Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Különösen kemény hatalmi játszma indult az arab világban

2017-06-05T175341Z 1503911887 RC1FFD18BDC0 RTRMADP 3 GULF-QATAR
2017.06.08. 10:54

Az elmúlt napokban Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel az élen több ország megpróbálta elszigetelni Katart, ahol ugyan csak 2,3 millióan laknak, de az elmúlt évtizedekben mégis fontos regionális szerepet harcolt ki magának, amit riválisai nem néztek jó szemmel. A váratlannak tűnő hétfői blokád hátterében a feszültségek már régóta érlelődtek az Öböl Menti Együttműködési Tanácsban (GCC) elvileg szövetséges szunnita országok között, habár ilyen látványosan még nem törtek felszínre korábban.

A katari események egyelőre nem érintik a 2022-es futballvébét, de még nem látni, meddig húzódhat el a válság. Néhány éve volt már egy hasonló, bár kevésbé mély krízis, az akkor több hónapig tartott. A Muszlim Testvériség megítélése, Donald Trump Szaúd-Arábiában tett májusi látogatása és akár orosz hekkerek is állhatnak a mostani folyamatok hátterében, de nagyon úgy tűnik, hogy egy ideje készültek már Katar megregulázására.

Húsba vágó lépéseket is hoztak

A hétfőn a diplomáciai kapcsolatokat elsőként megszakító Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom – az elmúlt években nem először – azzal vádolta a Somogy megyénél nem sokkal nagyobb Katart, hogy támogatja az Iszlám Államot, az al-Kaidát, a Muszlim Testvériséget és a síita lázadókat Szaúd-Arábiában és Bahreinben, miközben Iránnal szemben is megengedőbb, ezzel pedig veszélyezteti a térség stabilitását. A katari vezetés ezeket tagadta, szerintük semmi sem igazolja a bevezetett korlátozásokat, amelyeket a szuverenitásuk megsértésének tartanak.

Képernyőfotó 2017-06-08 - 15.32.42.png

A négy arab országhoz azóta csatlakozott Jemen – legalábbis a száműzetésben lévő, Szaúd-Arábia támogatását élvező hivatalos kormány –, a kettészakadt Líbia keleti felének kormánya, Mauritius és a Maldív-szigetek is. Kedden Jordánia is a diplomáciai együttműködés visszafogásáról beszélt, míg a Fülöp-szigetek jelezte, hogy a bizonytalan helyzetben egyelőre nem küld több vendégmunkást Katarba.

Azonban nem csak a diplomáciai kapcsolat szakadt meg Katar és szomszédai között, a szaúdiak vezetésével lényegében blokád alá vonták az országot. Szaúd-Arábia lezárta a szárazföldi határokat, az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel együtt felfüggesztették a légi kapcsolatokat, és felszólították a katariakat, hogy két héten belül hagyják el az országukat, ahogy saját állampolgáraiknak is ennyi idejük maradt Katarban. Úgy tűnik, hogy ez alól csak egy kivétel van: a katariak továbbra is részt vehetnek az éves mekkai zarándoklaton.

A dohai átszállások az érintett országokba, és onnan irányuló járatokat leszámítva zavartalanul üzemelnek, habár a légterek lezárása miatt az állami Qatar Airways gépei hosszabb utakra kényszerülhetnek, de különösen a szárazföldi határok lezárása lehet húsba vágó. Katar az élelmiszerek és az alapvető termékek legalább 40 százalékát a szárazfölddel egyetlen kapcsolatot jelentő Szaúd-Arábián keresztül szerezte be, ezért is rohamozták meg a hét elején az emberek pánikszerűen a boltokat. Az sem mellékes, hogy rengeteg projekt, köztük a 2022-es futballvébére készülő több stadion építése is folyamatban van Katarban, a határzár hosszú távon ezekre is hatással lehet. A Katarban élő 2,3 millió ember nagy többsége vendégmunkásként dolgozik – a katari állampolgárok száma mindössze 313 ezer –, a kialakult helyzetben pedig többen is követhetik a Fülöp-szigetek döntését.

