Friderika
12 °C
29 °C

A német ellenzék nem akar többet költeni a NATO-hadseregre

2017.02.24. 16:51

Donald Trump felszólította a NATO-tagállamokat, hogy növeljék fegyveres erőik számát. A kérdés egész Európában megosztó, Németországban pedig akár a kancellárválasztás eredményét is eldöntheti. A második világháború és a holokauszt miatti nemzeti bűntudat miatt Németország kifejezetten a pacifista döntések felé szokott hajlani, az utóbbi időben viszont egyre fontosabbá vált hogy az ország gazdasági szerepével arányosan növelje haderejét is.

Trump „elavultnak" nevezte a NATO közös hadseregét. Washington már korábban is számonkérte a tagországokon, hogy miért nem bővítik a csapataikat, de direkt elnöki felszólítás az előző adminisztrációtól nem érkezett. Most viszont Mike Pence alelnök is kiemelte, hogy Trump „tényleges haladást akar látni 2017 végére". 

A felszólításra Angela Merkel német kancellár ismételten elmondta, hogy 2024-ig a GDP eddigi 1,2 százalékáról 2 százalékra növelik Németország katonai kiadásait, ami egyébként a tagállamok közt 2014-ben eldöntött irányelveket követi. Eddig a 28 tagállam közül csupán az USA, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Görögország és Észtország érték el a két százalékos kitűzött célt.

Viszont a Merkel legnagyobb kihívója, Martin Schulz vezette Szociáldemokrata Párt (SPD) ellenkező állásponton van. Az SPD-s külügyminiszter, Sigmar Gabriel szerint ugyanis könnyen költési spirálba kerülhet az ország, ha a költségvetés nagyobb százalékát kezdi a hadügyre fordítani. Gabriel múlt héten arról beszélt, hogy az adósságokkal küzdő, és szociálpolitikában hiányosságokat mutató Németországnak nem a fegyverkezés kellene első legyen,

mikor még nyugdíjakat sem tudnak kifizetni.

Ennek ellenére kedden a kormány bejelentette, hogy 200 000 fővel növelik a csapatok létszámát 2024-ig. A kormánypárti hadügyminiszter, Ursula von der Leylen azt nyilatkozta, a Bundeswehr, tehát a szövetségi katonai erő sosem volt olyan fontos, mint most, mikor számos katonai konfliktus van a látóhatáron, legyen az az ISIS elleni harc, Mali politikai stabilizálása, az embercsempészet visszaszorítása, és a balti államokban való NATO-jelenlét. Von der Leylen a világháború utáni sokk utáni központi katonai erő növelésének egyik legnagyobb szószólója Németországban.