Frigyes
15 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Nincs esély, ha valakit Trump nem akar az országában látni

2017.01.30. 20:54
Óriási zűrzavart és felhördülést okozott Donald Trump új rendelete, amely hét ország állampolgárait tiltotta ki az Egyesült Államokból. A bíróság ugyan rendeletet kifogásoló jogvédő szervezeteknek adott igazat, de bíró által elrendelt felfüggesztés csak részeredmény: a beutazási tilalmat nem írja felül, csupán abban akadályozta meg Trumpot, hogy a már amerikai repülőterekre érkezett, zöldkártyával – esetleg csak vízummal – rendelkezőket kiutasítsák.

A bírói felfüggesztéssel nem ért véget Donald Trump amerikai elnök páratlanul keményvonalas rendelete, amely hét ország – Irak, Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália, Szudán – állampolgárának tiltja meg a beutazást az Egyesült Államokba, és az újabb vízumok kiadását.

Trump csak egy csatát veszített a felfüggesztéssel. Ez az összesen 134 millió emberre vonatkozó, egyelőre 90 napra életbe léptetett rendelet lényegi tartalmát nem húzza keresztül.

A bíróság csak azt tiltotta meg, hogy a rendelet pénteki életbe lépésekor az érintett országokból már úton lévő, érvényes zöld kártyával, vízummal rendelkezők nem utasíthatók ki a landolás után. Ilyen ember körülbelül 200 van.

Az ő helyzetük sem rendeződött ezzel azonnal. Vannak, akik már beléphettek az Egyesült Államokba, elhagyhatták a repülőteret. De a felfüggesztés csak a kiutasításra vonatkozik, ebből automatikus beengedés nem következik.

Továbbra is tilos

Nézzük részletesen, mit mond ki Donald Trump rendelete:

  • Továbbra is tilos Irán, Irak, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán állampolgárainak az Egyesült Államokba utazniuk. A rendelet 90 napra szól.
  • Ez azokra is vonatkozik, akiknek érvényes vízumuk van – azokra viszont nem feltétlenül, akiknek már van zöld kártyájuk.
  • A tranzitvízumok sem érvényesek, tehát az érintettek az Egyesült Államokon keresztül sem utazhatnak – amennyiben ahhoz el kellene hagyniuk a repülőtér tranzitzónáját.
  • Az érintett országok állampolgárai vízumot sem kaphatnak, minden ilyen folyamatot leállítottak a külképviseleteken. Nem csak az adott országokban, máshol sem kaphatnak amerikai vízumot a hét ország állampolgárai.
  • A fenti tiltás vonatkozik a kettős állampolgárokra is, akiknek egyik állampolgárságuk a hét érintett országból való. Ez alól kivételek az amerikai kettős állampolgárok – igaz, a Fehér Ház kabinetfőnöke szerint a hét említett országból érkező amerikaiakat is kikérdezhetik a hatóságok. Ezt azonban korábban is megtehették, Trump rendeletétől függetlenül.
  • A tiltólistán lévő országok diplomatái amúgy a korábbihoz hasonló módon mehetnek az Egyesült Államokba.

Zöldkártya oké, ja, nem, ja, de

A gyorsan életbe léptetett rendelettel sikerült elég nagy bonyodalmat okozni a zöld kártyával – letelepedési, munkavállalási engedéllyel – rendelkezők körében. Először a Fehér Ház kabinetfőnöke, Reince Priebus az NBC-nek adott interjújában egyértelműen azt mondta, a rendelkezés nem érinti őket. Majd néhány mondattal később, hogy természetesen rájuk is hatással van – emlékeztetett a CNN.

Egy ideig úgy tűnt, ugyanúgy nem jöhetnek be, mint a vízummal rendelkezők, mostanra azonban tisztázódni látszik a helyzet: 

a zöld kártya érvényes.

Nem csak azoké, akik már eljutottak amerikai repülőterekig, de a többieké is, így ők is útnak indulhatnak – míg az érintett országok többi állampolgára már fel sem szállhat az Egyesült Államokba tartó gépre.

A zöld kártyával rendelkezők – az érintett hét ország állampolgárai – azonban nem léphetnek be az országba a szokásos módon. Előtte egy újabb, nemzetbiztonsági célú elbeszélgetésen esnek át, ismét ujjlenyomatot vesznek tőlük.

Ha nem találnak az újabb adatgyűjtés során szervezett bűnözéssel és terroristákkal fenntartott kapcsolatra utaló jeleket, akkor a vizsgált személy beléphet az Egyesült Államokba. Persze, ha valaki rendszeresen utazgat az Egyesült Államok és Líbia között, az számíthat rá, hogy vele szemben kérdések merülnek fel – jelezte Priebus.

