Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Obama a populizmust, Szijjártó a nagyhatalmakat ostorozta

2016.09.20. 18:06

New Yorkban elkezdődött az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszaka, utoljára szólalt fel elnökként itt Barack Obama, és természetesen szó volt Szíriáról is. Az ülésszak munkájában részt vesz a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette magyar delegáció is, továbbá szerdától Áder János államfő. Az MTI összefoglalói alapján gyűjtöttük össze, ki mit mondott.

Obama: a populizmus kezdi uralni a világot

A populizmust, a nacionalizmust, a szélsőségességet kárhoztatta, és a demokratikus intézményrendszerek erősítése mellett tette le voksát Barack Obama amerikai elnök. Az Egyesült Államok elnöke - mivel megbízatása a jövő év elején lejár - utoljára mondott beszédet az ENSZ Közgyűlésében.

Obama a mintegy háromnegyed órás beszédében a gazdasági növekedés fontossága és a klímaváltozás elleni fellépés szükségessége mellett az amerikai és a nemzetközi politikai élet konkrétumaival is foglalkozott, nem egy esetben mintegy politikai örökségét is összefoglalva.

Beszéde elején azt fejtegette, hogy "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot, hozzátéve, hogy ez sok ember elégedetlenségéből fakad, s nem szabad nem tudomást venni róla. Az elnök az erős demokratikus intézményrendszerek, s nem az erőskezű politikusok mellett érvelt, s több példát hozott fel arra, hogy a demokrácia igénye erősebb az emberekben, mint az erős kezű politikusok iránti igény.

Obama szokatlan élességgel bírálta Oroszországot. Figyelmeztette Moszkvát: amennyiben nem hagy fel a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozással, határai kevésbé biztonságossá válhatnak. Az amerikai elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy "erővel" igyekszik visszaszerezni "régi dicsőségét".

Kerry még bízik

Az amerikai külügyminiszter szerint nincs veszve az amerikai-orosz kezdeményezésre született szíriai tűzszünet. John Kerry amerikai külügyminiszter ezt kedden újságírók előtt New Yorkban jelentette ki.

Az amerikai diplomácia vezetője a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport külügyminisztereinek tanácskozásán vett részt. a tanácskozást az ENSZ-közgyűlés ülésszakával egy időben tartották.

Kerryvel ellentétben a tanácskozáson résztvevő francia, valamint a német külügyminiszter egyaránt kételéynek adott hangot a fegyvernyugvással összefüggésben. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja közölte, hogy a csoport pénteken ül össze ismét. 

Szijjártó Péter nem kér a nyomásból

A magyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának megnyitója előtt az MTI-nek adott nyilatkozatot. Leszögezte: a világszervezet közgyűlésének ülésszakát sajnos egyértelműen beárnyékolja, hogy Szíriában a helyzet egyre romlik, úgy tűnik, hogy a nagyhatalmi megállapodás nem működik, és újra drámai fordulatot vesz a helyzet a háború sújtotta térségben.

"Megint kicsit reménytelennek tűnik a rendezés, és sajnos a szíriai helyzet megoldatlanságából megint Európa húzza majd a rövidebbet, hiszen a szír rendezés az első számú előfeltétele a bevándorlási válság megoldásának. Tehát mindaddig, amíg Szíriában nem lesz béke, addig azzal kell számolnunk, hogy újabb és újabb embertömegek indulnak meg Európa irányába" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kiemelte: azzal, hogy most a helyzet a szír kormányerők, illetve a humanitárius konvojok tévedésből történt bombázásával drámai negatív fordulatot vett - ismét nagyon messzire került a megoldás valószínűsége.

A magyar diplomácia vezetője szerint ismét reálissá vált a veszély, hogy az a hat és félmillió ember, aki belső menekültként élt és az a tizenhárom és félmillió ember, aki humanitárius segélyből él Szíriában, szintén reménytelennek látja majd ezt a helyzetet és megindul Európa felé. 

Mivel az EU-török megállapodás recseg-ropog és a Nyugat-Balkánon ismertek a feszültségek és az instabilitás néhány jele, ha Szíriából újabb bevándorlási hullám indul Európába, az rövid időn belül Magyarország déli határánál lehet. A külügyminiszter szerint éppen ezért fontos, hogy megerősítsük védekezésünket.

"Egyre több külföldi vezető fejt ki nyomást gyakorlatilag a egész világra, nyilván a fejlettebb országokra, így Európára, illetve akár a távol-keleti, vagy az észak-amerikai országokra, hogy fogadjanak be még több bevándorlót. Én ezt tévútnak tartom " - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette: nem úgy kell megoldani a helyzetet, hogy minél több embert arra ösztönzünk, jöjjön el ezekből a térségekből, hanem ott kell segíteni rajtuk, ahol vannak.

"Tehát a segítséget kell odavinnünk és nem a problémát kell idehoznunk" - fogalmazott. Kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint nem helyes, ha akár az amerikai elnök, akár bármely más vezető politikus annak érdekében próbál nyomást gyakorolni egyes országokra, hogy fogadjanak be bevándorlókat, illetve menekülteket, mert sokkal inkább a szíriai helyzet megoldására kellene összpontosítani.

"Azt nekünk, európaiaknak, be kellene látnunk, hogy ez a nagyhatalmakon múlik, s jó lenne ha a nagyhatalmak megtennék a magukét annak érdekében, hogy rendezzék a szíriai helyzetet" -húzta alá a külügyminiszter.

Szijjártó Péter egyúttal utalt arra is, hogy hétfőn az Európai Unió külügyminiszterei tanácskoztak is erről New Yorkban, konzultáltak az ENSZ különmegbízottjával valamint a szíriai ellenzék képviselőivel, de - mint összegezte - a helyzet egyelőre reménytelennek látszik.

A főtitkár a szíriai kormányt vádolta

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun nyitotta meg helyi idő szerint kedd kora délelőtt világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakát. 

Százharmincöt ország állam-, és kormányfőjének, valamint több mint ötven külügyminiszternek a jelenlétében - a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése után mondta el beszédét a világszervezet leköszönő főtitkára. A dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az év végén jár le, így a mostani az utolsó közgyűlési megnyitó beszéde az ENSZ-ben.

Ban Ki Mun ezúttal nem általánosságokat fogalmazott meg, hanem konkrét ügyeket hozott szóba a beszédben, főként a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot. A főtitkár keményen ostorozta a szíriai kormányt, azzal vádolva, hogy az öt éve húzódó polgárháborúban ő a felelős a legtöbb civil meggyilkolásáért, szíriai városrészeket bombáz le, valamint kínzásoknak veti alá a szír börtönökben fogvatartottakat. Az ENSZ-főtitkár egyúttal a harcok befejezésére szólított fel. "Mindenkihez szólok, akinek befolyása van, hogy vessenek véget a harcoknak és kezdődjenek meg a tárgyalások" - fogalmazott.

A klímaváltozás elleni harc kapcsán a főtitkár arra mutatott rá, hogy nincs vesztegetni való idő. Felszólította az ENSZ 193 tagállamát: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás még ebben az évben érvénybe lépjen.

Beszédében az ENSZ-főtitkár kitért a világszervezet békefenntartóinak visszaéléseire is, és sajnálkozását fejezte ki. A visszaélések "megtépázták az ENSZ hírnevét és ami még rosszabb, traumát okoztak azoknak, akiket pedig éppen szolgálni akarunk" - fogalmazott a politikus. "A védelmezőknek soha nem szabad ragadozókká válniuk" - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.