A katari tőzsde első nekifutásra 7,2 százalékkal gyengült, és azóta ugyan elkezdett visszaerősödni, de a katari riál sem áll túl jól a dollárral szemben, miközben több szaúdi és egyesült arab emírségekbeli bank sem akar hitelezni katari pénzintézeteknek. Ezek mellett összességében inkább csak jelképes lépés volt, hogy Katart kitették a jemeni polgárháborúban a húszi lázadók ellen harcoló, szaúdi vezetésű koalícióból is.

Tudatosan építették a különutas Katart

Ezek a lépések most sokkal keményebbek, mint a 2014-es, nyolc hónapig tartó diplomáciai vita idején, amikor Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek visszahívta a nagyköveteit Dohából arra hivatkozva, hogy Katar iszlamista fegyveres csoportokat támogat. Az egész mostani helyzet ugyanis nem a semmiből pattant elő, hanem régóta húzódó feszültségek kerültek egészen új módon előtérbe. Katarnak elsősorban a vezető szunnita hatalomként megjelenő Szaúd-Arábiával voltak korábban vitái, de az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint Bahreinnel is történelmileg és az elmúlt években is többször ellentétes oldalra kerültek.

A Muszlim Testvériség miatt szemben állnak

A Muszlim Testvériség egy nemzetközi, több közel-keleti országban is helyi ágakkal bíró iszlamista vallási-szociális szervezet. A szunnita szervezetet még 1928-ban alapították, és szerte az arab világban befolyást szerzett az évek során. Ideológiailag szemben áll a Perzsa-öböl menti monarchiákkal, mert elutasítja például az örökléses utódlást. Számos milícia is a sejtjein keresztül épült ki, és terroristacselekményekkel is vádolták. 2015 óta Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Oroszország és Bassár el-Aszad szíriai kormánya terrorszervezetnek tartja.

A legaktívabban Egyiptomban volt jelen, ahol a 2011-es arab tavasz után az addig elnyomott Muszlim Testvériség támogatásával került hatalomra Mohamed Murszi elnök. Azonban az Abdel Fattah asz-Sziszi tábornok által vezetett puccsal megdöntötték hatalmát, a Muszlim Testvériséget betiltották, Murszit pedig bíróság elé állították.

A mindössze 11 ezer négyzetkilométeres Katar valódi különutas politikája azonban 1995-ben, Hamad bin Khalifa al-Tháni katari emír hatalomra kerülésekor kezdődött. Hamad egyik legfontosabb céljának tűzte ki, hogy kivezesse az országot a szaúdiak árnyékából, és regionális, de akár világszinten is értelmezhető szereplővé váljon. Ehhez minden regionális szereplő felé nyitva akarták hagyni a csatornákat, amivel közvetítőként is fel tudtak lépni, viszont ez a hozzáállás sokszor szembement az Öböl Menti Együttműködési Tanács álláspontjával. A GCC-re és azon belül Katarra Szaúd-Arábiának azért is szüksége volt, hogy a szunnita világ vezetőjeként jelenhessen meg a síita erőközponttal, Iránnal szemben – más kérdés, hogy a szervezeten belül többször is felvillantak már törésvonalak, nem véletlen, hogy a hat tag közül most Kuvait és Omán sem állt bele a Katar elleni blokádba.

Katar ambiciózus külpolitikájának gazdasági alapját az teremtette meg, hogy az olaj helyett a földgázt állította exportja középpontjába, és a világ első számú folyékonyföldgáz-exportőrévé nőtte ki magát (habár ettől még jelentős olajkészletei is vannak). A katari vezetésnek azért is közelednie kellett Szaúd-Arábia nagy riválisa, Irán felé, mert a két ország tengeri határán fekvő földgázmező másik fele Iránhoz tartozik. A katari önállóságot biztosító földgáz elsősorban ázsiai és európai piacokra került, miközben a Bloomberg szerint szomszédai azért is fújtak a katariakra, mert nem tudtak kedvező áron gázt szerezni Dohától. Katar azzal is stratégiai pozíciókat szerzett, hogy a Dohához közeli al-Udejd légibázison jött létre a térség amerikai parancsnoksága.

