briteket. 

    Továbbra is együtt kell működni mindenkivel a világban, mert csak így maradhat sikeres a nemzet - közölte.

  • David Cameron azt is megígérte, hogy egyelőre semmilyen változás nem lesz a Nagy-Britanniában dolgozó európai uniós polgárok státusában.

    Szóval a britanniai magyarok nyugodtan dolgozhatnak és élhetnek ott az eddig megszokottak szerint.

    Kérdés persze, hogy ez így marad-e majd akkor, amikor Cameron távozik, és elindul majd a valódi kilépési folyamat.

  • David Cameron arról is beszélt, hogy bár rossznak tartja a döntést, el kell fogadni annak eredményét. 

    Azt is kiemelte, hogy újra össze kell hozni a brit társadalmat a megosztó kampány után

  • Jeremy Corbyn, a Munkáspárt erős támadásoknak kitett vezetője is felszólalt az alsóházban.

    • Sok ember kiszolgáltatottnak érzi magát, ezt jelzi a népszavazás
    • Nem az EU, hanem a Tori kormányok verik át az embereket
    • Az ország megosztott
    • Sok hazugság elhangzott a kampányban, amikről azóta ki is derült, hogy hazugságok
    • Megosztó volt a kampány, és a referendum óta sok a rasszista incidens. Ennek gátat kell szabni.
  • David Cameron kormányfő a brit parlament alsóházában magyarázza a magyaráznivalót, eddig a következőket mondta:

    • Még nem tudják, milyen kapcsolatot akarnak kialakítani az EU-val, ezért még nincs is miről tárgyalni
    • Csak az új kormányfő érkezésével indulhat meg a formális kilépés
    • Szerinte a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatot kell fenntartani az unióval
    • Konzultálni fognak mindenkivel: a skótokkal, walesiekkel, észkírekkel, gibraltáriakkal és a tengeren túli brit területek képviselőivel is
    • Nem szabad hátat fordítani az EU-nak és a világnak
  • A brit miniszterelnök és a pénzügyminiszter, akik a referendumot javasolták bujkálnak, a kilépés mellett kampányolóknak semmi ötletük, az ellenzék pedig éppen felrobban, többek között így foglalta össze a helyzetet Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

  • Sem a június 24-i, sem a hétfői pénzpiaci események nem okoztak rendkívüli mértékű pénzügyi mozgásokat, a magyarországi bankok a szokásos rendben működtek - közölte a jegybank a magyar bankvezetők véleményére hivatkozva azt követően, hogy hétfőn egyeztetett a kereskedelmi bankok, hitelintézetek vezetőivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése.

    A közlemény szerint az MNB figyeli a pénzügyi piacon tapasztalható fejleményeket, és folyamatosan konzultál a magyar bankrendszer szereplőivel, az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően. A MNB megállapította, hogy a hazai pénzintézetek tőke és likviditási helyzete továbbra is stabil. (MTI)

  • A londoni lengyel nagykövetség aggódik, amiért idegengyűlölő támadások érték a lengyel közösséget és másokat az Egyesült Királyságban. Hammersmith-ben összefirkáltak egy lengyel kulturális központot, Huntingdonban pedig „elég a lengyel férgekből!” feliratú kártyákat szórtak szét. A nagykövetség azt kéri, jelentse, akit hasonló incidens ért.

    A londoni polgármester is arra szólította fel a rendőrséget, hogy figyeljen a rasszista támadásokra.

    (Politico)

  • Azok az értékek és érdekek, amelyek eddig egyesítettek minket, nem változtak, kommentálta a Brexit-döntést John Kerry. Az Egyesült Államok külügyminisztere szerint a referendum nem olyan eredményt hozott, mint ő vagy Barack Obama elnök szerette volna, de tiszteletben kell tartani. Most arra kell összpontosítani, hogy az átmeneti időszak sima legyen és senki se veszítse el a fejét, de az EU közelmúltban indult reformjai szerinte orvosolni tudják az európaiak aggodalmait.

    John Kerry az Európai Bizottság elnökével, Jean-Caude-Junckerrel, valamint Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel egyeztetett Brüsszelben, délután pedig Londonba utazik.

  • A brit kormány nem akar nagyon siketni a Brexitről szóló népszavazás után, hogy benyújtsa az EU-nál a kilépésről szóló kérelmet, ezt azonban az EU nem szeretné. Korábban Francois Hollande francia elnök mondta, hogy az ami korábban hihetetlen volt, mostanra visszafordíthatatlan valósággá lett, hétfő délután pedig a német kancellár szóvivője tette világossá, hogy a kilépés mielőbbi lezárását várják Nagy-Britanniától.

