Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Francia előválasztás: Sarkozy elismerte vereségét, Fillon-t támogatja

2016-11-20T195703Z 1676605485 LR1ECBK1JES7T RTRMADP 3 FRANCE-ELE
2016.11.20. 21:07 Módosítva: 2016.11.20. 23:36

Még számolják a szavazatokat a francia jobboldal előválasztásának első fordulójában, de már eldőlt, hogy az erősödését hozó utolsó hét ellenére meglepetésre François Fillon volt miniszterelnök magasan nyerte ezt a kört, és a felmérések alapján a második fordulóban is jó esélyei lesznek a végső győzelemre. A közel végleges eredmények alapján Fillon 44,2 százalékon áll, míg a sokáig két biztos továbbjutónak gondolt Alain Juppé volt kormányfő 28,4 százalékkal második, Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök pedig 20,7 százalékkal csak harmadik, és ő ezzel ki is esett.

A francia jobboldal először dönt amerikai mintára előválasztáson a jelöltjéről, és mivel senki sem érte el az 50 százalék, plusz egy szavazatot, ezért a két elől végző jelölt jutott tovább az egy héttel később, november 27-én rendezett második körbe. A különbség fokozatosan nőtt Juppé és Sarkozy között, ahogy egyre több szavazatot számoltak össze, így látszott, hogy

a volt elnök reményei a visszatérésre már az előválasztás első fordulójában hamar véget értek.

Két kormányfő és egy elnök

François Fillon (62 éves), miniszterelnöksége 2007-2012

Alain Juppé (71 éves), miniszterelnöksége 1995-1997

Nicolas Sarkozy (61 éves), köztársasági elnöksége 2007-2012

Az eredmény viszont főként az arányok miatt tekinthető meglepetésnek, mert a legutolsó felmérés már hármas döntetlent mutatott, azt lehetett várni, hogy kicsin fog múlni, melyikük fog elvérezni a végén. Fillon lényegében az utolsó héten hajrázott nagyot, és az eredményekből látszik, hogy nemcsak beérte ellenfeleit, hanem alaposan le is hagyta őket. Egy olyan autóversenyzőhöz hasonlította magát, aki 1969-ben utolsóként rajtolt el a Le Mans-i 24 órás versenyen, viszont végül 120 méter előnnyel elsőként ért célba. Korábban hónapokig úgy tűnt, hogy Franciaország legnépszerűbb politikusaként Juppé, és a visszatérésében reménykedő Sarkozy juthat majd a második körbe.

Sarkozy Fillon mellé állt

Sarkozy nem sokkal 22 óra után elsőként mondott beszédet, és elismerte vereségét. Azt mondta, hogy ő kardoskodott a nyílt előválasztás mellett, és vitathatatlan sikernek tartja a magas részvételt, ahogy azt is reméli, hogy ez a formátum a belső harcoknak is véget vet. „Nem tudtam elég választót meggyőzni" – mondta, mielőtt jelezte, hogy kitart a Köztársaságiak (Les Républicains) párt mellett, és gratulált továbbjutó riválisainak.

François Fillon politikai elképzelései közelebb állnak hozzám, bármekkora nézetkülönbségeink is voltak. A második körben rá fogok szavazni

– jelentette be.

Az első kört megnyerő, és Sarkozy támogatásával a másodikban is favorit Fillon egy hullámnak nevezte az előválasztást, ami megmutatta, mennyire érdekli az embereket az ország jövője. Azt mondta, hogy programja új reményt kínál. „Meg kell szakítanunk ezt a bukást hozó öt évet" – utalt François Hollande elnökségére. Megköszönte a kiesett jelölteknek, külön kiemelve Sarkozyt, mint exelnököt. „Egy hetem maradt meggyőzni Önöket" – zárta beszédét.

A Fillon mellett a második fordulóba jutó Juppé azt mondta, hogy folytatja a harcot. Azt mondta, hogy a katasztrofális öt év után új lapot kell nyitni, és meg kell akadályozni a Nemzeti Front előretörését. Mint mondta, életképes reformok mögé akarja összefogni a franciákat. „Ez az első forduló meglepetést hozott. A jövő vasárnap, ha Önök is úgy akarják, egy újabb meglepetés lesz" – mondta.