Közben a Barcelona futballcsapat támogatásától eljutottak odáig, hogy megkapták a 2022-es FIFA-világbajnokság rendezési jogát, és elindították az al-Dzsazíra hírtelevíziót is, ami számos arab országban saját helyi csatornával jelentkezett, és teret adott kritikus hangú disszidenseknek, illetve tevékenyen részt vett az események alakításában is, amit a környező monarchiák nem nézték jó szemmel. Többek között ilyen riportokra hivatkozva hívta vissza Szaúd-Arábia 2002-ben nagykövetét Katarból, és a kapcsolatokat csak öt év után rendezték.

Az arab tavasz is fordulópont volt

A szaúdi-katari vetélkedés azonban elsősorban az arab tavasztól kezdődően csúcsosodott ki, miután Katar más iszlamista szervezetek mellett Egyiptomban támogatta a több közel-keleti országban is saját szervezettel jelenlévő Muszlim Testvériséget, aminek fő ideológusainak Katar már korábban is menedéket adott. Ebben a reálpolitikai szempontok mellett – ellenpólus erősítése a szaúdiakkal szemben – az is szerepet játszott többek között, hogy a Muszlim Testvériség tagjai a katari vezetéshez is közel kerültek.

Az iszlamista fordulatra törekvő Muszlim Testvériség megkérdőjelezte a félsziget hagyományos monarchiáit, ezért Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellenségesen figyelte, néhány éve pedig terrorcsoportnak minősítette a szervezeteket. A szaúdiak mindenhol keményen felléptek a Muszlim Testvériség ellen, a Katar által támogatott Mohamed Murszi megbuktatott egyiptomi elnök helyére pedig a Rijáddal szövetséges Abdel Fattah asz-Sziszi került. A párhuzamos hálózatok kiépítése és különböző fegyveres szatellitszervezetek támogatása azonban megjelent Szíriában és Líbiában is, ahol a mostani kettéosztottság is részben a katari–szaúdi rivalizálást tükrözi.

A katari külpolitika szempontjából kedvezőtlenül alakuló arab tavasz után Doha pozíciói gyengültek, és amikor 2013 júniusában az önként lemondó Hamadról 33 éves fiára, Tamím emírre szállt a hatalom, akkor a szaúdiak azt várták, hogy újra nagyobb befolyásuk lehet Katar felett. Miután azonban arról érkeztek hírek, hogy Dohában menedéket kaptak a Muszlim Testvériség fontos tagjai, Tamímtól Rijádban azt követelték, hogy írjon alá egy olyan megállapodást, amiben többek között elfogadja, hogy a GCC mentén határozza meg magát regionális ügyekben.

Miután 2014 márciusában úgy ítélték meg, hogy Katar nem tartja magát a vállalásokhoz, a nagykövetek visszahívásával megindították a nyomásgyakorlást. A hónapokig tartó bizonytalan időszak alatt Kuvait próbált közvetíteni, végül pedig novemberben azzal ért véget a diplomáciai viszály, hogy a katariak több engedményt tettek. A The Atlantic ezek között említi, hogy Dohából Törökországba küldték a Muszlim Testvériség több vezetőjét, megszüntették az al-Dzsazíra egyiptomi csatornáját, megígérték, hogy nem adnak állampolgárságot vitatott embereknek, és együttműködést ígértek a GCC-ben.

A katariak szerint meghekkelték őket

Azon túl, hogy az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere szerint Katar nem tartotta magát a korábbi megállapodásokhoz – és továbbra is menedéket adott például a Muszlim Testvériség tagjainak –, most több olyan történés is volt, amik közvetlen előzményei lehettek a hétfői drasztikus lépéseknek.

Azok nem új keletű vádak, hogy Katar és gazdag helyiek annak ellenére is támogatást nyújtottak iszlamista csoportoknak, hogy az ország tagja az Egyesült Államok Iszlám Állam elleni koalíciójának. Ez azonban többek között Szaúd-Arábiával vagy éppen Kuvaittal szemben is rendszeresen előkerülő vád, az pedig elég valószínű, hogy sok közel-keleti ország támogatott különböző mértékben például Bassár el-Aszad ellen harcoló iszlamista lázadókat Szíriában. Katar szerepéhez viszont hozzátartozik, hogy hagyományosan a szökevények búvóhelyének tartják – ahogy arról Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója egy korábbi előadáson beszélt –, a Muszlim Testvériség, és a Hamász több tagja mellett az afganisztáni táliboknak saját irodájuk is van Dohában. Ezt Katar többek között a mediátori szerepkörével magyarázta.

