Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A kormányzó konzervatívok nyerték a horvát választást

2016.09.11. 20:41 Módosítva: 2016.09.12. 07:47
99 százalékos feldolgozottság mellett a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 61, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció 54 mandátumot szerzett a vasárnapi előrehozott választáson. A rendszerkritikus Híd Függetlenek Listája (MOST) 13 képviselői helyet szerzett a 151 fős parlamentben, a száborban. Tavaly novemberben majdnem ugyanilyen eredmény született, a koalíciós tárgyalások januárban értek véget a HDZ és a Most között. Tavaly a menekültválság, idén egy újabb Mol-botrány határozta meg a horvát politikát.

Az ötszázalékos parlamenti küszöböt az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet is átlépte, nekik 8 mandátumuk lesz, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) 3 parlamenti helyre számíthat, Milan Bandic zágrábi polgármester BM 365 nevű pártja pedig 1 mandátumot szerzett.

 A garantált magyar kisebbségi képviselői helyet Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje szerezte meg. Ő a szavazatok 53,02 százalékát kapta, míg Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje 46,98 százalékto szerzett.

Jóval kisebb volt a részvételi arány a horvátországi előrehozott parlamenti választásokon, mint tavaly novemberben. Egy éve délután fél ötig összesen 46,57 százalék vett részt a szavazáson, míg idén csak 37,21 százalék ment el.

Négy éve majdnem ugyanennyire szoros eredmény született, és az exit pollok is hasonlót jeleztek előre, emlékeztet az Index.hr.

Így ismét nincs olyan párt, amelyik a 151 fős száborban egyedül kormányt alakíthatna: ehhez 76 képviselőnek kellene a kormányt megszavaznia. Az is biztos, hogy ismét a két mandátummal erősödő Híd lesz a mérleg nyelve.

2015-ben hasonló helyzetben hónapokig egyeztettek a pártok, és akkor is a Hídé volt a döntő szó. Január elején már úgy nézett ki, hogy az addig kormányzó Zoran Milanović pártjával az SDP-vel egyeznek meg a kormányalakításról, de végül az aláírás előtt a felek kihátráltak az együttműködésből. Így került hatalomra a HDZ és a MOST koalíciója, a miniszterelnök pedig a kanadai-horvát üzletember, politikailag független Tihomir Orešković lett.

Alig néhány hónapnyi kormányzás után egy újabb Mol-botrány kezdődött Horvátországban: májusban kiderült, hogy a HDZ-t vezető Tomislav Karamarko, az ország első miniszterelnök-helyettesének felesége a magyar olajtársaságnak lobbizott a cégével.

A kormányfőt pedig azzal támadta az ellenzék, hogy Karamarko a tudtával tevékenykedett tovább. Orešković viszont azzal védekezett, hogy az új Mol-botrányban mindenki elfelejti azt, hogy ő folytatta a Mol-INA-ügy kivizsgálását, és lépéseket szorgalmazott a magyar cég ellen. 

A parlament végül július 15-i hatállyal oszlatta fel magát, ekkor írták ki az előrehozott választást szeptember 11-ére.