Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A Trump-vonatra szállt fel Magyarország a világot megosztó Castro-ügyben

2016.11.30. 19:14

Fidel Castro nem hős, hanem vérben tocsogó diktátor

– ezt mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hétfőn a parlamentben. Ezen kívül a magyar kormány nem nyilatkozott hivatalosan a meghalt kubai vezérről, úgyhogy megkérdeztük a külügyet, terveznek-e megszólalni. Megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte, hogy

pontosan Dömötör Csaba mondata a kormány álláspontja Castro személyével kapcsolatban.

Arra a kérdésünkre, hogy a Santiago de Cubában tartott temetésre megy-e kormánytag, azt írták, hogy arra a kubai hatóságok nem hívtak meg külföldi képviselőket. Amit nyugodtan lefordíthatunk úgy, hogy

nem.

A KDNP-s Rétvári Bence Emmi-államtitkár is jelezte rosszallását a parlamentben: kifogásolta, hogy milyen sok baloldali méltatta Fidel Castrót a halála után, pedig szerinte „óriási kegyetlenséget követett el”. Szerinte nem demokrata az, aki Castróra, és rendszerére nosztalgiával emlékszik.

A magyar kormány hivatalos hallgatása, illetve lapunknak küldött, mégiscsak egyértelmű állásfoglalást jelző levele azért érdekes, mert a Castro-ügy megosztja most a politikai életet, szerte a világon. Egyesek méltatták, és ikonikus szerepéről beszéltek, mások visszafogottabbak voltak, de megemlítették az emberi jogi visszásságokat is, a harmadik csoport pedig elnyomó diktátornak tartotta. Sok nyugati politikusnak láthatóan különösen komoly kihívást jelentett, hogyan egyensúlyozzon valahol közepén. Kubában közben szombaton kilencnapos gyász kezdődött – ami majd a december 4-én Santiago de Cubában tartott temetéssel ér véget –, és míg Havannában sokan siratták Castrót, Miamiban a kubai emigránsok ünnepeltek.

Hasonló kettősséget hozhat Castro hivatalos búcsúztatása is, amin a legtöbb ország képviseltetheti magát Nelson Mandela temetése óta, ahol egyébként a közeledés első fontos lépéseként Barack Obama először fogott látványosan kezet Raúl Castróval. Viszont a keddi búcsúztatóra az EU-s vezetők közül egyedül Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ment el. Még Fidel Castro legnagyobb támogatói közül sem mindegyik ország küldött magas rangú képviselőt, és van olyan is, ahol kifejezetten komoly politikai vita bontakozott ki az ügyben.

Trudeau-ra össztűz zúdult

A legnagyobb vihart egyértelműen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kavarta , aki közleményében kiváló vezetőnek, legendás forradalmárnak és szónoknak nevezte Castrót, akit apja, Pierre Elliot Trudeau volt miniszterelnök barátjának tekintett. Trudeau véleménye markánsan eltért a legtöbb nyugati vezetőétől, akik vagy elítélték Fidel Castro jogsértéseit vagy egyszerűen nem tettek róla említést. Trudeau közleményét a várható megrökönyödéssel és gúnnyal fogadta a Twitter, sorra hozták a példákat, hogyan reagált volna ilyen fennkölt stílusban Adolf Hitler, Kim Dzsongil, vagy Joszif Sztálin halálára. A kritikák hatására a kanadai miniszterelnök vasárnap már hozzátette, hogy komoly aggodalmak merültek fel a kubai emberi jogi helyzettel kapcsolatban.

Barack Obama volt Castro hatalomra kerülése óta az első olyan elnök, aki próbálta normalizálni a viszonyt, és idén Havannában is járt, emellett helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között. Mivel a kubai nyitás megkezdését elnöksége egyik fontos eredményének tekinti, Obama kifejezetten óvatos közleményt adott ki, amiben sem a bírálat, sem a méltatás irányába nem akart elmozdulni, ehelyett azt emelte ki, hogy koncentráljanak inkább a jövőbeni kapcsolatokra. „A történelem ítéli meg ennek az embernek a hatalmas hatását a népére és a körülötte lévő világra" – zárta a közleményét.

