Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Már nem fél megizmosodni a német hadsereg

GettyImages-465764154
2017.05.30. 16:16
Adolf Hitler és a második világháború terhes öröksége miatt Németország katonai kérdésekben rendkívül visszafogott volt az elmúlt évtizedekben. A világ gazdaságilag negyedik legerősebb országának már eddig is meghatározó szava volt a világpolitikában. A német haderő, a Bundeswehr szerepét folyamatosan hozzáigazították a változó körülményekhez. Az új német katonai doktrína szerint ha Németország meg akarja tartani vezető szerepét a világban, ehhez kell igazítani hadseregének fejlesztését is. A németek takarékos, hálózatos megoldásban gondolkodnak, ami illeszkedne a közös európai haderő létrehozásához. Utóbbi nem lesz könnyű meccs: az EU-ban 178 különféle fegyverrendszer van.

Takarékos megoldás

A takarékos németek a katonai erő növelésére hozzájuk méltó megoldással is próbálkoznak: ha magad nem vagy elég erős, építs hálózatot. A Foreign Policy szerint Németország már lépéseket is tett kicsiben az európai katonai integráció felé, amikor kisebb országokból integrált dandárokat a Bundeswehrbe. A korábban létrehozott német-francia és német-lengyel közös alakulatok, valamint két holland dandár után a következő hónapokban a romániai 81. Gépesített Dandár csatlakozik a Bundeswehr Gyorsreagálású Erőihez, míg a 4. Cseh Gyorsreagálású Dandár, ami korábban már Afganisztánban és Koszovóban is szolgált, része lesz a németek 10. Páncélos Hadosztályának.

Az ún. keretnemzet-koncepció (Framework Nations Concept) keretében az integrált egységek bekerülnek a Bundeswehr alá, de Németország az adott országok ellenvetése esetén nem vethetné be ezeket. Németország a projekt keretében lényegében megosztja erőforrásait a bevont országokkal, amelyeknek katonái a német kiképzésekben és gyakorlatokban is részt vehetnek, a harckocsikban nem bővelkedő hollandok pedig használhatják a németek járműveit.

„A kezdeményezés a Bundeswehr gyengeségéből is következik" – mondta Justyna Gotkowska, egy lengyel think tank elemzője a Foreign Policynek. Szerinte rájöttek, hogy pótolniuk kell a hadseregük hiányosságait, a kisebb országok bevonásával pedig gyorsan kipofozhatják a haderejüket. Több ország is jelezte, hogy ebben a formában szívesen együttműködne a Bundeswehrrel, és állítólag a németek is összeírták, milyen kapacitásokat akarnak így pótolni.

Európai hadsereg?

„A német kormány ezzel azt is megmutatja, hogy kész haladni az európai katonai integrációval" – tette hozzá Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem nemzetközi politikai oktatója a Framework Nations Conceptről. A Bundeswehr mostani átalakítása ugyanis kicsiben pont azt a koncepciót villantja fel, ami a közös védelem alapja lenne: ne kelljen külön fenntartani párhuzamos képességeket, miközben spórolnának a közös beszerzésekkel.

A közös európai hadsereg, de legalábbis a közös védelmi politika erősítésének kérdése időről időre felvetődik. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2015 óta beszél erről, Orbán Viktor pedig tavaly nyáron emlegette a közös hadsereget, és a cseh miniszterelnök is csatlakozott hozzájuk. Olaszország, Franciaország és Németország vezetői a védelmi együttműködés izmosításáról tárgyaltak augusztusban.

Számos ország, élén a britekkel ugyanakkor attól tartott, hogy ez gyengítheti a NATO-t, ezért zsigerből ellenezte a felvetést. A brexitnépszavazás után azonban új lendületet kapott a közös európai védelem ügye. Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő zárt ajtók mögött is beszélt már arról, hogy a védelempolitika erősítése segíthetne kirángatni az EU-t a brexit utáni sokkból. A britek kilépésével ugyan tényleg megváltozott a helyzet, és elméletileg könnyebb lenne tető alá hozni a projektet, de azért a gyakorlat azt mutatja, hogy ha fel is állna valami szervezet, azt nagyon nehéz lenne irányítani, és rengeteg buktató áll egy jövőbeli közös hadsereg előtt.

Viszont a közös védelem kérdésében Emmanuel Macron francia elnök megválasztása is új helyzetet teremtett. Macron ugyanis már a választási kampányban jelezte, hogy katonai védelmi uniót is szeretne, Sylvie Goulard új védelmi miniszter pedig a múlt héten arról beszélt: szorosan együtt akarnak dolgozni Németországgal, és elő akarják mozdítani az európai védelem ügyét, amit sokan elképzelhetetlennek tartanak Berlin vezető szerepe nélkül.

