16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Macron pártja végzett az élen a nemzetgyűlési választások első fordulójában

000 PG5E3
2017.06.11. 20:15 Módosítva: 2017.06.11. 23:30

Az alig egy hónapja elnökké választott Emmanuel Macron pártja, a centrista A Köztársaság lendületben (La République En Marche – LREM) és szövetségese, a Modem nagyon biztosan nyerte a francia nemzetgyűlési választások első fordulóját, és ez alapján a június 18-i második fordulóban akár kétharmados többséget is szerezhet.

Macron tavaly létrehozott mozgalma és a François Bayrou vezette Modem 32,32 százalékot szerzett

 az első fordulóban.

A jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal a második helyen vannak, Le Pen Nemzeti Frontja 13,2 százalékot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon és a kommunisták 13,74, a szocialisták alig 9,51 százalékot nyertek.

Ez az eredmény újabb pofont jelent a hagyományos nagy pártoknak, de a Nemzeti Front sem tudta megközelíteni sem Marine Le Pen elnökválasztási eredményét.

Az országosan leadott szavazatok önmagukban nem mérvadóak, mert egyéni körzetekben dőlnek el a képviselői helyek. Ahol már a mostani első fordulóban 50 százalék felett végzett volna egy jelölt, ott automatikusan győzött volna, máskülönben a 12,5 százalék feletti indulók mennek tovább a mindent eldöntő, június 18-i második körbe.

Viszont az első forduló erőviszonyai alapján a Le Figaro szerint a jövő vasárnapi második forduló után az 577 fős törvényhozásban

  • Macron pártja 400-440 képviselői helyet is szerezhet, ami óriási győzelem lenne
  • A Köztársaságiak 95-132
  • a szocialisták csak 15-25
  • a szélsőbaloldal 14-23
  • a Nemzeti Front pedig csak 2-5 képviselői helyet érhet el.

Ezek nagyjából megfelelnek az előzetes felmérésekben szereplő mandátumbecsléseknek.

Kifejezetten alacsony volt a részvétel

Rekordalacsony, várhatóan 49 százalékos lesz csak a részvétel az első fordulóban. A parlamenti választáson alacsonyabb szokott lenni a részvétel, mint az egy hónappal korábbi elnökválasztáson, de az 1958 óta létező V. Köztársaság történetében most maradhattak otthon a legtöbben a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb helyen juthat tovább három jelölt is a második fordulóba, ami szintén Macron pártjának kedvez.

Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint „a távolmaradás ellenére a franciák üzenete egyértelmű", a franciák megerősítették Macron megújulást és összefogást hirdető programjához. „Jövő vasárnap a nemzetgyűlés új arcot ad a köztársaságnak, ami mindenki igényeire odafigyel" – mondta. Christophe Castaner kormányszóvivő szerint a franciák többséget akartak adni nekik, de hangsúlyozta, hogy a választás kétfordulós, és fontos a mozgósítás.

Még próbálnak mozgósítani

Más pártok színeiben induló politikusok viszont a távolmaradásba is kapaszkodva még bíznak az LREM túlnyerése elleni mozgósításban a két forduló között. A Köztársaságiak egyik régiós elnöke azt emelte ki a Le Monde szerint, hogy minden második francia otthon maradt, és fennáll a veszélye, hogy kvázi egypártrendszer alakul ki. Mások arról beszéltek, hogy mozgósítaniuk kell a szavazókat, hogy elkerüljék a hatalom koncentrációját egy párt kezében.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke szerint a hazafias választóknak tömegesen kell szavazniuk június 18-án Macron politikája ellen. A szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon azt kérte szavazóitól, hogy ne adjanak teljhatalmat az elnök pártjának, sem a hagyományos nagy pártoknak.

Macronnak bőven meglehet a többsége

Macron május 7-én a felméréseknél is nagyobb különbséggelgyőzte leMarine Le Pent, és lett Franciaország új elnöke, de volt olyan felmérés, ami azt mutatta, hogy szavazóinak 43 százaléka azért állt mellé, hogy Le Pent távol tartsa az elnökségtől, és csak 39 százalék szerette volna, hogy meglegyen az abszolút többsége a törvényhozásban is.

Az LREM második fordulóban várható nagy győzelméhez azonban hozzájárult, hogy a május 14-én beiktatott Macron külpolitikai fronton már megmutatta, hogy számolni kell majd vele, magabiztosan mozgott a G20-on, és miközben Angela Merkel német kancellárral és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel barátkozott, Donald Trump amerikai elnöknek a miheztartás végett alaposan megszorongatta a kezét. Ígéretéhez híven jobb-, és baloldalról, valamint a civil szférából is nevezett ki kormányába tagokat.