A Katarral szembeni vádaknak új aktualitást adott a Financial Times információja is, miszerint akár fél-egymilliárd dollár körüli összeget is fizethetett 26 katariért, köztük az uralkodócsalád tagjaiért, akik még 2015 végén estek iszlamisták fogságába Irak déli részén. Katar állítólag Iránnal, a Hezbollahhal és a Dzsabhat an-Núszra csoporttal is egyezkedett, amire többek között Hajder al-Abádi iraki miniszterelnök is dühösen reagált, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere a CNN-nek pedig arra utalt, ezzel lényegében csak rejtett támogatást nyújtottak iszlamista fegyvereseknek.

A másik lehetséges közvetlen előzménynek azt a hírt tartják, amely néhány hete került fel a katari hírügynökség honlapjára: ebben az szerepelt, hogy Tamím emír egyik beszédében Iránról, a Hezbollahról, a Hamászról és Izraelről is pozitívan beszélt, miközben Szaúd-Arábiát és Donald Trumpot is bírálta, kétségbe vonva, hogy az Egyesült Államok elnöke képes lesz megtartani székét a Fehér Házban. Katari tisztviselők sietve álhírnek minősítették az egészet, és azt állították, hogy a hírügynökség honlapját feltörték. Vizsgálatot indítottak, amihez az amerikai FBI-tól is segítséget kértek. Erről a CNN szerdán azt írta, hogy az amerikai szakemberek szerint orosz hekkerek nyúlhattak bele a hírügynökség honlapjába, viszont a New York Times egyik újságírója a Twitterre azt írta ki, hogy az információk nem teljesen pontosak. Többet egyelőre nem tudni, de várhatóan ez a szál is folytatódik még a következő napokban.

A BBC-nek nyilatkozó David Roberts, a King's College oktatója mindenesetre azt mondta, hogy Doha problémája az, hogy több kérdésben „egyszerűen azt mondták ki hangosan, amit sokan addig is Katar valódi álláspontjának gondoltak”. Nagyon úgy tűnik, hogy a talaj már a katari emír manipulált vagy valós nyilatkozata előtt is elő volt készítve a konfliktushoz, a hírügynökségi hír megjelenése után pedig a katari magyarázkodás ellenére összehangolt médiakampány indult Doha ellen az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában is.

Moszkva inkább üzletel

Nem egészen világos, mi lehetne a célja Moszkvának Katar meghekkelésével – feltéve, ha igaz, hogy valakik valóban feltörték a katari hírügynökség oldalát. Tény, hogy mindkettejük legfontosabb kiviteli terméke a földgáz, és Oroszország számára hosszú távon kedvezőtlen lenne, ha a cseppfolyósított földgáz (LNG) nagyobb szeletet hasítana ki a földgázpiacból – az LNG-t illetően Oroszország súlya csekély, Katar pedig már így is piacvezető –, veszélyeztetve a Gazprom európai pozícióit, de egyelőre inkább az együttműködés jelei látszanak.

Tavaly decemberben katari kézbe került 10 milliárd euróért az orosz állami Rosznyefty ötöde, és tárgyalások folynak arról is, hogy Katar megvásárolná a Rosznyeftytől indult Eduard Hudajnatov kezében lévő Független Gáz- és Olajtársaság (NNK) 25 százalékát – olyan cégről van szó, amely az Egyesült Államok Ukrajna miatt bevezetett Oroszországgal szembeni szankciói alá esik, a katari bevásárlás tehát nagyfokú bizalomról tanúskodik Moszkva és Doha között.

