Ambrus
-1 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Három hónapig tartó szükségállapotot hirdettek ki Törökországban

2016.07.20. 23:11

Három hónapig tartó szükségállapotot hírdetett ki Törökország elnöke Recep Tayyip Erdogan, hogy felülkerekedjen a puccs óta kialakult helyzeten -írja a Reuters. Egyúttal bejelentette, hogy személyesen fogja felügyelni a katonság teljes megtisztítását. 

Közel 60,000 katona, rendőr, bíró, köztisztviselő és tanár ellen nyomoznak, illetve sokukat fel is függesztették azonnali hatállyal a pénteki bukott puccskísérlet óta, ami destabilizálta az országot és ami miatt a líra történelmi mélypontra zuhant. 

Első körben a tudósoknak megtiltották, hogy külföldre utazzanak,

amivel azt akarják megakadályozni, hogy a puccs kitervelői elmenekülhessenek, mert Erdogan szerint az országon belül akadémikus körökből sokan támogatták a puccskísérletet. 

Az oktatásban résztvevők láthatóan különös veszélyforrást jelentettek Erdogannak:

  • 1500 dékánt,
  • 21 ezer tanárt távolítottak el,
  • de az oktatási minisztériumból további 15 ezer embert küldtek el.

Emellett 8 ezer rendőrt bocsátottak el beosztásából, másfél ezer embert a pénzügyminisztériumból és több százat a kormányfői ügyekért felelős minisztériumból is.

Szerdán 99 tábornokot vádoltak meg azzal, hogy részt vettek a puccsban.

Erdogant sok kritika érte péntek óta, hogy a puccsot arra használja, hogy minden létező ellenfelét teljesen likvidálja, aminek az se mond feltétlenül ellent, hogy minél hamarabb újra bevezetné halálbüntetést. Az ellene megfogalmazott kritikák szerint nagyon sok olyan embert is értintetté tett az eddigi intézkedések során, akik nem hozhatók összefüggésbe a puccskísérlettel, viszont a török elnök és politikája ellen rendszeresen felszólaltak. Lassan már olyan sok résztvevője van az összeesküvésnek, hogy annak alapján érthetetlen, miért hasaltak el olyan könnyen.

Szerdán több mint öt órán keresztül tartott a tárgyalás, aminek a tartalma olyannyira titkos volt, hogy az érintett miniszterek is csak a tárgyalás megkezdésekor egy titkos dossziéból tudták meg, hogy mit fognak megvitatni. 

Törökország nyugati szövetségesei támogatásukról biztosították a kormányt és az elnököt, de kritikusak Erdogán óvintézkedéseivel és a szükségállapot kihirdetésével szemben. Erdogan szerint Európa nem kritizálhatja őket ezek miatt. 

Ami nem ment alkotmánnyal, ment a puccsal

Erdogannak jól jött a szokatlan ügyetlenséggel előkészített puccs, pedig a hadseregnek – igaz, Erdogan már régóta dolgozott a régi vezetés leszalámizásán – sok évtizedes tapasztalata volt a hatalomátvételben.

A rendkívüli állapottal – amely az elnök szerint összhangban van az alkotmánnyal – olyan hatalmat kap Erdogan, amit államfőként már régóta szeretett volna megszerezni a parlamentáris köztársaság elnökivé alakításával. Informálisan ez már sikerült, hiszen kormányfője és annak elődje is hű szövetségese volt, így amikor Erdogan a kormányfői székből az államfőibe ült át, bátran számíthatott támogatásukra, de az alkotmányos berendezkedés átalakítását, a parlament hatalmának csökkentését nem tudta elérni.

Pedig erre a korábban kétharmados többséget birtokló pártja népszerűségének csökkenésével mind nagyobb szüksége volt. Különösen azután, hogy tavaly a parlamenti választásokon csak másodszori nekifutásra tudta megszerezni az mandátumok alig több mint felét.

Most a parlament megkerülésével hozhat törvényeket, nem kell várnia a képviselőkre – akiktől a közelmúltban egy alkotmánymódosítással a mentelmi jogot is megvonták, amit olvasóink szavazása alapján itthon is sokan támogatnának. 

A veje szólt neki

Erdogan a rendkívüli állapot bejelentésekor mártíroknak nevezte a puccs alatti lövöldözések áldozatait, az ország nemzeti egységének megőrzését ígérte és kijelentette, hogy nem hagy beleszólást a külföldnek az ország belügyeibe – írta a BBC. Az Al-Dzsazírának adott interjújában mindenkit biztosított arról, hogy demokratikus keretek között marad.

A szíriai konfliktus óta mind jobban elszigetelődő Törökország NATO-tagsága ellenére összekülönbözött Washingtonnal – Erdogan szerint a puccskísérlethez is köze van az Egyesült Államoknak – és a korábbi partner Oroszországgal is, 2010 óta pedig fagypont alá süllyedtek a kapcsolatai Izraellel is.

Ebből az izolációból már kereste a kiutat Erdogan, alig három hete bocsánatot kért Oroszországtól a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázó novemberi lelövése miatt, és újra kapcsolatba lépett Izraellel. 

A stratégiai partnerből ellenséggé lett Oroszországhoz való közeledést a puccs sem törte meg. Az orosz sajtó arról ír orosz katonai forrásokra hivatkozva, hogy Moszkva néhány órával a puccs előtt már értesítette Erdogant, hogy információik szerint készül valami ellene – írta a Newsru.com. Állítólag azt is orosz katonai forrásból tudhatta meg Erdogan, hogy a puccsisták katonai repülőket indítottak elfogására.

Maga Erdogan szerdán azt nyilatkozta, hogy először vejétől hallott híreket az ellene készülő puccs felől, amit elsőre nem vett komolyan, de később meggyőződött az információk megalapozottságáról.