Megindult a helyezkedés a kiesett kisebb jelöltek között is, a végül ötödik helyen, 2,4 százalékon álló Bruno Le Maire volt mezőgazdasági miniszter már Sarkozy előtt be is jelentette, hogy Fillon-ra szavaz majd a jövő vasárnap tartott második körben. A 2,6 százalékkal negyedik Nathalie Kosciusko-Morizet volt miniszter viszont a másik továbbjutó Juppé mellé állt, és támogatói elkezdték pedzegetni, hogy Fillon programja nem elég konkrét.

Magas volt a részvétel

A szavazókörök 19 órakor zártak, de sok helyen komoly sorok alakultak ki, és az ott várakozók még leadhatták szavazatukat. Országszerte több mint 10 ezer szavazókörben bármelyik választásra jogosult francia állampolgár szavazhatott, sőt, azok a fiatalok is, akik majd csak az elnökválasztás áprilisi első fordulójának idejére lesznek 18 évesek. Így aztán a Nemzeti Front és a baloldal szavazóinak egy része is beleszólhatott a jobboldali jelöltállításba. Annyi megkötés volt, hogy

  • a szavazóknak alá kellett írniuk egy nyilatkozatot arról, hogy ők is a jobboldali és a centrista köztársasági értékeket vallják,
  • valamint be kellett fizetniük 2 eurót a Köztársaságiak (Les Républicains), a legnagyobb ellenzéki párt számlájára. Ez négymillió szavazóval amúgy annyira jól sikerült, hogy már az első fordulóból befolyt pénz állja a második kör költségeit is.

Voltak azért problémák is

Több helyről is jelentettek problémákat napközben. Volt olyan párizsi szavazókör például, ahol a V betűvel kezdődő családnevű emberek egész egyszerűen nem kerültek fel a listákra, és később kellett őket hozzáadni. Châteaurenard-ban pedig François Fillon megfigyelőjét nem engedték be a Le Nouvel Observateur szerint a szavazókörbe, ami ráadásul még előbb is nyitott ki 10 perccel, mint kellett volna.

Hivatalos adat ugyanis még nincs, de az IFOP közvélemény-kutatóintézet szerint 4 millióan vettek részt az előválasztáson, míg az Elabe 3,9-4,3 millió szavazó közé teszi a várható részvételt. Előzetesen sokan úgy számoltak, hogy az alacsonyabb részvétel a jobboldalon belül eltökélt táborral bíró Sarkozynak, a magasabb pedig riválisainak kedvezhetett, és ez úgy tűnik, így is történt.

Ez a mozgósítás majd a csak jövő tavasszal következő elnökválasztásra nézve is biztató lehet a végül továbbjutó jobboldali jelölteknek. Összehasonlításul a 2011-es szocialista előválasztás első fordulójában végül 2,6 millióan vettek részt.

A közös pontok mellett voltak különbségek

Az október 13-a óta tartott három tévévitában főként Sarkozynak kellett védekeznie, míg Juppé az előnyét próbálta tartani, végül viszont Fillon jött ki a legjobban az összecsapásokból. A viták témáiból is kitűnt, hogy a franciákat leginkább a munkanélküliség, utána pedig a terrorizmus és a bevándorlás kérdései érdeklik, és egyes ügyekben nincs feltétlen gyökeresen eltérő álláspont a jobboldali indulók között. Mindegyik esélyes jelölt az európai külső határok megerősítését, és más szinteken, de a bevándorlás visszaszorítását ígérte, csökkentené a kiadásokat, kevesebb embert akar látni a közigazgatásban, adócsökkentést ígér a vállalatoknak. A kampányról és az előzetes esélyekről itt írtunk bővebben>>>

Sarkozy túlságosan megosztó maradt

Az elnöki tapasztalatára is építő Sarkozy a menekültválság és a terrortámadások nyomán felmerülő kérdéseket azonban végső soron egy dologra vezette le: a francia identitás van veszélyben. A klímaváltozás ügyében a világ tudósaival is bátran szembeszálló Sarkozy ezek mentén magát Franciaország első számú védelmezőjének próbálta beállítani, és a Nemzeti Front szavazóit is megcélozva új európai bevándorlási politikát szorgalmazott. Habár Hillary Clintont támogatta az amerikai elnökválasztás alatt, de Donald Trump győzelme óta magát is elitellenesnek próbálta beállítani, „meg kell hallani a nép hangját." Visszautalt arra, hogy korábban is többször beszélt már arról, hogy szembemenne a politikailag korrekttel.

