Valér
2 °C
8 °C

Robbanás Isztambulban

2016-12-10T201926Z 457345215 LR1ECCA1KG2JI RTRMADP 3 TURKEY-EXPL
2016.12.10. 21:15 Módosítva: 2016-12-11 07:36:59

Robbanás történt Isztambulban, a Besiktas stadionja közelében – írta a BBC. Az al-Dzsazíra török oldala szerint 15 ember meghalt, a  A helyszínre mentők érkeztek, a jelentések szerint a stadion közelében egy lángoló autót látni. A Reuters 13 halottról tud. Az áldozatok mellett legalább húsz rendőr megsérült, a sebesültek száma összesen 38.

A robbanás pillanatát egy piknikező társaság is rögzítette.

A török belügyminisztérium szerint autóba rejtett pokolgépes merénylet történt Törökország legnagyobb városában, a célpont a rendőrőrs illetve a stadionhoz a mérkőzés idejére kirendelt rendőrök lehettek. Szemtanúk a robbanás után gépfegyverek hangjait is hallották. Az al-Dzsazíra azonban már kettős merényletről ír, amit szemtanúk a CNN-nek is megerősítettek. Eszerint az autó felrobbanása után 10-15 másodperccel később robbant fel az öngyilkos merénylő bombája. A stadion felé vezető utakat lezárták a 15 milliós megapoliszban.

A Törökországban az elmúlt másfél évben több súlyos bombamerénylet történt, amelyek mögött a török vezetés az Iszlám Államot vagy a Kurd Munkapártot (PKK) látta. Februárban 28 ember halt meg egy ankarai merényletben, júniusban az isztambuli Atatürk repülőtéren vesztette életét 47 ember, augusztusban pedig ötvenheten haltak meg a kurdok lakta Gaziantepen, amikor egy esküvőn robbant bomba.

Egyelőre senki sem vállalta magára a merényletet, de a török hatóságok szerint a rendőrségi célpont a PKK-ra jellemző.

A 80 milliós Törökország hatodát adó kurd lakosság önrendelkezéséért fellépő PKK bő 30 éve vív fegyveres küzdelmet Törökországgal, döntően az ország keleti részén.

Ankara tart attól, hogy a szomszédos területeken növekvő kurd önállóság – az iraki Kurdisztán széleskörű autonómiája, a Bassar Aszaddal szemben nyugati támogatást élvező észak-szíriai kurdok önállósodásának erősödése – lendületet adhat a PKK törökországi szeparatistáinak.

Még nagyobb tragédia is lehetett volna

A robbanás sokkal nagyobb tragédiát is okozhatott volna, két órával korábban ugyanis a közeli stadionban csapott össze a Besiktas a Bursasporral. A detonáció idejére azonban már a szurkolók tömegei elvonultak.

A merényletre aznap került sor, hogy a török kormánypárt (AKP) benyújtotta a parlamentnek azt a javaslatát, amely tovább szélesítené Recep Tayyip Erdogan elnöki jogkörét. Az államfő kétharmad híján a parlamentben nem tudja elérni az alkotmánymódosítást, népszavazás előkészítéséhez azonban alkalmas a kezdeményezés. Erdogan szerint az ország biztonságának és politikai stabilitásának erősítése miatt van szükség arra, hogy a török parlamentáris köztársaság az elnöki hatalom erősítése felé mozduljon el.

A 2014-ben elnökké választott, az országot előtte több mint tíz éven át kormányfőként irányító Erdogan már régóta tervezi, hogy a hatalom súlypontját az elnöki poszt felé billentené, ebben azonban megakadályozta a 2015-ös választás eredménye: júniusban az elmúlt évtizedhez képest példátlanul nem szerezte meg pártja a kétharmadot, sőt, az abszolút többséget sem. Végül tavaly novemberre újabb választást írtak ki, az AKP ekkor legalább az abszolút többséget megszerezte – az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadot azonban ezúttal sem sikerült megszereznie.

Keletre át?

Bár Törökország a NATO tagja, Szíria miatt Erdogan viszonya feszültté vált a Nyugattal – és egy időre Oroszországgal is – különösen az ellene indított nyári puccskísérlet után, amelynek nagyon gyors elbukását a hadsereg vezetésén belüli tisztogatásokra, az ellenzéki pártok, a sajtó, elleni fellépésre, használta fel, miközben ezreket bocsátottak el a bíróságok és az oktatási intézmények alkalmazottai közül is.

A menekültválságban kulcsszerepet játszó ország vezetése eközben mind nagyobb követeléssel lépett fel az EU-val szemben, amellyel végül egy hárommilliárd eurós megállapodást kötött, ígéretet szerezve arra, hogy Brüsszel még 2016 őszétől vízummentességet biztosít a törökök számára és érdemben felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások az EU-val.

Ez utóbbi török várakozások nem igazolódtak be, Ankara szerint az EU csak kifogásokat keresett arra, hogy ne kelljen ígéreteit beváltania. Erdogan ezután felvetette, hogy a sok évtizedes várakozás után inkább keleten keres magának szövetségeseket az EU-hoz való csatlakozás helyett.