Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Az nem minden, hogy Merkelt kiütötték

GettyImages-596876042
2016.09.05. 19:54
Első ránézésre egyetlen nyertese van a vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi törvényhozási választásnak: a 20 százalékos eredményt elérő, alig hároméves Alternative für Deutschland bevándorlóellenes párt. De a helyzet annál sokkal összetettebb, mint hogy a menekültválságba éppen belebukóban lenne a német kancellár.

Az, hogy a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi törvényhozási választás kampánya kizárólag a menekültválságról szól majd, már májusban eldőlt, amikor bevándorlásellenesek egy levágott disznófejet tettek Angela Merkel stralsundi képviselői irodája elé. Mindezt abban a körzetben, ahonnan 1990 óta mindig a jelenlegi kancellár szerzett mandátumot a Bundestagba.

Az egyébként jelentéktelen, 1,6 millió lakosú kelet-németországi tartomány vasárnapi választásának épp Merkel erős kötődése adott szimbolikus értéket. A kampányban aztán tényleg egyetlen témában ütköztek a pártok: hogy hogy állnak a helyiek a befogadáspárti migrációs politikához.

Felületesen nézve az eredmény egyértelműnek tűnik:

  • A választás legnagyobb győztese a 2013-ban alapított, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely 20,8 százalékot ért el, és a semmiből lett a második legnagyobb helyi erő.
  • Visszaesett Merkel pártja, a befogadás mellett országosan kiálló Kereszténydemokrata Unió (CDU), amely 2011-hez képest 4 százalékot rontva a szavazatok 19 százalékát szerezte meg.
  • Gyengült, de még mindig első helyen ért be a szintén bevándorláspárti Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD).
 

Azonban a tartomány politikai helyzete és hagyományai a választások eredményének egy másik oldalát mutatja meg. Merkel ugyan aggódhat, neki most a legfontosabb, hogy pártja sorait rendezze és a jövő őszi parlamenti választásokig képes legyen más témákat is bevonni a kampányba.

Győzött a paranoia

Mecklenburg-Elő-Pomeránia a maga 1,6 millió lakosával a német politikában marginális. Nála kisebb tartományi választási terület kettő van csupán, a Hanza-város Bréma és Saar-vidék. Az egykori NDK-s terület gazdasági teljesítménye is elmarad a németországi átlagtól, a GDP itt a harmadik legalacsonyabb a tizenhat tartományból.

Mitől tartományi egy választás?

Németország hivatalos neve Német Szövetségi Köztársaság, ezzel utalva arra, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló kvázi-tagállamok alkotják. Egy-egy szövetségi tartománynak saját parlamentje és törvényhozása van. Saját miniszterelnökük van, részlegesen önállóan hozhatnak döntéseket oktatási, kulturális és pénzügyi területeken.

A tartományi választásokat 5 évente tartják meg, de nem egyszerre, hanem egymáshoz képest csúsztatva. Eredménye nem befolyásolja a Bundestag összetételét. A Bundestag összetételét illetően 2017-ben lesznek választások.

Tizenhat szövetségi tartomány van, ebből három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam. Ennek történelmi hagyományai vannak, ezek voltak ugyanis a legjelentősebb Hanza-városok. A tartományi rendszer is a középkorig nyúlik vissza, amikor a Német-Római Császárság fejedelemségekre és hercegségekre tagolódott. Ez abban is visszaköszön, hogy minden tartomány további körletekre, azok meg megyékre tagolódnak.

Emiatt hagyományosan az itteni választási kampányok inkább gazdasági és jóléti intézkedésekről, ígéretekről szólnak. Ezt borította meg a 2015 óta tartó európai menekültválság, így most csak az országos politikáról és a migrációról volt szó.

Csakhogy a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a befogadás-ellenes hangok mögött többnyire gazdasági aggályai voltak a választóknak. Például a nyugdíjasok leginkább azért nem akartak menekülteket, mert úgy vélték, hogy a migránsokra fordított pénzt az ő nyugdíjemelésüktől veszik el, ahogy ezt egy az AFP-nek nyilatkozó nyugdíjas is mondta.

A kelet-német múlt miatt itt a tartományok között a legkisebb a nem német lakosság aránya, mindössze 3,7 százalék. Ráadásul nem is a török vagy arab bevándorlók vannak többségben, mint máshol, hanem a vietnamiak és a kínaiak. Tehát a helyieknek már a területi kvóta szerint rájuk osztott 25 ezer muszlim bevándorló is szokatlan és riasztó. 

A fiatalabb szavazók pedig a munkájukat féltik a bevándorlóktól, mivel egész Németországban itt, Mecklenburg-Elő-Pomerániában a legnagyobb munkanélküliség. Míg az országos átlag 5 százalék volt januárban, addig itt 11,6 százalék. Érdekesség viszont, hogy ez az újraegyesítés óta történelmi mélypont, csak tavalyhoz képest 0,8 százalékkal csökkent. Emiatt van az is, hogy a tartomány fejlett, nyugati területein az SPD jelöltje nyert, míg az elmaradottabb keleti körzetekben az AfP futott be az első helyen.

