Ilona
17 °C
33 °C

Külföldi újságírók ellen kémkedett a német titkosszolgálat

2017.02.24. 18:42

A német hírszerzés (BND) 1999-től kezdve megfigyelt külföldi újságírókat, írja a Spigel. A lap szerint a BND újságírók és egész szerkesztőségek után is kémkedett, világszerte legalább 50 telefon- és faxszám, illetve e-mail fiók forgalmát figyelte meg.

A nemzetbiztonsági szolgálat célpontjai között volt például a Reuters hírügynökség több mobilja, illetve műholdas telefonja, amelyeket Afganisztánban, Pakisztánban vagy Nigériában használtak, továbbá a BBC Afganisztánban vagy a társaság londoni központjában üzemeltetett több mint egy tucat vonala, és a The New York Times egy afganisztáni kommunikációs csatornája.

A telefonszámok és e-mailcímek úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő állomáson.

A BND a Der Spiegel megkeresésére nem foglalt állást az ügyben. A Spiegel azt írja, hogy az újságírók az orvosokhoz és az ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják a tanúvallomást.

A német újságírók szövetsége (DJV) az eset kivizsgálását követeli a kormánytól. Amennyiben beigazolódik a gyanú, akkor az ügy azt jelenti, hogy a német külföldi hírszerző szolgálat "súlyosan beavatkozott" a sajtó szabad működésébe - hangsúlyozta közleményében a DJV elnöke, Frank Überall, hozzátéve: a BND-nek nemcsak belföldön, hanem Németország határain kívül is tiszteletben kell tartania a sajtó és a vélemény szabadságát.

A DJV a BND-től is felvilágosítást kért, és azt a választ kapták, hogy a szolgálat a tevékenysége "operatív vetületeiről" kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag) illetékes testületeinek ad tájékoztatást.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet a sajtószabadság elleni támadásnak és alkotmánysértésnek nevezte az esetet, és bejelentette, hogy több újságírói érdekképviseleti szervezettel együtt a német alkotmánybírósághoz fordul.

A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vett át. Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen.