Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Félig magyar rabot készül kivégezni Virginia

2017.06.13. 07:15
24 éves volt 2006-ban. Ha kap is jó néhány évet a rovásán lévő betörések és rablási kísérlet miatt, szabadulásakor még mindig ott lett volna az élet William Morva előtt. Ő azonban napokkal a kitűzött tárgyalás előtt megszökött az előzetesből, és közben lelőtt két embert. Ezután már a halálsorra került. A kivégzés napját nemrég kihirdették: július 6. A magyar apától született Morva már szinte minden jogi lehetőségből kifogyott, csak a virginiai kormányzó kegyelme mentheti meg a kivégzéstől.

„Oo-chee”, azaz Öcsi, így szólították otthon kiskorában a virginiai Sussex fegyház halálsorán ülő William Morvát, a félig magyar férfit, akit a tervek szerint kevesebb mint egy hónap múlva, július 6-án kivégeznek. A két ember haláláért felelős Morva életének megmentéséért kampány indult Amerikában. A sorsa most a virginiai kormányzó kezében van, egyedül az ő kegyelmi döntése mentheti meg a méreginjekciótól.

Családi fotó, William Morva a bal oldalon
Családi fotó, William Morva a bal oldalon
Fotó: mercyformorva.com

Károly, William apja Magyarországon született, 1956 után vándorolt ki Amerikába. Traumák sorozatának emlékét cipelte magával a családtörténet szerint, amelyet a fia ügyében korábban megpróbáltak felhasználni.

Morva Károly egyik szülője öngyilkos lett, nagynénjét meggyilkolták, ő arra kényszerült, hogy a náci megszállás alatt a magyar hadseregben szolgáljon a második világháborúban, bár zsidónak számított. Részese volt az ‘56-os forradalomnak is. Miután annak leverése után az Egyesült Államokba emigrált, zsidó gyökereit titokban tartotta, és egy csomó fegyvert tartott a házában, mert rettegett, hogy a nácik megölik őt családostul. Öt gyereke született Louisianában nevelkedett, amerikai feleségétől, Elizabethtől.

Sántikálással kezdődött

Az 1982-es William volt köztük a legfiatalabb. Még ma is csak 35 éves. 2006-ban követte el azt, ami miatt halálra ítélték. A nyilvános jogi dokumentumok részletesen leírják, mi történt:

2006 nyarán Morva börtönben volt. Betörések, rablási kísérlet és jogtalan fegyverhasználat vádjával ült előzetes letartóztatásban, akkor már egy éve. Augusztus 23-án lett volna a tárgyalása. Augusztus 19-én este közölte a börtönszemélyzettel, hogy orvosi ellátásra van szüksége, mert megsérült a lába és az alkarja. 20-án hajnalban a seriffhelyettes, Russel Quesenberry elindult vele a Montgomery megyei kórházba.

Morva a derekánál meg volt láncolva, de a seriffhelyettes az állítólag sérült alkart nem rögzítette. Úton a kórház felé Morva mindig azon ügyeskedett, hogy a seriffhelyettes jobb oldalára kerüljön, mert Quesenberry a jobbján viselte félautomata fegyverét. A seriffhelyettesnek feltűnt, hogy Morva hol sántikál, hol nem. Egy nővér is azt figyelte meg, hogy Morva lábának mintha nem lenne semmi baja.

A kórházi vécéből tört ki

A kórházban Morva kikéredzkedett a vécére. Quesenberry először átvizsgálta a helyiséget, aztán beengedte. Amikor magára maradt odabent, Morva lefeszegette a falhoz csavarozott fém vécépapírtartót, és azzal támadt a belépő seriffhelyettesre. Arcon csapta, betörte az orrát, és az eszméletlen férfitól elvette a fegyverét.

Miután kilépett a mosdóból, Derrick McFarlanddel, egy fegyvertelen kórházi biztonsági őrrel találta szemben magát. Morva az őr arcának szegezte a fegyvert. McFarland állt, a kezei az oldala mellett lógtak, a tenyerét Morva felé fordította. A megadó testhelyzet ellenére Morva arcon lőtte kevesebb mint egy méter távolságról. Az őr meghalt, Morva elmenekült a kórházból.

Morva másnap reggel egy biciklisek, túrázók járta környéken tűnt fel, az úgynevezett Áfonya ösvénynél. A lakossági bejelentésre Eric Suthpin tizedes ment ki a helyszínre. Egy szemtanú látta a szökevényt és később a tizedest is az ösvényen. Négy perccel később két lövés dördült, kevesebb mint egy másodpercnyire egymástól. Suthpin halott volt. Hátulról kapott két golyót a fejébe. A fegyvere még a pisztolytáskában volt, kibiztosítatlanul. Később, de még azon a napon egy Ryan Hite nevű rendőrtiszt talált rá a sűrű fű közt, az árokban lapuló Morvára. Azt állította, hogy fegyvertelen, de utólag felfedezték a Quesenberrytől elvett fegyvert ott, ahol feküdt. A szökés összesen 37 órán át tartott.

