Nem volt vallási fanatikus a szentpétervári merénylő

A házkutatással sem találtak kapcsolatot a hétfői, 14 halottal járó szentpétervári merénylet öngyilkos elkövetője és szélsőséges terrorista csoportok között – írta a Ria Novosztyi. A 22 éves, kirgiz-orosz állampolgárságú fiatalember otthonában nem találtak robbanószerre, bármiféle házi készítésű bombára utaló nyomokat sem. A feltételezések szerint pedig Akbarzson Dzsalilov maga készítette a porral oltóba rejtett, csapágygolyókkal megtömött, 300 gramm trotil erejének megfelelő két bombát, amelyeket mobiltelefonjával élesített volna. Az egyik metrómegállóba rejtett végül nem robbant fel, a másik vélhetően magán Dzsalilovon lépett működésbe, amikor két metrómegálló között egy szerelvényen volt.

A ház térfigyelő kamerájának felvételén látszik, hogy hátizsákkal lép ki otthonából, a rendőrség most a begyűjtött felvételeket elemzi, ezeken végigkövethető a fiatalember útja a metróig – közölte a rendőrség.

Szusikészítő üzbég Kirgizisztánból

Dzsalilov hat éve élt apjával Szentpéterváron, ahol autószerelőként helyezkedett el, miután Kirgizisztánban kézhez kapta megszerzett állampolgársága nyomán orosz útlevelét. A 22 éves fiú a hatmilliós Kirgizisztán legnagyobb kisebbségéből, a lakosság hetedét adó üzbégek közül származott. Miután apja visszatért Kirgizisztánba – a szülőket is kihallgatta a kirgiz rendőrség – a fiú állítólag szusibárban dolgozott, amit a SzusiVok hálózatban dolgozó egyik munkatársa is megerősített.

Nem tudni, kivel állhatott kapcsolatban, a hatóságok egyelőre moszkvai kapcsolatait próbálják felderíteni. Dzsalilov ugyanis legutóbbi kirgizisztáni látogatása után a szokásostól eltérően nem közvetlenül Szentpétervárra repült, hanem Moszkvába, ahonnan vonattal utazott tovább, az orosz fővárostól 680 kilométerre északra fekvő Szentpétervárra.

Dzsalilov korábban több-kevesebb rendszerességgel járt egy sportklubba, ahol küнdősportot űzött, de a klub tadzsik edzője szerint nem volt különösebben aktív. A klub nem tud róla, hogy radikális iszlamisták látogatták volna a helyet, Dzsalilovot sem ismerték olyannak, akit a vallási fanatizmusból adódó radikális nézetek megérintettek volna.

Rokonai szerint sem volt látványos kapcsolata a vallásossággal, megfordult ugyan szentpétervári mecsetben, de ennek nem volt különösebb ideológiai jelentősége.

Szentpéterváron a 20. század elején kezdték építeni a nagymecsetet a befolyásos tatár kisebbség közbenjárására. Az épület teljes egészében azonban csak a bolsevik hatalomátvétel után, 1920-ra készült el. Egy kisebb mecset pedig 2005-ben készült el az ötmilliós városban, ahol a lakosság 2,8 százalékát adják a muzulmán kultúrkörhöz köthető nemzetiségek képviselői.