Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Külföldi újságírók ellen kémkedett a német titkosszolgálat

2017.02.24. 18:42

A német hírszerzés (BND) 1999-től kezdve megfigyelt külföldi újságírókat, írja a Spigel. A lap szerint a BND újságírók és egész szerkesztőségek után is kémkedett, világszerte legalább 50 telefon- és faxszám, illetve e-mail fiók forgalmát figyelte meg.

A nemzetbiztonsági szolgálat célpontjai között volt például a Reuters hírügynökség több mobilja, illetve műholdas telefonja, amelyeket Afganisztánban, Pakisztánban vagy Nigériában használtak, továbbá a BBC Afganisztánban vagy a társaság londoni központjában üzemeltetett több mint egy tucat vonala, és a The New York Times egy afganisztáni kommunikációs csatornája.

A telefonszámok és e-mailcímek úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő állomáson.

A BND a Der Spiegel megkeresésére nem foglalt állást az ügyben. A Spiegel azt írja, hogy az újságírók az orvosokhoz és az ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják a tanúvallomást.

A német újságírók szövetsége (DJV) az eset kivizsgálását követeli a kormánytól. Amennyiben beigazolódik a gyanú, akkor az ügy azt jelenti, hogy a német külföldi hírszerző szolgálat "súlyosan beavatkozott" a sajtó szabad működésébe - hangsúlyozta közleményében a DJV elnöke, Frank Überall, hozzátéve: a BND-nek nemcsak belföldön, hanem Németország határain kívül is tiszteletben kell tartania a sajtó és a vélemény szabadságát.

A DJV a BND-től is felvilágosítást kért, és azt a választ kapták, hogy a szolgálat a tevékenysége "operatív vetületeiről" kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag) illetékes testületeinek ad tájékoztatást.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet a sajtószabadság elleni támadásnak és alkotmánysértésnek nevezte az esetet, és bejelentette, hogy több újságírói érdekképviseleti szervezettel együtt a német alkotmánybírósághoz fordul.

A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át. Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen.