Három lövéssel ölte meg férjét, ma szabad ember

2016.12.29. 17:32
Miután a bíróságok sorra ellene ítéltek és az első elnöki beavatkozás sem ért célt, Francois Hollande – életében másodjára – az elnöki kegyelem eszközéhez nyúlt egy 69 éves francia asszony, Jacqueline Sauvage érdekében. Sauvage életét 47 éven keresztül tette pokollá alkoholista férje, aki a lányaikat is megerőszakolta. A fiuk öngyilkosságának másnapján az asszony három puskalövéssel végzett vele. A bíróság előtt önvédelemre próbált hivatkozni, de 10 év börtönre ítélték. A közhangulat azonban mellé állt, százezrek akaratával találkozott Hollande döntése a kegyelemről.

Szerda este kigördült egy autó a Párizstól délkeletre lévő Réau börtöne elől, benne négy nővel, egy anyával és három lányával. Az anya, Jacqueline Sauvage szabadulása a családon belüli erőszak ellen küzdő franciák szimbolikus jelentőségű ügyévé vált az elmúlt években. A 69 éves asszony szerdán kegyelmet kapott Francois Hollande államfőtől. Csak néhány óra telt el a bejelentéstől számítva, és – több mint három rács mögött töltött év után – már szabad is volt.

Ha önt vagy ismerősét, rokonát erőszak éri a kapcsolatában, akkor hívja ezeket a segélyvonalakat: 06-40-630-006 (hétfőnként 10–14, szerdánként 14–18, péntekenként 10–14 óráig), 06-80-505-101 (este 6 és 10 között szerda és hétvége kivételével)

Jacqueline Sauvage még húszéves sem volt, amikor megismerkedett a férjével, Norbert Marot-val. Ahogy a Washington Post írta, egy vidéki városkában telepedtek le, a férj rosszul menő szállítmányozási céget vitt, az asszony hol a gyógyszeriparban, hol szabóságban dolgozott, és 25 éves korára már négyszeres anya volt.

Marot-n a szomszédok is látták, hogy alkoholista és olyan ember, aki nem tűri az ellentmondást, de az – állítólag – nem volt egyértelmű a kívülállóknak, milyen terrorban tartotta a saját családját. Sauvage-t verte és rendszeresen megerőszakolta, házasságuk 47 éve alatt az asszony négyszer került kórházba miatta. Három lányából kettő ellen szintén rendszeresen szexuális erőszakot követett el, és bántalmazta a fiát is.

2012. szeptember 9-én a fiú felakasztotta magát.

Másnap, 2012. szeptember 10-én Jacqueline Sauvage fogott egy vadászpuskát, és háromszor hátba lőtte Norbert Marot-t.

A férfi meghalt. Sauvage a gyilkosságot sohasem próbálta letagadni. „Lőttem, lőttem, lőttem, csukott szemmel” – mondta a bíróság előtt.

Önvédelem? A bíróság szerint nem

Azzal védekezett, hogy amit tett, önvédelem volt. Az ügyvédje, Nathalie Tomasini az önvédelem fogalmi határainak feszegetésére építette fel a védelem taktikáját, de belebukott. A francia büntetőjog két követelményt támaszt: az önvédelemnek arányosnak kell lennie, és közvetlenül valamilyen erőszakos cselekedetre kell reagálnia.

Mivel a férj közvetlenül a halála előtt nem támadott, a bíróság nem fogadta el az önvédelemre hivatkozást, és bűnösnek mondta ki Sauvege-t. Előbb 2014 októberében első fokon, aztán 2015 decemberében másodfokon is 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Franciaországban minden évben átlagosan 134 nőt öl meg a férje vagy az élettársa az Independent által idézett adatok szerint. Az ítélet és az ügy, amely lényeges pontjain emlékeztet a bántalmazó mostohaapját lelövő, majd elnöki kegyelmet kapó magyar kislány, Simek Kitty esetére, hatalmas felzúdulást keltett.

Akkor mi is az arányos válasz 47 évnyi nemi erőszakra, kínzásra és a gyerekeid megerőszakolására?

– tette fel a kérdést egy családon belüli erőszak ellenes aktivista, Caroline de Haas. Az Osez le Feminisme nevű feminista csoport követelni kezdte, hogy törvényileg terjesszék ki az önvédelem fogalmát a nők elleni erőszak áldozatainak, az elhúzódó bántalmazásnak az eseteire.

Százezrek sorakoztak fel mellette

Néhány hét leforgása több mint négyszázezren írták alá a Sauvage szabadulását követelő petíciót, idézte fel a BBC. Ismert emberek, politikusok is az ügy mellé álltak, bal- és jobboldalról egyaránt. Kiállt Sauvage mellett többek közt a párizsi polgármester, Anne Hidalgo éppúgy, mint Nicolas Sarkozy egyik volt minisztere, Valerie Pecresse. Aláírta a petíciót Valérie Trierweiler, Hollande volt élettársa is.