A leendő elnök Donald Trump sokkal keményebben reagált, közleményében brutális diktátornak nevezte Castrót, aki közel hat évtizeden át nyomta el a népét, az örökségét pedig kivégzések, lopás, elképzelhetetlen szenvedés, szegénység és az alapvető emberi jogok semmibevétele jelentik. Azt mondta, hogy mindent megtesznek majd, hogy a kubaiak elindulhassanak a szabadság felé. Hétfőn azt is jelezte, hogy felszámolja az Obama alatt megkezdett közeledést, ha Kuba nem kínál jobb feltételeket a kubaiaknak, a kubai-amerikaiaknak.

A kubai-amerikai Ted Cruz texasi szenátor szerint ha valaki nem menne el Pol Pot, Sztálin, vagy Mao Cetung temetésére, mert őket gyilkos kommunista diktátoroknak tartotta, akkor a gyilkos kommunista diktátor Castrót sem kellene úgy ünnepelniük, mint ahogy Obama és Trudeau tette. Newt Gingrich volt házelnök, Trump egyik szövetségese egyenesen felszólította Obamát, hogy ne küldjön magas rangú képviselőt a kubai fővárosba, „a zsarnok" búcsúztatójára. Végül nem ment egyetlen fontos amerikai vezető sem.

A németek csak Schrödert javasolták

Velük ellentétben jelezte, hogy mindenképpen elmegy Kubába azonban Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Szirizát képviselő görög miniszterelnök, aki a következőképpen búcsúzott Castrótól a Twitteren: „Viszlát, comandante."

Az európai vezetők közül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, hogy Castro sokak számára hős volt, Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője pedig közleményében azt írta: Castro elszánt ember volt és történelmi alak. Erre viszont Cecilia Malmström svéd kereskedelmi biztos a Twitteren reagált, szerinte furcsa volt hallani a méltatásokat.

Fidel Castro diktátor volt, aki 50 évig elnyomta a népét

– írta ki. 

A Mandiner megkérdezte Navracsics Tibor magyar EU-biztost is, hogy mi az álláspontja a kérdésben, ő pedig jelezte, hogy ő a svéd biztos Malmström véleményével ért egyet.

François Hollande 2015 májusában az első francia államfő lett, aki Kubába látogatott a forradalom óta, és ott személyesen Fidel Castróval is találkozott. Szerinte Castro kimagasló alakja volt a XX. századnak, de ehhez árnyoldalak is társultak. „Noha gyakran kritizáltam Kubát az emberi jogok miatt, az embargókat mindig elfogadhatatlan egyoldalú döntésnek tartottam" – tette hozzá, ő ugyanis feloldaná a korlátozásokat.

Németországban hűvös távolságtartással fogadták Castro halálhírét. Szombaton csak a posztkommunista Baloldal (Linke) két frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht és Dietmar Bartsch, illetve a párt társelnöke, Bernd Riexinger emlékezett meg a kubai vezetőről. A kormány részéről csak hétfőre készült el a hivatalos és igencsak kritikus hangú nyilatkozat, amit Steffen Seibert kormányszóvivő tett közzé. „Történelmi alaknak" minősítette Castrót, azonban szerinte a forradalom összekapcsolódott azzal, hogy a szigetország és lakói évtizedekre politikai elnyomás rendszere alá kerültek. Az is sokatmondó volt, amikor jelezték, hogy Castro búcsúztatásán a német kormány megbízásából csak a korábbi kancellár, a szociáldemokrata Gerhard Schröder vesz részt, Angela Merkel nem szólalt meg Castro halálával kapcsolatban.

A spanyol külügyminisztérium történelmi fontosságú alaknak nevezte Castrót, aki nagy fordulópontot jelentett az országa történetében, és nagy kihatással volt a régióra. Madridban Castro ellenzői és támogatói konkrétan összecsaptak a kubai nagykövetség előtt.

