13 millióan szavazhatnak ma Merkelről és Schulzról is

A szeptember 24-i országos parlamenti választások előtt az utolsó tartományi választást tartják ma Észak-Rajna-Vesztfáliában. Martin Schulznak, a Merkelt befogni akaró szociáldemokraták vezetőjének sorsdöntő lesz ez a választás: ha nem győznek, nehéz lesz hitelesen ráfutni az őszi Bundestag-választásokra. 

A 17 millió lakosú tartományban a választásokat szokás afféle mini országos választásként is felfogni. Korábban igaz volt az, hogy az itteni politikai fejleményeknek meghatározó erejük van az országos politikára is. Ami tény: igazi nagymintás közvélemény-kutatás készül ezen a vasárnapon. Reggel nyolctól este hatig 13 millió választó szavazhat a tartományi parlament (Landtag) legalább 181 mandátumáról (a mandátumok száma a beszámított töredékszavazatok alapján magasabb is lehet).  

A düsseldorfi fővárosú Észak-Rajna-Vesztfália Németország legnépesebb tartománya. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka. Területére nézve a 4. legnagyobb. Itt található a Ruhr-vidék, a világ egyik legiparosodottabb régiója.

Schulz erőpróbája

A fő kérdés, hogy sikerül-e megtartania a vezetést a szociáldemokrata Hannelore Kraftnak, aki a Zöldekkel koalícióban kormányoz A tét azonban nemcsak számára nagy, hanem a szocdemek országos elnökének, Martin Schulznak is. Az Európai Parlament elnöki tisztéről távozó Schulz márciusban vette át a szociáldemokrata párt vezetését, majd a gyengélkedő párt nagy hajrába kezdett. Rövid idő alatt közel 10 százalékkal erősödtek meg, egy időre Merkel kereszténydemokratáit is leelőzték országosan. Előnyüket azonban nem tudták tartani, Merkel és a CDU ismét visszavette a vezetést.   

Schulz rövid pártelnöksége alatt az SPD márciusban a Saar-vidéken, a múlt héten pedig Schleswig-Holsteinben szenvedett el érzékeny vereséget. Ha most nem sikerül nyerni, ki fogja elhinni neki, hogy győzelemere tudja vezetni a pártot a szeptemberi országos választásokon Merkel ellen. A mostani előrejelzések nem túl biztatóak. A SPD-t és a CDU-t vagy fej-fej mellett mutatják, néhány elemzés pedig inkább a CDU előnyét jelzi.   

Szociáldemokrata tartomány?

A tartomány vezetése hagyományosan szociáldemokrata, akik korábbi abszolút többségüknek köszönhetően egyedül kormányoztak, majd a liberálisokkal (FPD) vagy a Zöldekkel alkottak koalíciót. 1966 és 2010 között csak egyetlen ciklusban, 2005-től 2010-ig irányította a tartományt kereszténydemokrata-liberális koalíció. A szociáldemokraták 2010-ben csak kisebbségi kormányt tudtak alakítani a Zöldekkel, és miután a koalíció nem tudta elfogadtatni költségvetési javaslatát a parlamenttel (Landtag), 2012-ben megbukott. A kormánypártok azonban belehúztak a kampányba és sikerült ismét meggyőző többséget szerezniük.

A szocdemek szénája Észak-Rajna-Vesztfáliában sem áll túl jól. Az öt évvel ezelőtti 39 százalékhoz képest most kb. 7 százalékkal gyengébbek, mint 2012-ben, és a koalíciós társ Zöldek támogatottsága is 5 százalékkal kevesebb. Közben a CDU 4-5 százalékkal lett erősebb. 

Most is kísért a kölni szilveszter

A kereszténydemokratáknak Észak-Rajna-Vesztfáliában mindig 30 százalék fölött volt a támogatottságuk. Egyedül 5 évvel ezelőtt szenvedtek történelmi vereséget, amikor csak 26 százalékot kaptak. Jelentősen megerősödött korábbi koalíciós társuk, a liberális FDP is, amely országosan olyan gyenge lett, hogy 2013-ban a Bundestagba se jutott be.  Christian Lindner FDP-elnök most nagyon elszánt: az észak-rajna-vesztfáliai győzelmet arra akarja kihasználni, hogy pártját ismét visszavigye a Bundestagba. 

