Cameron: Nem bánom, hogy megtartottuk a népszavazást

Az EU 2014-ben kitalált uniós befektetési tervét is alaposan megzavarja a Brexit, mert a britek egyszerre vannak a legnagyobb befizetők és haszonélvezők között. Az Európai Befektetési Bank szerint ezt is újra kell tárgyalni akkor, amikor lezsírozzák, hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból.

A téma feszegetése azért furcsa, mert a tervek szerint 2018-ra befejeződne a 315 milliárdosra becsült program, vagyis jó eséllyel még a brit kilépés előtt vége lenne. Ugyanakkor nem kizárt, hogy meghosszabbítanák, ráadásul kifejezetten hosszú távú projekteket finanszírozna. (EurActiv)

Sigmar Gabriel szerint a brit miniszterelnök borzasztó kampányt folytatott, a kilépéspártiak győzelme pedig sajnálatos, és hosszú távon katasztrófát jelent Európának és Nagy-Britanniának is. Szerinte a britek már nem habozhatnak, és elfogadhatatlan, hogy az EU hónapokat várjon a brit vezetőre, hogy megkezdje a kilépési folyamatot. (BBC)

Sigmar Gabriel és Angela Merkel

Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

A briteknek 73 képviselőjük van az Európai Parlamentben. Főleg Orbán Viktorék Európai Néppártja örülhet, mert náluk nincs egy brit tag se, miközben a többieket mind gyengíteni fogja az Egyesült Királyság kilépése. A második legnagyobb szocialistáktól húsz, a zöldektől hat, a liberálisoktól és a szélsőbaloldaliaktól egy-egy képviselő esne ki. Így megerősödne a Néppárt súlya.

A legnagyobb vesztek közt lenne a harmadik legnagyobb euroszkeptikus-konzervatív ECR. A csoportot a brit konzervatívok hozták össze és azóta is a párt egyik pillérét jelentik. A kilépéssel Orbán Viktor lengyel szövetségese, a most kormányzó Jog és Igazságosság lenne a meghatározó ereje, és a Politico szerint már most puccsra készülnek a csoportot vezető Syed Kamall ellen.

Akik viszont igazán nagyot buknának, azok az EU-ellenesek. Nigel Farage EFDD-jének pont eggyel kevesebb képviselője lenne az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja nélkül, mint a 25-ös minimumhatár. Náluk még az olasz populista Öt Csillag Mozgalom erős, akik eleve Farage-ék és a zöldek között vacilláltak, úgyhogy könnyen lehet, hogy oda fognak menekülni.

A szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európája is nehéz helyzetbe kerülne. Náluk egy dezertőr UKIP-es miatt a másik minimumkövetelmény billegne, hogy hét országból legyen EP-tag (így nyolc maradna). Persze a széteső EFDD-ből lehalászhatnának pár egy-két képviselős pártot.

Európa készen áll rá, hogy akár ma elkezdje a válást. Képzelhetik, hogy nem nagy lelkesedéssel, de készen állunk. Ez nem az a forgatókönyv, amiről álmodtunk, mondta az uniós miniszterelnökök és államfők csúcstalálkozója előtt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk.

Donald Tusk

Fotó: Philippe Huguen / AFP

„Miközben tiszteletben tartjuk a brit szavazók akaratát, az uniós szerződéseinket is tiszteletben kell tartanunk. És ezeknek az értelmében a brit kormány kezdeményezi a kilépést az Európai Unióból, ez az egyetlen módja a kilépésnek. Az Egyesült Királyság bejelentése nélkül semmilyen tárgyalásokat nem fogunk elkezdeni.

Elnézést, talán túlságosan személyes hangvételben beszélek, de a szavazás másnapján úgy éreztem, mintha valaki hozzám nagyon közel álló elhagyta volna az otthonunkat, de ugyanabban a pillanatban azt is éreztem, hogy milyen értékes és kedves nekem ez az otthon.

A kilépés nem csak az eljárásokról, a politikáról és az érdekekről szól. Az érzelmeinkről is, és biztosan nem vagyok vele egyedül, aki így érez.”

Nicola Sturgeon a skót parlamentben beszél majd a kormányülés után. Korábban többek között arról beszélt, hogy elég valószínű egy újabb függetlenségi népszavazás, illetve akár az is, hogy megpróbálják megakadályozni az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból. EU-párti tüntetők a helyszínen biztosították támogatásukról.