Az oroszok attól is tarthatnak, hogy Katar a földgáztermelés növelésébe fog az elszigeteltség nyomán, ami a földgáz árának további csökkenéséhez vezethet, amiben nem érdekelt Oroszország – hívta fel a figyelmet a Kremllel kritikus cikkeket is közlő orosz gazdasági napilap, a Vedomosztyi.

Vlagyimir Putyin a héten már tárgyalt telefonon a katari emírrel, a konfliktus mielőbbi rendezésének reményében óvatosan támogatásáról biztosítva Katart.

Az orosz hekkerek beavatkozásának így egy lehetséges magyarázata maradt, amely szerint ezzel általánosságban is nehezíti Oroszország az Egyesült Államok helyzetét, feszültséget keltve a térségben az amerikaiak és szövetségesei között.

De mit gondol minderről az USA?

Donald Trump május közepi rijádi látogatásának is szerepe lehetett az események alakulásában. Trump akkor ötven arab ország vezetői előtt elmondott beszédében lényegében a szaúdiaknak tetsző amerikai politikát vázolt fel, miközben egységes fellépést szorgalmazott a radikális iszlamisták ellen, és Iránban látta a legnagyobb veszélyt a régió stabilitására. Kristian Ulrichsen Közel-Kelet-elemző a Reutersnek úgy vélte, hogy a szaúdiak és az Egyesült Arab Emírségek is úgy érezhette, hogy Trump az ő regionális érdekeik mentén állt ki. Elszánhatták magukat, hogy a folytatódó különutas politikája miatt sarokba állítják Katart, amire az is utal, hogy még azon a héten elérhetetlenné tették a katari híroldalakat és az al-Dzsazírát is Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben.

A katariak állítólag előzetesen tartottak attól, hogy Trump alatt az Egyesült Államok nem akar majd annyira egyensúlyozni, hanem a szaúdiak pártjára áll, és az amerikai elnök a Twitterre kirakott első reakcióiban támogatni látszott Katar elszigetelését. Szerinte rijádi látogatásán világossá vált, hogy nem lehet tovább finanszírozni radikális ideológiákat, és több arab ország vezetője is Katarra mutogatott. Saját szerepéről azt írta ki a Twitteren, hogy

máris kifizetődik a látogatása,

és talán megkezdődik a terrorizmus rémének felszámolása. A Fehér Ház későbbi közleménye viszont már inkább összhangban volt Rex Tillerson amerikai külügyminiszter reagálásával, aki szerint minden érintett országnak párbeszéd útján kellene megoldania a nézetkülönbségeit. Trump a közlemény szerint telefonon beszélt Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal, és a Perzsa-öböl menti országok egységét szorgalmazta a terrorizmus legyőzéséhez és a térség stabilitásának megőrzéséhez. Sean Spicer fehér házi szóvivő azt is hozzátette, hogy Trumpnak nagyon konstruktív megbeszélése volt a katari emírrel Rijádban, amin állítólag fegyvereladásokról is szó volt.

A későbbi amerikai reakciókban láthatóan próbáltak visszavenni Trump nekifutásából. Az Egyesült Államok katari nagykövetsége is közleményt adott ki, amelyben arról írtak, hogy Katarnak sikerült előrelépnie a terrorizmus finanszírozásának felszámolásában, és a Pentagon szóvivője is próbált jobban egyensúlyozni, amikor dicsérte Katar elkötelezettségét a regionális biztonság szavatolásában. Katar az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti partnere, a Dohához közeli légibázison 11 ezer amerikai katona állomásozik, onnan indítják a szíriai és az iraki légicsapásokat is az Iszlám Állam ellen, ezért sem mindegy, mennyire fokozódik a bizonytalanság a térségben.

Trump szerdán már telefonon hívta a katari emírt, felajánlva segítségét a válság enyhítéséhez. Az Egyesült Államok elnöke

közvetítői szerepet ígért, és felkínálta az érintettek részvételével egy találkozó lehetőségét is a Fehér Házban.

Ez a nyilatkozat már sokkal inkább közelít ahhoz, amit Tillerson mondott és távolodást jelent Trump első twitteres bejegyzésétől. Trump elnök Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királynak szintén az Öböl menti országok egységének fontosságát hangsúlyozta, írta az MTI.