    „A szövetségi kormány nem akar függő játszmát” – idézte az MTI Steffen Seibertet. A kancellár szóvivője elmondta, a britek múlt héten az unió elhagyására, a Brexitre szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. 

    A német kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy ez a döntés visszafordítható lenne.

    A szóvivő szerint az unióban maradó 27 tagországnak közös és egységes álláspontot kell képviselni a Brexittel kapcsolatban, hogy ne erősödhessenek meg a közösséget széthúzó erők.

    Seibert szerint a kilépési folyamatnak nyugodtan és megfontoltan kell lejátszódnia, de azt nem szabad a végtelenségig húzni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez a procedúra csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Királyság aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét, és bejelenti távozási szándékát.

    Seibert elutasította annak lehetőségét, hogy a lépést megelőzően informális tárgyalások legyenek Nagy-Britanniával. Hozzátette: Berlin ugyanakkor megérti, hogy Londonnak még bizonyos idő kell ahhoz, hogy hivatalosan is kommunikálja Brüsszel felé távozási szándékát.

    Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A kancellár szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Merkel szerint szembe kell szállni az uniót széthúzó erőkkel. Szólt arról is, hogy most nem alkalmas az idő az eurozóna tagországai közötti kapcsolat gyors mélyítésére, ehelyett az uniónak a közvéleményt érintő problémákra, így a közösség határainak biztosítására, a munkahelyteremtésre és a belső biztonság javítására kell összpontosítania.

  • Így reagált az Európai Bizottság szóvivője, amikor a szokásos napi sajtótájkoztatóján az első kérdés a testület elnökének esetleges lemondását firtatta. Szerinte a politikai felelősséget nem nekik kell levonni, mivel, ők teljesítették a brit reformköveteléseket, amelyeket a tagállamok egyhangúlag elfogadtak, és nem ők írták ki a népszavazást. Sokadszor megismételte, hogy a briteknek most mielőbb kérnie kellene a kilépési folyamat hivatalos megkezdését, addig nem lesz semmilyen egyeztetés.

    Nem kommentálta sem azt, hogy adnak-e majd hozzáférést a közös piachoz, sem azt, hogy mit lehet várni Jean-Claude Juncker és a britektől elszakadást fontolgató Skót Nemzeti Párt vezetőjének, Nicola Sturgeon-nek a találkozójáról.

    A lemondott brit biztost kedvelték és örültek volna, ha marad, a saját döntése volt, hogy kilép a testületből.

  • Szeptember másodikán lehet meg a kozervatívoknál a távozó David Cameron utódja. A jelölések határideje, június 30 – derült ki a Sun parlamenti tudósítója, Harry Cole twitteres bejegyzéséből, amit a BBC is közölt. Cameron a Brexit híveinek népszavazási győzelme utáni napon jelentette be, hogy legkésőbb októberig marad kormányfői posztján, és csak utódjára hagyja a feladatot, hogy megkezdje a kiválási tárgyalásokat az EU-val. Ez tehát egy hónappal előbb történhet meg, mint a kormányfő jósolta, bár továbbra is kérdés, ki tud-e lépni egyáltalán Nagy-Britannia, mivel ehhez a parlamentnek és az EU-tagságot támogató Skóciának is lesz még szava a jogilag nem kötelező érvényű népszavazás után.

  • Erről beszélt Mihai Ionescu, a román exporttanács társelnöke. A tisztségviselő egy szakmai konferencián fejtette ki, hogy a font előrevetített 15 százalékos gyengülése mellett a Nagy Britanniába árut szállító román cégek a hatályos kereskedelmi szerződések alapján napi 1,5 millió eurót veszíthetnek.

    Közölte, Románia és Nagy Britannia kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke eléri az évi 4 milliárd eurót, amiből a román export 2,4 milliárd eurót tesz ki, a Romániába érkező brit import értéke 1,6 milliárd euró. Ionescu szerint a kedvező román mérleg az idén is megmaradhat, mert az első negyedévben a román export 15 százalékkal nőtt, miközben az import 5 százalékkal bővült.

    A Nagy Britanniába irányuló román export 47 százalékát gépek és felszerelések alkotják, emellett a készruhák (23 százalék), valamint a jármű és -alkatrészek (18 százalék) tesznek ki még jelentős hányadot. (MTI)