Keep Scotland in Europe rally outside Holyrood pic.twitter.com/eAi9D9Zh9z

— Philip Sim (@BBCPhilipSim) June 28, 2016

„El fogom magyarázni, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, de azt akarom, hogy a lehető leginkább konstruktív legyen ez a folyamat, mivel közben nem kell hátat is fordítanunk Európának” – mondta a brit miniszterelnök, miután megérkezett a brüsszeli EU-csúcsra. Szerinte a többi tagország a barátjuk és szövetségesük, és a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a kereskedelmi és biztonságpolitikai kérdésekben is, mivel ez mindkét fél érdeke. (BBC)

Az alapok stabilak, így a magyar gazdasági növekedés továbbra is az uniós átlag fölött marad - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő nyilatkozata azért egy kicsit aggasztó, mert az idei első  negyedévben a hazai GDP bővülése csak Görögországét előzte meg az EU-ban. Ennek az egyik oka épp az EU-támogatások visszaesése volt, amiből a brit kilépés miatt is kevesebb fog jutni, bár lehet, hogy az EU-n kívülről is legalább ennyit kell fizetniük.

Mindenesetre a brit állampapírok hozamváltozása és az angol font gyengülése hiába volt hatással egész Európára, ezek Banai Péter Benő szerint kisebbek voltak, mint máshol. A forint gyengülésének mértéke például elmaradt a lengyel vagy más régiós devizák árfolyamváltozásától. Ugyanez látható a bankpapírok árfolyamváltozásánál is - tette hozzá.

Megerősítette, a szakmai konszenzus továbbra is az, hogy a magyar gazdaság a következendő időszakban az EU-t meghaladó mértékben növekedhet.

(MTI via Kormány.hu)

Az Egyesült Királyságnak minél hamarabb és maradéktalanul teljesítenie kell a brit választók döntését és ezért hivatalosan el kell indítania a kilépést, mielőtt a jövőbeli kapcsolatokról bármiféle tárgyalás elkezdődne - hangsúlyozza az Európai Parlament mai rendkívüli ülésen elfogadott állásfoglalása. A nem kötelező érvényű dokumentumban azt akarják, hogy már a mai csúcstalálkozón adják be a hivatalos kérelmet „az EU egységének megőrzése és a mindenki számára káros bizonytalanság felszámolása érdekében”. Emlékeztettek rá, hogy a kilépési megállapodáshoz és a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó egyezményhez az Európai Parlament egyetértése is szükséges, így teljesen be kell őket vonni a tárgyalásokba.

Az EP arra is felhívja a miniszteri Tanácsot, hogy adja másnak a britek 2017 második felében soros elnökségét, így a kilépési folyamat miatt ne kerüljön veszélybe az EU napi irányítása. „Az EP maga is változtatásokat hajt végre annak érdekében, hogy saját belső szervezete tükrözze az Egyesült Királyság állampolgárainak az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát” - írják. Magyarán valószínűleg elveszik a brit jelentéstevőktől a dossziékat, akik egy-egy jogszabályért felelnek a képviselő-testületben, és leváltják azokat, akik egy-egy parlamenti bizottságot vezetnek. (Jó kérdés, hogy például a frakciókhoz is hozzányúlnak-e a kilépés előtt, de lesz, amelyik a Brexittel szinte biztosan szinte megszűnik, úgyhogy már előre beindulhat a mozgás.)

A képviselők emellett mi mást, mint az EU-t „jobbá és demokratikusabbá tévő” reformokat követelnek, hogy így jobban teljesítsék az állampolgárok elvárásait. „Jóllehet, egyes tagállamok választhatják a lassabb vagy kisebb mértékű integrációt, az Unió magját azonban meg kell erősíteni, és az „à la carte” megoldásokat el kell kerülni” - tették hozzá, ami a kétsebességű EU felé mutat.

Ha a kilépéspártiak arra számítottak, hogy a Brexit majd növeli a védelmet a Közel-Keletről jövő migrációval szemben, csúnya meglepetés érheti őket. Jacques Gounon, a két országot összekötő Csalagutat irányító cég vezérigazgatója szerint „nőhet a migrációs nyomás”. Az EU-tagság közelgő megszüntetése miatt ugyanis a francia pénzügyminiszter és a calais-i polgármester is azzal fenyeget, hogy felmondja a brit határt gyakorlatilag a francia oldalra kitoló egyezményt. (Politico)

Guy Verhofstadt nem bírta ki, hogy ne szekálja tovább Nigel Farage-t, és a fejéhez vágta, hogy 2013-ban lebukott egy offshore-számlával. A brit politikus teli szájjal röhögve fogadta a támadást, ahogy annak a felemlegetését is, hogy 17 évig az uniós költségvetésből kapta a fizetését.