Nem látni a végét

A katari emír eredetileg kedden beszédet intézett volna az országhoz a diplomáciai elszigetelődés miatt, de ezt elhalasztotta, hogy időt adjon az ismét mediátorként előlépő Kuvaitnak. Doha azt is bejelentette, hogy egyelőre nem tesz ellenlépéseket sem, párbeszéd útján akarja megoldani a helyzetet. Mozgolódik Recep Tayyip Erdoğan török elnök is, aki telefonon beszélt Szaúd-Arábia, Kuvait és Katar vezetőivel. Törökország azért is léphet fel ilyen szerepben, mert Katarhoz hasonlóan áll a Muszlim Testvériséghez, és tavaly bázist is nyitott a kis, Öböl menti emírségben, de Szaúd-Arábiával is jó kapcsolatokra törekszik. Törökország szerdán bejelentette, hogy katonákat is küld Katarba. A helyzet enyhítéséhez közvetítőnek ajánlkozott Szudán is.

Egyelőre nehezen látni, meddig tarthat a válság, viszont most sokkal komolyabb következményei lehetnek mindkét oldalon egy elhúzódó konfliktusnak, mint 2014-ben, amikor főleg a diplomáciai kapcsolatok megszakításával próbálták a szaúdiak presszionálni Katart.

Mohamed bin Abdulrahman al-Tháni katari külügyminiszter arról beszélt, hogy a többi ország gazdasági nyomásgyakorlása a boltokban megindult felvásárlási hullám ellenére nem érinti az állampolgáraikat, és a Katarban tartózkodókat napi szinten. Azt állította, hogy felkészültek a helyzet átvészelésére, amivel szerinte riválisaik megpróbálják rájuk erőlteti az akaratukat, amit a katari lakosok kollektív, és megalapozatlan büntetésének tart. A FIFA sietett bejelenteni, hogy a 2022-es vébé előkészületeit semmi sem veszélyezteti, és folyamatos kapcsolatban vannak a szervezőkkel, de hosszabb távon akár ez is szempont lehet a katari vezetés szemében.

Az Economist szerint minden külpolitikai ambíciója ellenére a katari vezetés nem keresi a konfrontációt, és már tett is engedménynek felfogható lépéseket az elmúlt napokban. Miután már korábban visszavettek a Muszlim Testvériség nyilvános támogatásából, a napokban elküldték Katarból a Hamász több befogadott tagját, valamint egy Szaúd-Arábiában keresett disszidenst is kiadtak.

Az sem egyértelmű, hogy mi lesz a szaúdiak és az Egyesült Arab Emírségek végcélja. A Sky News Arabia hírtelevízió szerint Szaúd-Arábia tíz feltételt támasztott Katar felé a kapcsolatok helyreállításához: állítólag többek között azt várják, hogy Doha szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, utasítsa ki a Muszlim Testvériség és a Hamász összes tagját, fagyassza be a radikális iszlamista szervezetek folyószámláit a katari bankokban, az al-Dzsazíra vezetőségét pedig cseréljék le. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt is hangsúlyozta, hogy új politikát, de nem rendszerváltást várnak Katartól.

A szaúdi Szalmán király végső soron össze akarja fogni a szunnita tengelyt Iránnal szemben, viszont az már látszott, hogy Kuvaitot és Ománt nem tudták meggyőzni a Katar elleni fellépésről, ezért hosszú távon arcvesztést is kockáztatnak a mostani akcióval. Az egész viszont arra is kifuthat, hogy választás elé állítsák Katart: vagy maradnak a GCC-ben, de akkor igazodnak hozzájuk, vagy pedig kénytelenek lesznek közelebb kerülni Iránhoz. Az iráni légtér különösen fontos most a megszorult Katarnak, és Teherán már az esetleges élelmiszerválság enyhítéséhez is felajánlott tengeri utánpótlást.

Az biztos, hogy minél tovább folytatódik a bizonytalan helyzet, az annál többet árt az egyébként is ingatag térség stabilitásának, és kiszámíthatatlanabbá teheti akár az Iszlám Állam elleni légicsapásokat is.

Borítókép: Naseem Zeitoon / Reuters.