Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Obama Berlinben tárgyal pénteken az Oroszország elleni szankciókról

2016.11.16. 18:23

A Reuters értesülései szerint Barack Obama pénteken európai vezetőkkel fog Berlinben tárgyalni az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna megszállása miatt bevezetett szankciók meghosszabbításáról, és újabb szankciókról, amiket a szíriai bombázások miatt vezetnének be. Obama kedden érdekezett meg Athénba, ahol kétnapos látogatáson vett részt, szerdán pedig már meg is érkezett Berlinbe.

Az amerikai képviselőház szerdán Szíria elleni új szankciókról is szavazott, amelyeket foganatosítanak bárki vagy bármely ország ellen - beleértve Oroszországot és Iránt is -, aki vagy amely pénzügyi, dologi vagy technológiai segítséget nyújt a damaszkuszi kormánynak. A képviselők célja: "megállítani a szíriai nép lemészárlását".

Hosszabbítani akarják a szankciókat

A hivatalos program csütörtökön kezdődik: az amerikai elnök Angela Merkel kancellárral tárgyal, aki azonban szóvivőjének tájékoztatása szerint már szerda este felkeresi őt szállásán, az Adlon Hotelben, ahol együtt vacsoráznak.

Pénteken a német kancellár és az amerikai elnök Theresa May brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia elnökkel, Matteo Renzi olasz kormányfővel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel tárgyal a német fővárosban.

Barack Obama kedden Athénban kezdte meg utolsó hivatalos körútját, melyet még két állomás, Németország és Peru követ majd. Obama azért indult nemzetközi pr-körútra, hogy meggyőzze a vendéglátóit arról, hogy az USA Trump elnöksége alatt is elkötelezett marad a NATO mellett. 

Donald Trump kampánya során keményen nekiment az USA évtizedes biztonságpolitikai vállalásainak, és azt mondta, elnöksége alatt Amerika csak akkor fog szövetségesei segítségére sietni, ha azok "előbb teljesítik az USA iránti kötelezettségeiket". Erről részletesebben itt írtunk. Trump meglehetősen pozitívan nyilatkozott Vlagyimir Putyinról, ami nem csak egy republikánustól szokatlan, de ezen a szinten amerikai politikustól is. És bár elítélte az ukrajnai beavatkozást, a konfliktust leginkább európai belügynek tartotta a kampány alatt tett nyilatkozatai alapján.

Trump Oroszországgal kapcsolatos békülékeny álláspontja miatt sokan aggódni kezdtek az Oroszország ellen még 2014-ben, Kelet-Ukrajna  megszállása után bevezetett szankciók sorsa miatt. Egy német kormány álláspontját ismerő forrás a Reutersnek azt mondta, az a terv, hogy meghosszabbítják a január végén lejáró szankciókat. Azt is elmondta, hogy tartanak tőle, hogy az EU-s szankciók meghosszabbítása után Trump felfüggeszti a szankciókat az USA részéről.

Tartanak Trumptól

A Reuters arról is ír, hogy az európai vezetők attól is tartanak, hogy a Trump elnöki beavatásáig tartó időszakot Oroszország arra fogja hanszálni, hogy újabb támadásokat indítson Szíriában és Ukrajnában. Diplomáciai források szerint Szíriáról is lesz szó pénteken. 

Oroszország bombázásait sok kritika érte az elmúlt időben, miután több botrányos lépése is volt a Szíriában bevetett légi egységeknek. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán adott ki egy rendeletet, amelyben Oroszország visszavonja az aláírását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság alapító dokumentumáról. Putyin azért hátrál ki a hágai bíróság mögül, mivel vizsgálni akarják az oroszok szíriai bombázásait

Uniós vezetők októberben elítélték az aleppói civileket is érintő orosz bombázásokat, és jelezték, hogy új szankciók bevezetésétől sem riadnak vissza, ha a bombázások folytatódnak. A szíriai ellenzék is jelezte, hogy egyetértenek a nyugati szankciók kiterjesztésével, különösen az olyan orosz cégek esetében, amik fegyvert szállítanak és pénzt nyomtatnak a szíriai kormány megrendelésére. A szíriai ellenzéki vezetők pénteken találkoznak uniós vezetőkkel Brüsszelben.

Obama, Merkel: Nem lehet visszacsinálni a globalizációt

Az MTI azt írja, a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap pénteki számában közös vendégkommentárt közöl Angela Merkeltől és Barack Obamától, a szerdán közzétett részletek szerint a két vezető azt a meggyőződését hangsúlyozza, hogy nem lehet visszatérni a globalizáció előtti világhoz, és a németeknek és az amerikaiaknak meg kell ragadniuk a lehetőséget arra, hogy a közös értékek és eszmék alapján formálják, alakítsák a globalizáció folyamatát.

Úgy vélték, nem fér kétség ahhoz, hogy a tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi szerződés (TTIP) a német és az amerikai munkavállalók, gazdálkodók és fogyasztók hasznára válna. Elmondták, hogy szerintük tudomásul kell venni, hogy a globalizált világban az egyik országban hozott döntések komoly következményekhez vezetnek más országokban, ezért szükség van a TTIP-ben lefektetett szabályokra, hogy a transzatlanti közösség meg tudjon birkózni ezzel a kihívással.