Menekültek alig jöhetnek

További szigorítás, hogy négy hónapra felfüggesztette Trump a menekültek befogadását, és korlátlan időre teljesen leállította a szíriaiak befogadását is. Bár ettől függetlenül egyéni esetekben erre sor kerülhet, elsősorban olyanoknál, akiket vallási hovatartozásuknál fogva üldöztetnek.

Hogy ez a síita-szunnita ellentétre is vonatkozik, az kérdés. Trump ugyan hangsúlyozta, hogy rendelete a nemzetbiztonságról, nem pedig a muszlimellenességről szól – ahogyan a sajtó szerinte hazug módon állítja –, korábban elmondta: a menekültek között a keresztények elsőbbséget élveznek.

A rendelettel 2017-re Trump 50 ezerre csökkentette a befogadható menekültek számát, amelyet Barack Obama 110 ezerben határozott meg.

Etnikai alapon nincs tiltás

A mostani Trump-rendelet nem szól az iszlám vallásról, sem pedig származásról. A szempont az állampolgárság, tehát egy iraki születésű svéd állampolgár a szokásos módon utazhat az Egyesült Államokba – bár, ahogy korábban is, a hatóságok kikérdezhetik, ha indokoltnak találják.

Nem tűnik tehát megalapozottnak az Nadhim Zahawi konzervatív brit parlamenti képviselő twitteres posztja, amely szerint ő sem léphet be ezután az Egyesült Államokba, mert iraki születésű. A politikus elmondása szerint megerősítést kapott, hogy a szabályozás rá és feleségére is vonatkozik, annak ellenére, hogy nincs iraki állampolgárságuk – nem világos, hogy ezt a brit politikus mi alapján állítja. (Kissé ironikus, hogy a brexitpárti Zahawi tavaly márciusban még arról twittelt, hogy a mozgás szabadsága miatt nehezebb ellenőrizni azokat, akik veszélyt jelenthetnek Nagy-Britanniára.)

Brit állampolgárokra csak akkor vonatkozik a tiltás, ha a hét listázott országból is van állampolgársága. A brit külügyminisztérium szerint azonban a britekre ez a kettős állampolgárok esetében sem vonatkozik, ám ez a rendeletből nem következik.

Ennek ellenére az Irish Times is arról ír, hogy ha egy iraki születésű ír állampolgár akarna az Egyesült Államokba utazni, akkor Trump rendelete alapján ezt nem tehetné meg.

Trump a 2001. szeptember 11-i támadást is példaként hozta arra, hogy a terrorizmus milyen veszélyt jelenthet az országra. Ugyanakkor a háromezer ember életét követelt támadás elkövetői Szaúd-Arábiából, Egyiptomból és Libanonból érkeztek. Érdekes, a rendelkezés most egyik országot sem érinti.

Kívül-belül megosztó

A rendelet alkalmazását nem csak a demokrata, de a republikánus körökből is kritizálták, például Bob Corker szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Azt is mondta, felül kellene vizsgálni. Mike Pence ugyan kiáll a döntés mellett, nyilatkozatát azonban árnyalja, hogy 2015 decemberében még alkotmányellenesnek tartott volna egy hasonló tartalmú rendeletet.

  • Kanada ideiglenes tartózkodást ígért az Amerikából kitiltottaknak,
  • a római repülőtéren hétfőn olasz kormányzati és egyházi tisztségviselők üdvözöltek 41 szíriai menekültet, mondván hogy szolidaritásukról szeretnék biztosítani a menedékkérőket olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok nem engedi be területére a menekülteket és falakat épít, hogy távol tartsa őket.
  • Irán és Irak pedig viszonttiltással fenyegette meg Amerikát.
  • A rendeletet bírálta Merkel német kancellár, Boris Johnson brit külügyminiszter és Theresa May brit kormányfő,
  • támogatta viszont Lengyelország és Ausztrália.
Tiltakozók Bostonban
Tiltakozók Bostonban
Fotó: Brian Snyder / Reuters

A rendelet miatt külföldi munkatársainak elvesztésétől tart a Google, de a Facebook-vezér is aggodalmát fejezte ki. Mark Zuckerberg szerint kevésbé lesz biztonságos hely az Egyesült Államok, ha nem a valódi fenyegetést jelentő személyekre fókuszálnak a hatóságok, hanem erejüket megosztva emberek millióira koncentrálnak, akik nem jelentenek valódi veszélyt, de mostantól a deportálástól fognak rettegni.

A Huffington Post arról írt , hogy 2001. szeptember 11 óta 800 ezer bevándorló érkezett az Egyesült Államokba. Közülük összesen 20 személlyel szemben indult eljárás terrorista kapcsolatok gyanújával.