Parlagon heverő uniós harccsoportok

Az EU-nak már most is van biztonság- és védelempolitikája, és több közös katonai küldetést is indított, amihez a tagállamok dobálták be az embereket és az eszközöket a kalapba. Elvileg a 2007 óta létező közös „harccsoportok” is csak arra várnak, mikor döntenek a tagállamok a bevetésükről. Ez nem valódi közös hadsereg, a nemzeti felajánlásokból szükség esetén 1500 fős vegyes egységeket küldhetnek terepre.

Hiába vannak azonban meg lassan egy évtizede az uniós harccsoportok, soha nem nyúltak hozzájuk. Ebben is az elsők között jöhet majd változás. A tagállamok külügyminiszterei tavaly év végén abban állapodtak meg, hogy Mogherini 2017 közepéig javaslatokat tesz a harccsoportok bevethetőségének javítására. Mogherini múlt héten arról beszélt, hogy a katonákat gyorsan be lehet majd vetni az EU égisze alatt egy háborús térségben, vagy békefenntartó misszió keretében, miután 19 ország aláírta, hogy közösen fizeti a Cooperative Financial Mechanism (CFM) nevű alapot, ami az első lépés lehet a közös finanszírozás felé.

Egy névtelen forrás szerint már akár két-három hónapon belül be lehet majd vetni egy harccsoportot, ha szükséges, de Mogherini ehhez viccelődve hozzátette: „Csak azért nem hoznék létre egy válságot, hogy bevethessünk egy harccsoportot." Most azt próbálják elérni, hogy a lehető legtöbb akadályt elhárítsák, amik megnehezítették eddig, hogy döntsenek egy bevetésről. Mogherini szerint az EU-s erő gyorsan tudna reagálni, míg az ENSZ megszervezhetné a hosszabb távú megoldást. Arra is utalt, hogy ilyen műveletekben a britek is részt vehetnek majd, mert ugyan a döntéshozatalból már kimaradnak, de csatlakozhatnak más EU-n kívüli országokhoz hasonlóan a missziókhoz.

Márciusban az Európai Unió létrehozott egy közös katonai főparancsnokságot is, de az csak néhány tíz embert foglalkoztat. Egyes források elég lesújtó módon nem tartják sokkal többnek az egészet egy telefonos ügyfélszolgálatnál. Múlt héten viszont arról is tárgyaltak, hogy az EU-küldetések tervezésének parancsnokságát átruházzák a brüsszeli főhadiszállás igazgatójára, aki Esa Pulkkinen finn dandártábornok lesz.

178-féle fegyverrendszer az EU-ban

Juncker a Salzburg.com-nak távolabb nézve azt mondta, hogy „az európai hadsereg nem a közeljövőben valósulhat meg. Viszont plusz súlyt adna az európai kül-, és védelmi politikának is." Szerinte hosszú még az út, de az Európai Bizottság által javasolt védelmi alap lenne az első lépés. Ebből fizetnék majd kiberbiztonsági technológiák, robotok és drónok kifejlesztését is. Franciaország és Németország támogatja ezt az alapot, aminek a pontos terveit majd júniusban ismerteti a Bizottság.

Az egységesebb felszerelés kulcskérdés ebben az esetben. Juncker azt is hangsúlyozta, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián is kiderült: az EU-ban 178 különféle fegyverrendszer van, míg az Egyesült Államokban csak 30. A járművek megosztásával, a lőszerek egységesítésével, és a közös fejlesztésekkel Juncker szerint több millió eurót lehetne megspórolni.

Pénzügyi oldalról június elején a Bizottság 400 millió eurót javasolhat a közös költségvetésből 2020-ig új katonai felszerelések és fegyverek fejlesztésére, mondta egy magas rangú forrás. A 2021 és 2027 közötti költségvetésből pedig már akár 3,5 milliárd eurót is erre fordíthatnának. Legalább három tagországnak kellene közösen javasolnia egy projektet, hogy pénzt kérhessenek rá a közös költségvetésből. A múlt héten az európai védelmi miniszterek már tárgyaltak a tervekről, amikről az EU-s vezetők majd júniusban egyeztetnek.


(Borítókép: A német hadsereg gyakorlata Marienbergben, 2015-ben. Fotó: Sean Gallup/Getty Images Hungary)