A brit külügy tartózkodó hangvételű közleményt adott ki, amelyben elismerték, hogy Castro ellentmondásos, de mindenképpen történelmi figura, és azt írták, egy korszak lezárul most Kubában. A Downing Street egyik szóvivője már jó előre megmondta, Theresa May miniszterelnök nem vesz részt a temetésen.

Putyin igaz barátnak tartotta

Még Kuba szövetségesei közül is többen jelezték, hogy csak alacsonyabb szintű képviselőt küldenek a búcsúztatóra. Az orosz alsóház elnöke, Vjacseszlav Vologyin vezette a Moszkvából érkező delegációt, pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök azt írta üzenetében, hogy „ennek a kiváló államférfinak a neve jogosan a modern világ egyik korszakának szimbóluma." Putyin szerint Castro igaz barát volt, akire számíthattak.

Oroszországban sokan még mindig nosztalgiával tekintenek vissza Castróra, akit a Szovjetunió kommunista szövetségesének tartottak a kubai rakétaválság idejéből. Azonban a Szovjetunió 1991-es összeomlása után is Castro maradt az Egyesült Államok befolyása elleni ellenállás szimbóluma Oroszországban, ami azért is felértékelődhet, mert a Nyugattal újra feszültté vált a helyzet.

A kínai kommunista pártvezetés és Hszi Csinping kínai elnök igaz bajtársnak és barátnak nevezte Castrót, akinek emlékét megőrzi a történelem, habár a kínai külügyminisztérium sem sietett elárulni, hogy kit küldenek a temetésre.

Narendra Modi indiai miniszterelnök Castrót a XX. század egyik legikonikusabb személyiségének és India jóbarátjának nevezte, de csak a belügyminiszter vezette a küldöttségüket.

Észak-Korea, Aszad és Latin-Amerika méltatta

Kiderült viszont, hogy magas rangú küldöttség fogja képviselni Észak-Koreát Kubában, és a phenjani rezsim azt is elrendelte, hogy félárbócra kell engedni a középületeken a zászlókat, emellett háromnapos gyászt is kihirdetett. Méltatta Castrót Bassár el-Aszad szíriai diktátor is.

Latin-Amerika-szerte a vezetők főként elismerően nyilatkoztak Castróról, sokan a baloldali rendszerek megalapozásában is elismerték Castro szerepét a régióban. Enrique Peña Nieto mexikói elnök az ország barátjának nevezte Castrót, a tisztelet, párbeszéd és szolidaritás alapján a kétoldalú kapcsolatok híveként beszélt róla.

Habár a saját forradalma összeomlott elődje, Castro szövetségese, Hugo Chávez halála és az olajár csökkenése óta, Nicolás Maduro venezuelai elnök szerint „Fidel csatlakozott a halhatatlanokhoz." Szerinte Castro halálának „inspirálnia kellene minket, forradalmárokat, hogy tiszteljük az örökségét." Az elsők között is főként radikális baloldali vezetők jelezték biztosra a részvételüket. Maduro mellett például Evo Morales bolíviai elnök, vagy Daniel Ortega, Nicaragua elnöke.

Afrikában más szemmel néztek rá

Afrikában is sokkal pozitívabb volt Castro megítélése, ahogy arra a Quartz is felhívta a figyelmet. Amikor Afrika a hidegháborús hatalmak között vergődött, akkor Kuba az afrikai mozgalmak barátjaként került elő, katonákat, doktorokat küldött, valamint menedéket nyújtott fiatal aktivistáknak. Castro küldött 36 ezer katonát az afrikai ország segítésére, amikor az Egyesült Államok által is támogatott apartheid rendszer megtámadta Angolát.

Emlékezetes volt, hogy Nelson Mandela szabadon engedése után az elsők között találkozott Castróval, és lerázta magáról a kubai vezető barátsága miatti kritikákat. Most pedig a keddi búcsúztatón is beszédet mondó Jacob Zuma is megemlékezett az apartheid megdöntésében játszott szerepéről.