Fotó: John Thys / AFP

Alyn Smith, skót EP-képviselő felszólalását állva tapsolták meg. Smith arról beszélt, hogy a skót emberek többsége a maradás mellett voksolt, ezért azt kérik az EU-tól, hogy ahogy a skótok nem hagyták cserben az EU-t, az EU se tegye azt velük:

"Do not let Scotland down" - standing ovation for @AlynSmithMEP at European parliament https://t.co/slOCKdAHcp https://t.co/D7NdG5QHUy

— BBC News (UK) (@BBCNews) June 28, 2016

Az északír képviselő, Martina Anderson is ugyanerről beszélt, őt is felállva tapsolták az első pár mondata után. Ő aztán eléggé belemelegedett a beszédébe:

Last thing Ireland needs is EU border "stuck right in the middle", @M_AndersonSF tells MEPs https://t.co/slOCKdj5NP https://t.co/8j0Zw7dA0D

— BBC News (UK) (@BBCNews) June 28, 2016

A britek olyan utat választottak, amit maguk zártnak hittek, mondta a képviselőknek a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európáját (és egyben a francia Nemzeti Frontot) vezető Marine Le Pen. Ez azért vicces, mert pont ilyen alkalomra hozták létre a 2009-ben életbe lépett kilépési eljárást. Arra viszont jogosan mutatott rá, hogy nem jött el az apokalipszis, ahogy egyesek jósolták. Szerinte a demokrácia győzelme, ami történt, mert korábban nem figyeltek a közvéleményre, és fényes jövő áll a britek előtt.

A politikai projektjük tagadásban van: a közös pénzük bukásra áll – indított az EU-ellenes UKIP vezetője, Nigel Farage, amire óriási morajlás indult - valószínűleg többen a fontárfolyam csukafejesére próbálták figyelmeztetni. Egyetértek Junckerrel – húzott egy meglepőt, de csak abban, hogy mielőbb meg kell kezdeni a kilépési tárgyalásokat. Arra figyelmeztetett, hogy szerinte nem a britek lesznek az utolsó kilépők.

Tudom, hogy sokuknak soha nem volt rendes munkája és nem hozott létre egyetlen munkahelyet sem, szúrt oda búcsúzóul a kollégáinak, majd mindenkit arra kért, legyünk felnőttek, mert ha nem lesz megegyezés a szabad kereskedelemről, az rosszabb az EU-nak, mint a briteknek. A kijelentést a 445 és a 65 milliós piac mérete közti különbség miatt röhögés fogadta, de többször, már az ülés elején is helyre kellett tenni a képviselőket, annyira zajongtak. „Kérem, ne viselkedjenek úgy, ahogy a UKIP szokott” – rúgott bele az egyik ilyen alkalommal az ülést levezető Martin Schulz.

Három lehetőségünk van, az első, amit a britek választottak, és amit Orbán Viktor is támogat, mondta Philippe Lamberts, a Zöldek társ-vezetője. Sikerült mindezt annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök egyébként a tagság mellett kampányolt.

Hát nem vicces? Amikor 17 évvel ezelőtt idejöttem, és arról beszéltem, hogy ki szeretném vezetni Nagy-Britanniát az EU-ból, önök mindannyian nevettek rajtam. Nos, most nem nevetnek

– mondta az UKIP vezetője, Nigel Farage büszkén az EP-ben.

Ezekkel vádolta a kilépéspártiakat a liberálisokat vezető Guy Verhofstadt. A döntés eredménye brit gazdasági visszaesés lett, „és akárhányszor Johnson úr megszólal, a font [árfolyama] esik” – ekézte a Brexitet támogatók szószólóját a belgiumi politikus. Finoman felhívta rá a figyelmet, hogy a brit kormánnyal szemben éppen ők tartják tiszteleten a népszavazás eredményét, amikor a kilépési kérelem beadását kérik. Nem várhatnak a megzavarodott torykra, ideje visszatérni ahhoz, amit az EU alapító atyái akartak: hatékony európai kormányt, uniós határőrséget, védelmi közösséget és eszközt a terrorizmus elleni harcra.

Nagy morajlásban kellett elkezdenie a beszédét Syed Kamallnak, aki a brit kormánypárt tagjaként vezeti az euroszkeptikus-konzervatív ECR-t (amíg ki nem lépnek vagy amíg meg nem puccsolják a már a hírek szerint erre készülő lengyel kollégái). Arra szólított fel mindenkit, hogy ne a britekkel folytatott tárgyalások sebességére, hanem a kölcsönös érdekekre figyeljen.

