Zoltán
-4 °C
9 °C

Washington: Van baj az emberi jogokkal Magyarországon

qroszke tompa menekultek 156
2017.03.04. 09:02 Módosítva: 2017.03.04. 09:02

Elkészült az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának szokásos, éves jelentése az emberi jogok helyzetéről a világban. A dokumentumot immáron 41 éve készítik el az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és helyi civil szervezetek benyomásai alapján. Az ideiben 199 ország szerepel.

A Magyarországra vonatkozó részről az MTI készített összefoglalót.

tavalyi jelentéshez képest nem történt változás abban, hogy továbbra is az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartják a legfontosabb emberi jogi problémának az országban. Megjegyzik, hogy az egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban.

Továbbá a nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg Magyarországon:

  • "a jogállamiság szisztematikus eróziója"
  • a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyengülése
  • "a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése"

miatt is.

A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés

  • a börtönök túlterheltségét
  • a fogvatartottak bántalmazását
  • a börtönökben jelenlévő erőszakot
  • a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását
  • a kormányzati korrupciót
  • a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt
  • és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást.

Megemlíti a jelentés

  • a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot
  • a nők zaklatását
  • az antiszemitizmust
  • az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot
  • a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését. 

A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.

A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint

a magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi.

A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.

A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.

Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben a külügyi jelentés a Mazsihisz adataira támaszkodik. Ezek szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a megszokott stílusban reagált az amerikai kritikára. A Küküm így kezdi a közleményét:

Nem alapvető emberi jog, hogy tömegek "végigmasíroznak" biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni.

A minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a magyar kormány az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával szemben Donald Trumppal ért egyet a bevándorlási kérdésekben. Az amerikai jelentésben felhozott többi problémával a külügy reakciója nem foglalkozik, kivéve azt, hogy Magyarországon egyre nő a korrupció. Erről a külügyminisztérium csak ennyit ír:

objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van. 

(Borítókép: Menekültek a röszkei határ mellett kialakított áteresztőponton 2016. augusztus 4-én. Fotó: Földes András/Index)