Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Hága: Kína jogtalanul birtokol dél-kínai-tengeri szigeteket

GettyImages-483078638
2016.07.12. 11:25 Módosítva: 2016.07.12. 14:43
Egy hágai bíróság kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását, amikor közeli zátonyokon terjeszkedett. A Fülöp-szigetek örül, Kína viszont már jó előre jelezte, hogy nem fogja elfogadni a döntést, szerintük a testület nem is illetékes az ügyben. Tajvan sem fogadja el a bíróság megállapításait.

Kínának nincs jogi alapja arra, hogy történelmi alapokra hivatkozva igényt tartson a Dél-kínai-tenger számos területére, köztük vitatott szigetekre is, derült ki a hágai Állandó Választottbíróság (PCA) keddi, 497 oldalas döntéséből, amiben a keresetet beadó Fülöp-szigeteknek adott igazat.

  • Az öttagú testület szerint nincs bizonyíték arra, hogy Kína történelmileg kizárólagosan uralta volna a területet. Így az ott található nyersanyagok kitermelésére sincs történelmi joga.
  • A bíróság azt is kimondta, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását, amikor az országhoz közeli zátonyokon terjeszkedett.
  • A bíróság szerint a Fülöp-szigeteki és kínai halászoknak is joguk lett volna halászni a vitatott Scarborough-zátony körüli térségben, Kína viszont egyes részekre megtiltotta a másik ország halászainak behajózását.
  • Emellett pedig súlyos, visszafordíthatatlan károkat okozott a korallzátonyok ökoszisztémájában, amikor mesterséges szigeteket húzott fel.
  • A Fülöp-szigetek 200 tengeri mérföldes körzetében a szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína kizárólagos gazdasági övezetébe.
  • A döntés egyik legfontosabb eleme, hogy az Itu Abáról/Tajpingról megállapították, hogy jogilag nem szigetnek, hanem csak sziklának felel meg. Ez azért nagyon fontos, mert nagyjából fél négyzetkilométerrel ez a legnagyobb a Spratly-szigetek természetes képződményei közül. Egy szikla körül pedig nem lehet 200 tengeri mérföld körzetben kizárólagos gazdasági övezetet kialakítani. Itu Abát Tajvan a saját felségterületének tartja, de Peking, a Fülöp-szigetek és Vietnam is igényt tartana rá.

Kína azonban már kezdettől jelezte, hogy nem tartja illetékesnek a testületet, és nem fogadja el a bíróság döntését. Ez azt jelenti, hogy továbbra is igényt tart a Dél-kínai-tengerbe mélyen, U alakban benyúló szigetekre és zátonyokra, illetve az azok alatt rejlő természeti erőforrásokra. A kínai követelések nagyjából a Dél-kínai-tenger 90 százalékát fedik le.

Kína a bejelentés előtt egy héttel hadgyakorlattal akart nyomatékot adni a saját igazának. Viszont az Egyesült Államok is a régióba küldött többek között egy repülőgép-hordozót is. A dél-kínai-tengeri konfliktus hátteréről itt olvashat bővebben>>>

Kína: Igazságtalan és törvénytelen az ítélet

Az ügyben a Fülöp-szigeteket képviselő ügyvéd szerint világos és egyértelmű döntés született, ami Manila követeléseit támasztja alá. Fülöp-szigeteki tisztviselők viszont visszafogottságra és józanságra intettek a döntés után. A külügyminiszter jelezte, hogy békés megoldást szeretnének a vitákra, amivel a régió stabilitását sem veszélyeztetik. A Fülöp-szigetek kongresszusa részletesen áttanulmányozza majd a döntést, mielőtt dönt a következő lépésekről, például a térség gazdasági kiaknázásáról, mondta a házelnök.

A kínai kormány az ítélet kihirdetése után közölte, hogy továbbra is úgy vélik, hogy a hágai bíróság nem járhat el az ügyben, ezért a döntést nem fogadják el. Mint közleményükben tudatták, már az elejétől fogva nem kívántak részt venni ebben az eljárásban, mivel álláspontjuk szerint a szuverenitást érintő kérdésben a hágai intézménynek nincs hatásköre állást foglalni, és az eljárás ellentétes a nemzetközi joggal.

Úgy vélik, hogy a határozat súlyosan megsérti Kína jogait, igazságtalan és törvénytelen, ezért nem fogadnak el semmiféle követelést vagy lépést, ami ezen a döntésen alapul. A fennálló vitákat pedig tárgyalásos úton kívánják rendezni. A kínai hatóságok azt is jelezték, hogy a Dél-kínai-tengernél leadott éles kilövések az egyébként is folyó hadgyakorlat részei voltak.

A területi vitákban szintén érintett Tajvan is bejelentette, hogy nem fogadja el a hágai döntést, írja a Reuters. Tajvant elsősorban az Itu Aba jogállását kimondó döntés érinti.

Vietnam üdvözölte a hágai ítéletet, egyben megismételte igényét a Paracel- és Spratly-szigetek egy részére. A külügyminiszter hozzátette, hogy a viták békés megoldását támogatják, diplomáciai és jogi úton.

Az Egyesült Államok mindenkit arra sürget, hogy vegye figyelembe a hágai döntést. „Fontos lépés ez a közös cél, a Dél-kínai-tengert érintő viták békés rendezése felé" – mondta John Kirby külügyi szóvivő. De megszólalt a japán külügyminiszter is, szerinte a döntés végleges, jogilag kötelező érvényű, és minden érintett félnek be kell tartania.

Történelmi jogokra hivatkoznak

A Fülöp-szigetek és a Kínával szemben álló többi ország az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) hivatkozik, ami alapján a tengerparttal rendelkező országok a 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetükké nyilváníthatják, és így kiváltságos jogköröket élvezhetnek. Az egyezményt a Fülöp-szigetek és Kína is aláírta, Manila erre hivatkozva fordult a bírósághoz.

A kínaiak azonban azzal söpörték le az asztalról az egész eljárást, hogy az UNCLOS-ra hivatkozva sem lehet megsérteni egy másik ország szuverenitását, márpedig szerintük az érintett területekre egyszerűen történelmileg tarthat igényt Kína. Először 1947-ben került elő olyan térkép, amin ez jelezve van, Kína azóta erre hivatkozik.

Az erőforrások birtoklása a lényeg

Kína magának követeli a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét a Spratly- és Paracel-szigetekkel, egy rakás sziklaszigettel és korallzátonnyal együtt, ami miatt nemcsak a Fülöp-szigetekkel, hanem több másik közeli országgal, Vietnammal, Malajziával, Bruneijel, Szingapúrral és Indonéziával is vitában áll. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egymást érték a hadgyakorlatok és erődemonstrációk a Dél-kínai-tengeren, és a szigetekhez egyáltalán nem csak nacionalista okokból ragaszkodnak ennyire az érintett országok.

Egyrészt ez a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, másrészt pedig a halászokat is bőségesen ellátó vizekről van szó. Leginkább azonban az alattuk levő természeti kincsekért folyik a harc, a világ egyik legnagyobb kontinentális talapzatánál ugyanis fontos feltáratlan olaj- és földgázlelőhelyek lehetnek. A Dél-kínai-tenger olajtartalékát 23-30 milliárd tonnára becsülik, de hatalmas szénhidrogén-készletek is rejtőzhetnek itt.

Ezek birtoklása pedig stratégiailag egyre fontosabb lehet. Ugyan egy ideig még nem lehet komolyan gondolkozni az ipari kitermelésben, de a mostani vita nem is a jelenről szól. Sokkal inkább arról, ki, milyen pozícióból vághat majd neki akár évek, évtizedek múlva a területek kiaknázásának. Az Egyesült Államok is az egyik legfontosabb térségnek tekinti ezt a régiót, és szövetségeseket gyűjtve – a Fülöp-szigetekkel biztonsági megállapodást kötött, de Vietnam felé is nyit – egyre nagyobb figyelmet fordít a Dél-kínai-tenger szigetei körüli vitára.

Sorra nőttek ki a szigetek

A Fülöp-szigetek azután fordult három éve a hágai bírósághoz, hogy Kína kiterjedt építkezésekbe kezdett a Scarborough-zátonyon, ami kevesebb mint 200 tengeri mérföldre van Manilától, a Fülöp-szigetek fővárosától. Kína számos zátonyra húzott fel sebtiben szigeteket, amivel többek között éppen az lehetett a céljuk, hogy kész tények mellett várják a bíróság döntését.

Kína korábban jogszerűnek nevezte az építkezéseket. Az állították, hogy a terület védelmét ellátó katonák igényei mellett leginkább civil célokat szolgálnak a munkálatok. A hatodik világítótornyot fogják átadni, a BBC szerint van olyan sziget, amin kórház is van, és azt állítják, hogy a közelben bajba jutott hajóknak tudnának segítséget nyújtani.

Precedens lehet a döntésből

A döntéssel új szakaszába lép a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei, és persze az alattuk húzódó természeti erőforrásokért folyó küzdelem. Az öttagú hágai testület egyik országot sem tudja kötelezni az ítélet betartására, de ettől függetlenül a Kínával szembenálló összes érintett fél, valamint a kínai érdekszférát rossz szemmel néző Egyesült Államok is sokszor hivatkozhat majd a mostani döntésre.

Az összes érintett ország vonatkozásában, az összes párhuzamos területi vitában hivatkozási alapként tekinthetnek rá. A környező országoknak ugyanis nemcsak Kínával, hanem egymással is vannak vitáik, és még azt sem látni, milyen következményei lehetnek a Spratly-szigetekhez tartozó Itu Aba jogállását érintő résznek.

Mi lesz a szigetekkel?

Viszont a tenisz- és kosárlabdapályákkal kibővült kifutópályák és katonai célra is használható épületek nem fognak hirtelen eltűnni, és az sem várható, hogy Kína bárhol önként feladja a zátonyokra felhúzott szigeteket. A Dél-kínai-tenger körüli vitában Hszi Csinping kínai elnök a nemzeti érzületet is erősítette, és 2012-es hivatalba lépése óta folyamatosan erélyesen próbálja megvédeni a kínai érdekszférába tartozó területeket.

Sokan azt sem tartották kizártnak, hogy Kína egy neki kedvezőtlen döntés esetén még be is keményít, és konkrét katonai támaszponttá alakítja a Scarborough-zátonyt. Kínai diplomaták arra is utaltak, hogy kiléphetnek az UNCLOS-ból is, amire hivatkozva a nekik kedvezőtlen döntést hozta most a hágai bíróság. Azonban az is lehet, hogy a döntés nyilvános elítélése mellett azért a feszültségek enyhítéséért is tenni fognak a háttérben. A csak néhány hete hivtalba lépett új Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte már jelezte, hogy javítani akar a kapcsolatokon Kínával.

A másik nagy szereplő, az Egyesült Államok 2012-ben jelentette be, hogy 2020-ig átcsoportosítja haderejének egy jelentős részét a csendes-óceáni térségbe, így többek között a szigetek fölött néz farkasszemet Kínával. Jelzésértékű volt, amikor tavaly október végén nagyon közel küldték az egyik rombolójukat Kína egyik mesterséges szigetéhez, és Barack Obama is éles hangon szólt oda az építkezések miatt.