A tartományi választások jellemzője, hogy az emberek inkább személyekre szavaznak mint a pártok országos politikájára. Így volt ez a múlt héten Schleswig-Holsteinben is. Ott ugyan a szociáldemokrat Torsten Albig kormányfő nem volt népszerűtlen, de nem állt elég közel a választókhoz. A kereszténydemokraták fiatal jelöltje az általa képviselt friss erővel le tudta győzni. A harc Észak-Rajna-Vesztfáliában az 55 éves SPD-s "Landesmutter", Hannelore Kraft, és az 56 éves, kereszténydemokrata  Armin Laschet között zajlik, aki 2013 óta a tartományi ellenzék vezetője.

A kormányzó pártok főleg  a tartomány adósságának jelentős csökkenésével, a gyermekellátó és az oktatási rendszer fejlesztésével és a rendőrség létszámának növelésével igyekeznek meggyőzni a választókat. A CDU elsősorban a közbiztonság rossz helyzetére helyezte a hangsúlyt a kampányban. Máig kísért a 2015-ös kölni szilveszteren elkövetett tömeges utcai szexuális erőszak és rablás, amelyet a rendőrség nem tudott megfelelően kezelni.

Zátonyra futottak a kalózok

Érdekesen alakul a kis pártok helyzete is. Az FDP-ről már volt szó, nézzük a többit:

• Kalózpárt: Egyre inkább az látszik, hogy a szabad fájlcserét, az információszabadságot, a személyes adatok védelmét, a részvételi demokráciát zászlajára tűző szervezet nem marad tartós szereplője a német politikai életnek. A mérésekben már alig kimutatható párt a Saar-vidéken és Schleswig-Holsteinben is kiesett a tartományi parlamentből. Itt is ez a sors vár rá. 
• Baloldal: Az egykori kelet-német kommunista párt modernizált utódpártja 2010-2012-ig volt tagja a Landtagnak, majd kiesett. Most várható a nagy come back-jük: a mérésekben 6-9 százalékra teszik őket. A radikális megnyilvánulásairól ismert náci- és rasszizmusellenes, bevándorláspárti és homofóbia-ellenes párt több tartományi parlamentben koalíciós partnere a szociáldemokratáknak. 
• Alternatíva Németországnak (AfD): Az iszlám- és bevándorlásellenes, jobboldali populista és euroszkeptikus pártot csak 2013-ban alapították, most először szerepelnek Észak-Rajna-Vesztfáliában a választáson. Az AfD a német menekültválság hatására kialakuló társadalmi feszültségeket kihasználva tudta megnövelni támogatottságát. Hét képviselőjük jutott be az Európai Parlamentbe, jelenleg 12 tartományban van frakciójuk. 2016-ban Szász-Anhaltban a második legerősebb párt lettek 24 százalékkal, Mecklenburg-Elő-Pomerániában (22 százalék) pedig a CDU-t is megelőzték. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a jóléti és polgárosodott Észak-Rajna-Vesztfáliában is bejutnak a Landtagba, de itt támogatottságuk gyengébb lesz országosan mért 8-10 százalékos eredményükhöz képest.

Koalíciós latolgatások

Vajon milyen kimenetele lehet a mai tartományi választásnak? A most kormányzó SPD-Zöldek koalíciónak nem lesz többsége, sőt akár az is elképzelhető, hogy a Zöldek kiesnek, mert nem érik el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Az SPD-Zöld koalícióba nem szállnak be a liberálisok (FDP), ennek esélyét elnökük a nullához közelire taksálta. Azt viszont Hannelore Kraft, szociáldemokrata tartományi kormányzónő zárta ki, hogy bevennék egy SPD-Zöld koalícióba a Baloldalt.

Az itt erős liberálisok egy CDU-Zöldek-FDP koalícióba se mennének bele, egy CDU-FDP koalíció esélye jóval nagyobb, főleg, ha az erőviszonyokat módosítja valamelyik kisebb párt kiesése. A liberális párt elnöke nem zárta ki az együttműködést a kereszténydemokratákkal. Ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a CDU-nak országos szinten is keményebben kellene kritizálnia a vele Berlinben nagykoalícióban kormányzó SPD-t.

Lehetséges megoldás természetesen itt is egy CDU-SPD nagykoalíció. Erről ilyenkor szokásos módon elég talányosan fogalmazott a CDU jelöltje, amikor azt mondta: a választás után figyelembe kell venni az emberek akaratát, hiszen a tartománynak működőképes kormányra van szüksége.