Az olasz Gianni Pittella szerint nem lehet belpolitikai játékokat űzni, de a szocialista politikus nem csak „Cameron oroszrulettjében” és a kilépéspártiak hazugságában látta a problémát, hanem az egyenlőség és a társadalmi igazságosság hiányában. Harcolni kell például az adóelkerülés ellen.

A fiatalok 73 százaléka a Brexit ellen szavazott, de a reményeiket tönkretették, próbált valami neki tetszőt találni a népszavazásban Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. A győzelem a populistáké, a demagógok balról és jobbról is tönkre akarják tenni az EU-t, és most már mindenki tudja, mi a tét, mondta. Teljes gőzzel belehajtott a Brexit-párti UKIP-be, amely szerinte a „legnagyobb hazug”, és élvezettel emlegette fel, hogy a pártot vezető Nigel Farage órákkal a népszavazás után elismerte az egyik kampányígéretükről, hogy hazugság.

Elég a populista Brüsszel-szidásból

- szólított fel az Orbán Viktort is sorai közt tudó pártcsalád frakciójának elnöke.

Nagy-Britannia várható kilépése ellenére az Európai Unió megőrzi mindazokat a történelmi jelentőségű vívmányokat, amelyeket elért, jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a német parlament előtt felszólalva.

Kijelentette, az unió elég erős ahhoz, hogy leküzdje mindazokat a nehézségeket, amelyekkel az Egyesült Királyság távozása jár, írja az MTI.

Merkel sürgette, hogy a tagországok tegyenek lépéseket a megmaradó unió összetartásának fokozására, Londont pedig arra figyelmeztette: ne reménykedjen egyes uniós előnyök megőrzésében a kilépést követően.

A német kancellár fontosnak mondta azt is, hogy a brit kérdés mellett az EU ne feledkezzen meg a többi nagy kihívásról, köztük a nemzetközi menekültválságról sem.

– mondta Jean-Claude Juncker, aki ismét kizárta, hogy titokban egyeztetnének a britekkel, mielőtt beadnák a kilépési kérelmüket.

Fotó: Eric Vidal / Reuters

Megnyirbálták a szárnyainkat, de repülni fogunk

– mondta az Európai Bizottság elnöke, igaz, a cseh és a magyar külügyminiszter egészen más értelemben szeretné, ha repülne. Szerinte az ő EB-elnöksége alatt rugalmasabbá tették az EU-t, és több kezdeményezéssel, például a digitális unióval versenyképesebbé alakították. Mindenkit többször megnyugtatott, hogy nem robot.

Ez volt az utolsó alkalom, hogy itt tapsoltak, és meg vagyok lepve, hogy még itt vannak

– szúrt oda az Európai Parlamenben Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a beszéde elején az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának képviselői felé fordulva. A kilépésért kampányoló pártot vezető Nigel Farage korábban látványosan bejelentette, hogy az volt az utolsó jelenése az EP-ben, és kivonult.

"Why are you here?" - European Commission chief @JunckerEU challenges @UKIP MEPs https://t.co/slOCKdAHcp #Brexit https://t.co/qi6c6GMcbR

— BBC News (UK) (@BBCNews) June 28, 2016

Megnyertük a háborút, most meg kell nyernünk a békét is

– mondta Nigel Farage, az UKIP vezetője újságíróknak úton az EP ülésére, írja a BBC.

Azt akarjuk, hogy jó barátok, jó szomszédok és jó kereskedelmi partnerek legyünk

– mondta Farage arról, mi lenne az ideális kapcsolat Nagy-Britannia és az EU között. Hozzátette, országának minél hamarabb el kell hagynia az EU-t, a brit gazdaság méreteiből következően pedig egy nagyon jó feltételekkel megkötött együttműködés jár Nagy-Britanniának. 

Nagy-Britannia kilépésével egyik legnagyobb és leggazdagabb tagállama mellett az egyik hivatalos nyelvét is elveszítheti az Európai Unió, legalábbis az Európai Parlament egyik képviselője szerint. 

Danuta Hübner, az EP alkotmányügyi bizottságának lengyel elnöke azt nyilatkozta a Politiconak, hogy

Hübner azt mondta, hogy a  jelenleg érvényes szabály szerint minden tagállam egy nyelvet jelölhet meg, mint a hivatalos nyelv, amire az anyagok lefordítását kéri. Az EU-ban két tagország van Nagy-Britannián kívül, ahol az angol is hivatalos nyelv, Írország és Málta, de ezek - részben mivel a britek miatt már mindent lefordított az EU angolra - az ír gael és a máltai nyelvet jelölték meg hivatalos nyelvükként. 

