Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Kitört a népszavazási videóháború, de kinek van igaza?

COVER
2016.09.30. 09:02
Tudta? Nem tudta? Jobb, ha tudja! Egy kampányban mindig sok csúsztatás, féligazság, sőt komplett hazugság hangzik el. Az október 2-i kvótanépszavazásig igyekszünk szép sorjában megnézni, mi igaz ezekből. Az Eötvös Károly Intézet után a Századvég is videóban próbálja a ködöt oszlatni, megnézzük, ki miben mond igazat és mivel lő mellé.

Állítás: „A [népszavazási] kérdés azt állítja, hogy az Európai Unió külföldiek betelepítését írja elő önkényesen. A betelepítés azt jelenti, hogy külföldieket Magyarországra költöztetnek. De nem erről van szó”, csak 1294 menedékkérő beadványának elbírálásáról van döntés. Akinek a kérelmét elutasítják, hazaküldik.

Ki mondta? Eötvös Károly Intézet

Igaz vagy hamis? Részben igaz

SEMLEGES

A videó a már elfogadott kvótajavaslatról szól, amivel 1294 menedékkérőt küldenének Magyarországra Olaszországból és Görögországból. Csakhogy a kormány nem erről, hanem egy tervezett állandó, kötelező áthelyezési rendszerről népszavaztat. Az viszont igaz, hogy nem kötelező menedékkérőket befogadni. Akinek a kérelmére a magyar menekültügyi hatóság nemet mond, hazaküldik – már ha addig nem állt tovább nyugat felé. A KSH adatai arra utalnak, hogy nem sokan maradhatnának: 2016 áprilisától júniusig 15309 kérvényt adtak be Magyarországon, miközben csak 106-an kaptak menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt. (Tavaly ugyanabban az időszakban több mint kétszer annyi menedékkérőre jutott 112 elismerés.)

Állítás: „Az uniós menekültügyi döntéshozatalban nem az Országgyűlésnek, hanem a kormánynak van szerepe” az Európai Tanácson keresztül.

Ki mondta? Eötvös Károly Intézet

Igaz vagy hamis? Részben igaz

SEMLEGES

Az Országgyűlés valóban csak közvetve, a kormányon keresztül vagy több másik nemzeti parlamenttel együtt „sárga lapot” mutatva tud részt venni az uniós jogalkotásban. A két társdöntéshozó az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa. Ha döntés születne az állandó, felső határ nélküli kvótáról, abba a kormányoknak minősített többséggel kellene beleegyeznie, de az ellenzőket számba véve jó eséllyel bukna a próbálkozás – már ha hozzányúlnak a javaslathoz, amit tavasszal jegeltek.

Állítás: Nem igaz, hogy a népszavazásnak sem politikai, sem jogi következménye nincs.

Ki mondta? Századvég Intézet

Igaz vagy hamis? Részben igaz

SEMLEGES

Politikai következménye valóban lehet (a kormány rámutathat, hogy ez a magyar nép akarata), de a videó a jogival foglalkozik részletesen. A népszavazás – ha megvan az ötven százalékos érvényességi küszöb – tényleg jogalkotásra kötelezi az Országgyűlést, de a fideszes többség most is nemet mondana a népszavazási kérdésre, a kormánypárttal egyetértő Jobbikkal pedig az alkotmánymódosításhoz kellő kétharmad is megvan. A nemzeti jog viszont nem sértheti az unióst, ezt mi is elfogadtuk, népszavazási eredmény csak a magyar Országgyűlést kötelezheti. Hiába hozza fel a Századvég a brexit-szavazást példának, a párhuzam azért görbébb, mint Quasimodo X-lábú klónja, mert a kilépésről egy tagállam önmaga dönthet, amíg a kvótákról közös szavazás kell.

Több fideszes politikus feldobta, hogy az alkotmánymódosítás nem ütközne uniós jogba. Ez akkor lehet igaz, ha nem születik új döntés az áthelyezésről vagy a kormány esetleg nem próbálkozik be a saját nyilatkozataival ellentétben visszamenőleg ráhúzni a népszavazási eredményt az 1294-es kvótára.

Arra, hogy az alaptörvény übereli-e az uniós jogot, a Fidesz-kormány egyébként maga adta meg a választ a gránitszilárdságú alkotmány ötödik módosításával, amit épp azzal indokolt, hogy megfeleljen az EU szabályainak. Ha jogvita van, végső soron az Európai Bíróság dönthet.

A népszavazás valóban megkötné egy 2018-ban hatalomra kerülő kormány kezét, de a döntés a referendum napjától – vagy ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező, vagyis ciklus végére már valószínűleg azt csinál, amit akar. Abba meg talán bele se menjünk, hány kvótaigenlő pártnak van esélye a győzelemre.

Állítás: „A népszavazáson nem a bevándorlókról mondunk ítéletet, hanem az Unió vezetőinek olyan döntéseiről, amelyekre senki sem hatalmazta fel őket.”

Ki mondta? Századvég Intézet

Igaz vagy hamis? Nem igaz

HAMIS

Csak javaslatról népszavazunk. Ha lenne a jövőben állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztás, arra az Európai Unió Tanácsának felhatalmazást kellene adnia, ami „senki” helyett az uniós országok minősített többségét (több mint 55 százalékuk a lakosság legalább 65 százalékával) jelentené.

Arra, hogy valójában a bevándorlókról mondunk-e ítéletet, elég végignézni a kormány Tudta? plakátjain, bár ezek a kormány szerint lakossági tájékoztatásnak számítottak, a referendumhoz semmi közük csak azért, mert az aljukon ott virít a népszavazás szó az október 2-i dátummal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!