Ha a Macron mindössze tavaly létrehozott mozgalmából kinőtt párt az első fordulóban készített becsléseknek megfelelően szerepelne, az a legnagyobb többség lenne egy elnök mögött a Charles de Gaulle mögött álló erők 1968-as nagy győzelme óta. A nemzetgyűlési többséggel a háta mögött Macron pedig  tényleg megkezdhetné a tervezett reformjait. Például azt tervezi, hogy a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentéséhez.

Macron gyökeres reformokat akar Franciaországban és az Európai Unióban is, amik még több Európát, és még több liberalizmust jelentenének, viszont arról itt írtunk, hogy ez miért nem lesz feltétlen egyszerű feladat még parlamenti többség birtokában sem.

A nagy pártok újabb óriási pofont kaptak

A  politikai élet megújítását ígérő Macron elnökválasztási győzelme után a nemzetgyűlési választás végleg átrendezheti a hagyományosan a két nagy párt versengéséről szóló francia politikát.  A hagyományos jobb-, és baloldal az elnökválasztás után újabb óriási pofont kap.

A  François Hollande népszerűtlen elnöksége, és az elnökválasztáson elszenvedett óriási vereségük után már padlóra kerülő  szocialisták konkrétan súlyos egzisztenciális válságba süllyedhetnek, miután eddigi több mint 300 képviselőjüknek alig tizede marad majd meg.  A Szocialista Párt főtitkára már az első fordulóban elbukott (vagyis nem ért el 12,5 százalékot sem), ahogy François Hollande több volt minisztere, és Benoît Hamon, az elnökválasztáson indított jelöltjük is.

A Köztársaságiak pedig hiába reménykedtek még az elnökválasztás első fordulója után abban, hogy majd ellenpontot képezhetnek a nemzetgyűlésben az új elnökkel szemben, most várhatóan csak a legnagyobb, így is számos képviselői helyet bukó ellenzéki párt lehetnek. Közülük többen az MTI szerint ráadásul jelezték, hogy támogatni fogják Macron programját. Jean-François Copé volt pártelnök katasztrofálisnak minősítette az eredményt.

A Nemzeti Front ellen visszaléphetnek

Marine Le Pen hiába szerzett 35 százalékot az elnökválasztás második fordulójában, a Nemzeti Front ehhez képest most csak 14 százalékot ért el. Ezzel ugyan növelheti eddigi két képviselője számát, de azért is számíthat a frakcióalakításhoz szükséges 15-nél bőven kevesebb helyre, mert a két forduló közötti időszak a taktikai visszalépésekről is szól. Két éve a regionális választásoknál az első fordulóban még a legtöbb régióban végzett az élen a Nemzeti Front, a másodikban viszont a többi párt kölcsönös visszaléptetései után sehol sem tudtak már nyerni.

Macron pártjának, az LREM-nek a sajtótájékoztatóján már be is jelentették, hogy azokban az esetekben, ha három jelölt jutna tovább a jövő heti második fordulóba, és egyikük a Nemzeti Frontot képviseli, akkor készek visszalépni egy esélyesebb jelölt javára, ha fennáll a veszélye Le Penék ottani győzelmének.

Florian Philippot, a Nemzeti Front alelnöke viszont arról beszélt, hogy nagyon sokan maradtak otthon az első fordulóban, és azzal próbált mozgósítani, hogy meg kell akadályozni, hogy Macronék 400 képviselői helyet szerezzenek.

Sok újonc jöhet

Az elmúlt három nemzetgyűlési választáson egyébként – miután ezeket már egy hónappal az elnökválasztás után tartották – rendre megszavazták a többséget az elnöknek a franciák. Most viszont várhatóan ez a politikai elit lecserélődésével is együtt jár majd, mert az eddigi képviselők 40 százaléka nem indul újra, miközben Macron jelöltjeinek nagy része a politikán kívülről szerezhet mandátumot.

Macron nagyon kemény feltételeket szabott a képviselőjelöltek kiválasztásához, egyetlen olyan embert sem indítanak, aki már legalább három parlamenti cikluson át volt képviselő. Így néhányan a szocialistáktól érkeztek, de a jelöltek többségében civilek, van köztük matematikus, volt rendőrparancsnok, bíró, iskolaigazgató és még matador is.



  • Hírek
  • Hírek