Januárban Hollande találkozott Sauvage lányaival, és két nappal később részleges kegyelmet adott az asszonynak. A lányok korábban a bíróság előtt az anyjuk mellett tanúskodva arról beszéltek, hogy az életük az apjukkal lényegében rabszolgaság volt. Norbert Marot-t hétközben a munkája miatt nem volt otthon, de hétvégékre hazajárt, és a lányok rettegve várták a péntek estéket. Slyvie Marton a bíróságon azt vallotta: az apja egész serdülőkora alatt molesztálta őt és a nővérét, beszorította őket egy-egy sarokba, reggelente bekúszott az ágyukba. Az apa halálát a lányok megkönnyebbülésként írták le.

A per alatt meg kellett küzdeniük az áldozathibáztatással is. A vád felrótta, hogy Sauvage egészen az utolsó pillanatig passzívan tűrte az erőszakot, és sem ő, sem a gyerekei nem tettek feljelentést a férj ellen, amíg az élt. A lányok válasza erre az volt: megbénította őket a rettegés Marot-tól.

Nem bánta meg

Az Hollande által januárban megadott részleges kegyelem arra irányult, hogy Sauvage büntetését csökkentsék a minimálisra. Annak az eldöntése, hogy mikor szabadulhat, egy bírói testület kezébe került. Akkoriban az ügyvédek a Guardiannak nyilatkozva úgy számoltak, hogy április közepére szabadulhat is Sauvage, de a remény korai volt. 

Az asszony a részleges kegyelem birtokában beadta a kérelmet a szabadulásáért, de a bíróságok elutasították. Előbb nyáron Melunban egy helyi bíróság döntött ellene, és ezt a határozatot hagyta helyben múlt hónapban a párizsi fellebbviteli bíróság is. Az indoklásban a BBC szerint többek közt arra hivatkoztak, hogy az asszony nem mutatott kellő megbánást.

Hollande ezután vette újra a kezébe az ügyet. Nem volt könnyű helyzetben, mert amikor még az elnökségéért kampányolt, elhatárolta magát a kegyelem intézményétől, mondván az másmilyen hatalomfelfogáshoz tartozik. Sauvage esete előtt mindössze egy alkalommal élt ezzel a jogkörével: egy bankrablónak adta vissza a szabadságát 2014-ben, miután az illető, Philippe El Shennawy már 38 évet leült, és ezzel Franciaország legrégebb óta fogságban lévő elítéltje volt.

Erős üzenet

Hollande december 28-án adta meg az elnöki kegyelmet Sauvage-nak, egy hónappal azután, hogy az asszony lányai újra megkeresték, levélben. Ezúttal már teljes kegyelmet adott, olyat, ami azonnal véget vet a fogságának.

Az elnök a Twitterén jelentette be a hírt, de az Elysée-palota közleményt is kiadott, abban úgy fogalmazott az elnök: érzése szerint Sauvage helye a családja mellett van, nem pedig börtönben. Sauvage ügyvédje szerint az elnök ezzel

nagyon erős üzenetet küldött a családon belüli erőszak valamennyi áldozatának.

Az Euronews szerint Manuel Valls, az államfői posztra pályázó volt miniszterelnök is üdvözölte a kegyelem megadását, amit „humanitárius döntésnek” nevezett, és fogadkozott, hogy folytatni fogják a harcot a nők elleni erőszakkal szemben.

Közhangulat és érzelmek

Miközben a nők elleni erőszakkal szemben, Sauvage-ért kampányolók boldogok a hírtől, vannak, akik az igazságszolgáltatás működésére nézve aggasztó fejleménynek látják, ami Sauvage esetében történt. Virginie Duval, a francia bírói egyesület vezetője szerint arról van szó, hogy az elnök ki akarta szolgálni a közhangulatot. Duval rámutatott, hogy a bírói testület csak a törvényt követte, amikor elutasította Sauvage kérelmeit.

A kegyelmi döntést rosszallók szerint mostanra végérvényesen az érzelmek és a közvélemény vette át az irányítást egy jogi megítélés alá tartozó ügyben. A kritikus hangok már akkor is megszólaltak, amikor januárban még csak részleges kegyelmet kapott az asszony. A BBC idézte egy egykori bírónak, Philippe Bilgernek a Le Figaro-ba írt szavait: „drámai, amikor különféle politikai személyiségek beavatkoznak olyan ügyekbe, amiket nem ismernek, demagógia és zűrzavar közepette támadást intéznek országunk egyik alapvető intézménye ellen”. 

Bilger azt vetette fel: ha két alkalommal is megvizsgálta az erre kijelölt bírói testület az ügyet, miért kellene a megismert tényekre alapozott következtetéseiket sutba dobni internetes kattintások miatt? Egyes bírók szerint az elnöki kegyelemnek eleve nincs helye egy olyan rendszerben, amely a hatalmi ágak szétválasztására épül.