Hübner szerint egyhangú döntés kellene ahhoz az Európai tanácsban, hogy az angol hivatalos nyelv maradhasson a Brexit után is. A Politiconak nyilatkozó más források szerint viszont

A hivatalos nyelvekről szóló szabály angol szövegezéséből tényleg úgy tűnik, hogy egy tagállamnak csak egy hivatalos nyelve lehet, így a Brexit után mondjuk az íreknek dönteniük kellene, hogy írül vagy angolul szeretnének ezután felszólalni. A szabályozás eredeti, 1958-as francia szövegét viszont úgy is lehet értelmezni, hogy egy tagállamnak akár több hivatalos nyelve is lehet. 

Ülésezik az Európai Parlament. Az EP elnöke Martin Schulz arról beszélt, hogy tiszteletben kell tartani az angol szavazók véleményét, és minél hamarabb meg kell indítani a kilépési folyamatot, a lehető leghamarabb aktiválni a Lisszaboni Szerződés kilépést szabályozó 50. cikkét. Majd megtapsolták a tegnap lemondott EU-biztos Lord Hillt. 

Ma talán utoljára vesz részt David Cameron brit miniszterelnök uniós csúcstalálkozón. A többi tagállami vezető szinte kivétel nélkül azt várja el tőle, hogy akár csak szóban, de végre nyögje ki: hivatalosan is kérelmezi a kilépési eljárás megkezdését. Cameron erre nemigen lesz hajlandó, úgyhogy kínos hangulatú vacsorának nézhet elébe. Szeretne időt nyerni a bejelentés halogatásával, hogy addig informálisan egyeztessenek, de több uniós vezető, köztük Angela Merkel német kancellár világossá tette, hogy nem fognak a háttérben susmusolni.

Másnap először ülnek össze a britek nélkül az uniós vezetők, amióta csak csatlakozott az ország az EU elődjéhez.

Az Európai Parlamentben szintén a Brexit a téma. A képviselőcsoportok vezetői Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és holland tanácsi elnökség képviselőjével együtt vitatják meg a referendum következményeit, délben pedig szavaznak arról a nem kötelező érvényű állásfoglalásról, amellyel az EP a 27 állam- és kormányfő szerdai találkozójához akar hozzájárulni.

A teljes mellszélességgel a maradás mellett kampányoló George Osborne pénzügyminiszter egy friss interjúban kizárta, hogy induljon a toryk vezetéséért – igaz, sokan azért sem tartották valószínűnek, mert Cameronhoz hasonlóan túlságosan összefonódott a referendum bukásával. Viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy egy maradáspárti politikus emelkedjen majd ki Cameron utódaként. Bejelentkezett például Jeremy Hunt egészségügyi miniszter is, habár nem mondta ki egyértelműen, hogy indulna.

Jelölni majd szerdán és csütörtökön lehet embereket. A BBC szerint a legvalószínűbb, hogy végül majd Boris Johnson volt londoni polgármester és Theresa May belügyminiszter között dőlhet el az utódlás szeptember 2-ig.

Fontos vendégkörnek számítanak a magyar idegenforgalomban és vendéglátásban a brit turisták, a font gyengülése azonban negatív hatással lehet a turistaforgalomra, írja az MTI.

Noha nem Nagy-Britanniából érkezik Magyarországra a legtöbb turista, de a britek forgalmának a bővülése a legdinamikusabb - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság keddi számában Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014 első negyedévében 74 ezer beutazást regisztráltak az Egyesült Királyságból, 2016 első három hónapjában pedig már 126 ezret; ezekben az időszakokban a brit turisták 9 milliárd, illetve 16 milliárd forintot költöttek a magyar szolgáltatóknál.

Niklai Ákos úgy vélte, Nagy-Britannia uniós kilépésének hatásait még nehéz felmérni, de a font gyengülésének hatására kevesebb vendég érkezhet az Egyesült Királyságból. Magyarország azonban még így is nagyon olcsó desztinációnak számít - mondta el a Világgazdaságnak az MSZÉSZ elnöke.

Megvonta Nagy-Britanniától a hosszú futamidejű államadós-kötelezettségek lehetséges legjobb, "AAA" besorolását hétfőn a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, mondván, romlani fog a brit gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása és hatékonysága.

Később, hétfő estére egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette Nagy-Britanniát. 

A Fitch az eddigi 1,9 százalékról 1,6 százalékra rontotta a brit gazdaság idei reálnövekedésére adott előrejelzését, jövőre és 2018-ban pedig egyaránt mindössze 0,9 százalékos növekedést vár az eddigi előrejelzéseiben e két évre szereplő 2,0 százalék helyett.