Sarkozy a körülmények együttállása mellett főként abban bízott, hogy a Köztársaságiak párton belül megvolt a támogatói bázisa, azonban a vitatott megítélésű elnöksége után megosztó politikus maradt Franciaországban, és a kampányát az ellene folyó számos jogi eljárás is nehezítette, például egy esetben azt gyanítják, hogy nyomást gyakorolt egy bíróra, egy másikban pedig a kampányfinanszírozási korlátok átlépése miatt vizsgálják.

Fillon hátulról ugrott az élre

Az utolsó pillanatban, az utolsó héten megerősödve próbálta végül sikerrel beelőzni riválisait az első körben a 62 éves Fillon, aki ugyan Sarkozy miniszterelnöke volt, de az elmúlt években már rendszeresen bírálta egykori főnöke politikáját. Juppéről pedig azt mondta, hogy Sarkozy és Hollande után nagy csalódást hozna a szavazóknak az esetleges elnöksége. A kampányban megjelent Fillon könyve a radikális iszlám elleni küzdelemről, amiben többek között arról írt, hogy a fundamentalizmust kell célba venni. Kifejezetten erős gazdasági programmal készült, a Margaret Thatcher nagy csodálójának tartott politikus azt ígéri, hogy öt év alatt 500 ezerrel csökkentené a közszférában dolgozók számát. Az Opinionway vasárnap este készített gyorsfelmérése szerint

az első fordulóban szavazók 56 százaléka a másodikban Fillon mellé állna, és csak 44 százalékuk voksolna inkább Juppére.

A 71 éves Juppé 1995 és 1997 között volt miniszterelnök Chirac alatt, aztán Sarkozy ciklusának végén két évig megkapta a külügyminiszteri posztot. Ő nem a Nemzeti Front irányába indult el, hanem a mérsékelt jobboldaliakat, a centrumot és a szocialistákból kiábrándultakat próbálta megszólítani. Juppé is kiállt Franciaország szekuláris értékei mellett, viszont ő a vallásszabadság tiszteletben tartását hirdeti, és „boldog identitással" kampányolt. „Nem fogom egymás ellen fordítani az embereket Franciaországban" - mondta a túlzottan keményvonalas identitáspolitika ellen. Viszont azt javasolta, hogy legyen felső határa a legális bevándorlásnak Franciaországban, amit aztán évente bírálhatna felül a nemzetgyűlés, az illegális bevondorlás ellen pedig ő is fellépne.

Le Pen ellen készülhetnek

A tét azért is nagy a november 27-i második fordulóban, mert a jobboldal jelöltjének François Hollande népszerűtlen elnöksége miatt nagyon jó esélyei lehetnek, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen ellen jusson be a jövő tavasszal tartott elnökválasztás második fordulójába. A pollok folyamatosan azt mutatják, hogy Le Pennek jó esélye van megnyerni az elnökválasztás első fordulóját, és továbblépni a másodikba, ott viszont már a jobboldali és a baloldali szavazók együtt többen lennének – ezzel számolhat a jobboldali előválasztás nyertese is.

Azonban miközben a leendő amerikai elnököt az elsők között ünneplő Marine Le Pen úgy összegezte a republikánus jelölt elnökké választását, hogy „felrúgta a status quót", Donald Trump győzelme után sokan azt találgatják, hogy vajon Franciaország lesz-e a következő. Viszont a Le Penék ellen összezáró, a szélsőjobbot kitaktikázó forgatókönyvnek volt már kézzel fogható előzménye Franciaországban: a tavalyi regionális választásokon az első kör biztató eredményei ellenére a másodikban végül egyik régióban sem tudott élen végezni a Nemzeti Front.