Merkel belső bírálói veszítettek

A magyar politikai viszonyok között szinte elképzelhetetlen, hogy egy kormánypárt vidéki szervezete szembemenjen az országossal, de Németországban ez egyáltalán nem példa nélküli. Merkelt politikai szövetségén belül bírálta bevándorlási politikája miatt a bajor testvérpárt CSU, de a CDU több vidéki politikusa is. 

Most Mecklenburgban is szembementek a berlini központtal a kampányban. Kikeltek a burka, a saria szerinti törvénykezés ellen, és a kettős állampolgárság korlátozását ígérték. Sőt, még Angela Merkelről is azt mondták a kampányban, hogy naivan áll a menekültekhez. Mindezt úgy, hogy a párt listáját az a Lorenz Caffier vezette, aki belügyminiszterként a németországi terrortámadások után is kitartott a menekültek befogadása mellett. Igaz, június óta egyre gyakrabban említette a bevándorlók kitoloncolását és a szigorúbb biztonsági intézkedések szükségességét. 

Ám a bevándorlásellenes szavazók a jelek szerint mégsem maradtak a CDU-nál. A párt négy százalékponttal kevesebb voksot kapott, mint 2011-ben. Az elmúlt választásokon egyébként mindig egyre kisebb volt a kereszténydemokraták támogatottsága, tehát menekültválság nélkül is borítékolható volt, hogy szavazatokat, képviselői helyeket veszíthetnek.

A most vasárnapi és az április három másik tartományi választás után nagyjából látszik, hogy a helyi CDU-s politikusok hiába bírálják az országos szervezet által képviselt programot, ha valaki nem ért egyet Merkel politikájával, akkor lokálisan is ellene szavaz majd.

A saját körzetét megnyerte volna

Érdekesség viszont, hogy Angela Merkel most vasárnap is könnyedén megnyerte volna a saját választókörzetét: Rügen és Straslund környékén a közvetlen - nem listás szavazáson - a CDU politikusai szereztek képviselői mandátumot. A kereszténydemokrata Harry Glawe például 42,8 százalékkal nyert, míg a második helyezett Frank Schenk (AfD) csak 21,5 százalékot ért el.

A helyi SPD-CDU nagykoalíció legnagyobb sikere az, hogy megtartották a kormányzó többségüket, nem kell létrehozni egy „mindenki az AfD ellen” szellemiségű koalíciót. Ha pedig mégis erre kényszerülnének jövőre a parlamenti választásokon, nem a szélsőjobboldalnál kellene kilincselniük. Keresnivalójuk lehet a Baloldali Pártnál (Die Linke), még balrább pedig ott a rendszerkritikus Zöld Párt, amely ugyan 4,8 százalékkal kiesett a mecklenburgi törvényhozásból, de országosan várhatóan átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt és fontos koalíciós partner lehet.

Merkel egyelőre nem tisztázta, hogy 2017-ben elindul-e a kancellári posztért, mindenesetre a vasárnapi választás után azt mondta: „a választók bizalmának visszaszerzéséről kell gondolkodnunk. Mindenkinek, elsősorban nekem.” Ahogy arról is beszélt, hogy vissza kell szorítani a Németországra nehezedő migrációs nyomást.

Egyben jelezte, hogy nem készül fordulatra a menekültpolitikában. Az MTI összefoglalója szerint azt mondta, az utóbbi hónapokban hozott alapvető döntések helyesek voltak, így indokolt volt az EU-Törökország megállapodás megkötése az illegális migráció leállítása és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentése céljából.

Nyugaton rétegpárt, keleten erő

Ami az Alternative für Deutschlandot illeti, a fiatal párttól óriási siker a második hely és a 21,5 százalékos eredmény, de a sikerük elmaradt a közvélemény-kutatások alapján várttól (23-25 százalékra számolták a bevándorlásellenes tömörülést).

A tartományi eredményekből az is látszik, hogy az egyetemet végzetteknek csak 14 százaléka szavazott rájuk, és hogy a párt a szegényebb, fejletlenebb területeken erős. Az áprilisi tartományi választásokon is a kelet-német Szász-Anhaltban érték el a legjobb eredményüket, míg Baden-Württembergben és a Rajnavidéken, azaz a fejlett nyugati tartományokban 13-15 százalékot ért el.

És az is látszik, hogy csak a bevándorlásellenesség nem elég a győzelemhez. Áprilisban úgy lett Szász-Anhaltban második az AfD 24 százalékkal, hogy előtte nem voltak terrortámadások Németországban és a kölni zaklatási botrány is elcsendesedőben volt. Ehhez képest most Mecklenburgban a kampányuk visszatérő elemei voltak a szélsőséges támadások és a nemzetbiztonság kérdése, így szereztek 21,5 százalékot.

Új szavazók, könnyebb mozgósítás

Az idei németországi tartományi választásokon minden esetben magasabb volt a részvételi arány, mint 5 évvel korábban. Elő-Pomeriában a részvételi arány 61,6 százalékos volt, jelentősen magasabb, mint a 2011-es 51 százalék. Mivel a választási kampány fő hívószava a migrációs válság volt, úgy tűnik, az emberek erre a témára fogékonyabbak, olyanok is elmentek szavazni, akik általában nem szoktak.