Nincsenek biztonságban az amerikai atomtöltetek Törökországban
További Külföld cikkek
- Már Indiában is szedi áldozatait a toxikus munkakultúra
- Egyik fontos szövetségese várja találkozóra vasárnap Orbán Viktort
- „Emberi szafarit” szerveztek Herszonban, a civileket sem kímélik
- Videón a Bejrútot ért kíméletlen csapás, lángokban áll az egész város
- Landolás közben madárral ütközött a Wizz Air Budapest–Isztambul járata
Akár terroristák vagy más ellenséges erők kezére is kerülhetne mintegy 50 amerikai atomtöltet, amelyet az incirliki NATO-támaszponton tárolnak. A török puccs után ugyanis őrizetbe vették a bázis parancsnokát, ez pedig felveti a gyanút, hogy nem garantálható az itt tárolt fegyverek biztonsága – írja az MTI a Stimson Center nevű független washingtoni kutatóintézet jelentésére hivatkozva.
Incirlik az egyik legfontosabb NATO-támaszpont a világon: az Egyesült Államok és katonai szövetségesei a Szíriai határtól 110 kilométerre fekvő bázisról indítják támadásaikat az Iszlám Állam szíriai és iraki állásai ellen. A július végi puccskísérlet után a török hatóságok így is simán kizárhatták az amerikaiakat a támaszpontról. Az amerikai személyzet családjait pedig – biztonsági megfontolásokból – már korábban hazaköltöztették.
„Lehetetlen, hogy az Egyesült Államok folyamatosan ellenőrzése alatt tartsa a fegyvereket egy elhúzódó törökországi polgárháború esetén” – közölte a Stimson Center a jelenlegi törökországi biztonsági helyzet fényében. Az elmúlt hetekben a helyi hatóságok egyszerre tartóztatták le a gülenistának mondott puccsistákat, és börtönözték be a kurdok több vezető politikusát és szimpatizánsát.
„Eddig elkerültük a katasztrófát, ám számos bizonyítékunk van arra, hogy a törökországi amerikai fegyverek biztonsága máról holnapra megváltozhat” – írta a Los Angeles Timesban megjelent cikkében Steve Andreasen, a Fehér Ház korábbi nemzetbiztonsági tanácsának fegyverek védelméért és felügyeletéért felelős igazgatója. Andreasen szerint semmi sem garantálja, hogy a török hadsereg egy nap nem foglalja el a bázist, ahogy történt az 1979-ben a teheráni amerikai nagykövetségen.
Kori Schake, a Hoover intézet kutatója szerint nincs akkora veszély: a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy ezek a fegyverek kód nélkül nem használhatók, így engedély nélküli aktiválásuk lehetetlen. A Pentagon szerint sincs különösebb probléma, a minisztérium közölte, hogy a stratégiai fegyverek hollétéről nem tesznek közzé információkat, de az amerikai létesítmények és személyzet védelmére minden esetben megteszik a szükséges intézkedéseket. Az amerikai védelmi tárca éppen több milliárd dollárért korszerűsíti a bázis védelmi rendszereit.