Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A német hírszerzés nem talált bizonyítékot orosz dezinformációs beavatkozásra

2017.02.07. 23:13 Módosítva: 2017-02-07 23:13:31

A német szövetségi hírszerzés (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Oroszország célzott dezinformációs kampányokkal próbálná befolyásolni a német közéletet, írja az MTI a Süddeutsche Zeitung és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk és a Westdeutscher Rundfunk közös tényfeltáró anyaga alapján.

Értesülésük szerint a kancellári hivatal utasítására csaknem egy évig végzett elemzés arra a megállapításra jutott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a politikai viszonyok befolyásolására, de azt a feltevést sem lehet cáfolni minden kétséget kizáróan, hogy a Kremlnek vannak ilyen szándékai.

A BND és a BfV szerint Oroszország 2014 óta konfrontatív irányvonalat követ a Németországgal folytatott kapcsolatokban, az orosz média, illetve a német nyelvű tartalmat szolgáltató orosz szerkesztőségek, Az RT Deutsch és a Sputnik News viszonyulása pedig kimondottan ellenséges, ami közvetlenül az orosz elnöki adminisztráció iránymutatásának tulajdonítható.

Nehéz meghúzni azonban a határt a túlzásokat és alaptalan állításokat tartalmazó tudósítások és a szándékos félrevezetés, dezinformáció között, írják. A berlini kancellári hivatalban korábban azt tervezték, hogy a jelentést vagy egyes részeit nyilvánosságra hozzák. Erről időközben letettek, és az ügy vizsgálatának folytatására utasították a külföldi hírszerzést végző BND-t és a belső elhárításért felelős BfV-t.

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor élesen bíráló hangvételű orosz sajtótudósítás és kibertámadás után, 2016 elején bízta meg a BND-t és a BfV-t az elemzéssel. Azt kellett kideríteni, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

A tényfeltáró munkacsoport egy tavaly februári beszámolója szerint a berlini vezetés azt szerette volna megtudni, miért fordulnak elő groteszk túlzások az orosz állami médiumokban. Erre az egyik példa az, amikor az oroszok az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlították a 2015 szilveszterének éjjelén történt szexuális zaklatásokat és rablásokat. Az oknyomozó csoport szerint a kancellári hivatalt akkor már hónapok óta foglalkoztatta az a kérdés is, hogy Moszkva támogat-e Németországban szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből.

Nemrég az Indexen arról írtunk, hogy a cseh Semantic Visions kockázatelemző cég 22 ezer orosz netes forrás alapján kimutatta, hogy Moszkva propagandája Ukrajna esetében két évvel, Szíriában négy héttel a katonai beavatkozás előtt indult meg.  A 2010-es évektől az orosz hadsereg és katonai titkosszolgálat kezdte dominálni az orosz propaganda irányítását, így ami a 90 százalékban az államtól függő orosz médiában megjelenik, az Oroszország katonai stratégiájának része.