Mindössze hat tárgyalási nap után megszületett a döntés: az esküdtszék valamennyi vádpontban bűnösnek találta. A létező legsúlyosabb ítélet kiszabásához hozzájárult, hogy egyik áldozat sem jelentett számára közvetlen fizikai fenyegetést, amikor megölte őket. McFarland passzív és fegyvertelen volt, Suthpinnak esélye sem volt elővenni a pisztolyát. Ráadásul a két gyilkosság között viszonylag hosszú idő telt el, a biztonsági őr lelövése után volt ideje gondolkozni azon, mit tett, és hogy ezek után újra képes volt ölni, az a megbánás hiányára, később újabb erőszakos bűncselekmények elkövetésének valószínűségére utalt az ítélethozók szemében. 

Skizotip személyiségzavar vagy még rosszabb?

Csakhogy az esküdtszék nem hallott minden lényeges információt Morváról, mielőtt meghozta a döntését, állítják William Morva új ügyvédei, akik leváltották a szerintük sok hibát elkövető előző gárdát. Ha ismerik Morva valódi mentális állapotát, nem ítélhették volna halálra, érvelnek.

A problémáknak volt családi előzményük: anyai ágon skizofrénia. A Morva-perben meghallgatott igazságügyi szakértők eredetileg skizotip személyiségzavart diagnosztizáltak nála. Ennek sok a közös vonása a skizofréniával, de kevésbé súlyos állapot. A szakértők, a pszichiáter Bruce Cohen és a pszichológus Leigh Hagan úgy találták: nincs bizonyíték, ami arra utalna, hogy Morva különösen zavart lett volna mentálisan, érzelmileg a gyilkosságok idején. Szerintük képes volt felfogni, hogy mit tesz. A Morva mellett állók szerint azonban súlyosan alábecsülték a betegség súlyosságát, melynek megértéséhez a családi háttérhez kell visszatérni.

William Morva gyilkosság vádjával a bíróság előtt
William Morva gyilkosság vádjával a bíróság előtt
Fotó: mercyformorva.com

Morva születésekor a család Chesterfieldben élt, a szülők aktív tagjai voltak a helyi focis közösségnek, mindketten edzősködtek, a gyerekek játszottak. Miután Károly, azaz Charles nyugdíjba ment, átköltöztek Blacksburgbe, mert a feleség szerette a hegyeket. Bár William viselkedésén az első furcsaságok csak kamaszkorában kezdtek kiütközni, gyerekkora az átlagos felszín mögött nem volt vidám.

Morva egyik nagynénjének, Constance Beth Dye-nak eskü alatt írt visszaemlékezése az apát szeszélyes, zsarnoki szörnyetegnek írta le, az anyát pedig, akinek a háta mögött volt addigra egy korábbi, bántalmazó párkapcsolat, szorongó, mentálisan zavart, lélekben távol lévő asszonynak. A ház, benne a gyerekszoba a nagynéni szerint bűzlött, tele volt szeméttel és ételmaradékkal, a gyerekek elhanyagoltak és koszosak voltak.

Jöttek a téveszmék

A középiskola vége felé a szülők fizikailag is eltávolodtak Williamtől, akinek addigra egyre több különcsége volt, és ki is maradt pár hónapra az iskolából. A szülők 2000-ben visszaköltöztek a richmondi térségbe, hogy közelebb legyenek két nagyobb lányukhoz, akik mindketten első gyereküket várták. William Blacksburgben akart maradni, így aztán magányosan élt tovább a családi házban. Hamarosan arról kezdett panaszkodni a barátainak, hogy a hely mérgezi őt. Penészről és más mérgekről beszélt. Bizonyítékát ennek a barátok nem láttak, de William nem bírta tovább, és egy idő után kiköltözött azzal, hogy különben megöli őt a ház. Innentől a következő évet lényegében hajléktalanként töltötte, hol ennél, hol annál a barátjánál húzva meg magát. Furcsaságból pedig egyre több lett.

Morva 2016-ban kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok 4. körzeti fellebbviteli bíróságán, hogy újratárgyalják az ügyét, a bíróság megtagadta a kérést
Morva 2016-ban kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok 4. körzeti fellebbviteli bíróságán, hogy újratárgyalják az ügyét, a bíróság megtagadta a kérést
Fotó: mercyformorva.com

Williamet nagyon aggasztotta az egészsége, és elkezdett bizarr diétákat követni. Hol nyers vagy szinte nyers húsokat volt csak hajlandó enni, hol bogyókon és magokon élt.

Ártalmatlannak tűnő különc: ezzel a jellemzéssel találkozott 2006-ban a Washington Post riportere, amikor a gyilkosságok után megpróbált Blacksburgben utánajárni, ki is az a William Morva. Az egyetemi kávézókban, Morva törzshelyein legendásak voltak a sztorijai. Szabadban, fák között töltött éjszakákról mesélt, és olyan valódi túlélőművésznek állította be magát, aki dárdával vadászik szarvasra.

A világ megmentője helyett gyilkos

Az efféle hencegéssel egybecsengett, hogy rengeteget mászkált mezítláb, nagy hidegben is. Az ismerőseit már az is meglepte, amikor rablási kísérletért letartóztatták. A gyilkosságok híre pedig sokkolta őket. Amikor Morvát halálra ítélték, a barátai közül többen sírtak a hallgatóság soraiban.  „Ne aggódjatok!” – tátogta feléjük hangtalanul a Roanoke Times cikke szerint.

Amit a környezet különcségnek érzékelt, annak volt egy sötétebb oldala is a Morva mellettiek szerint: a férfit különféle téveszmék üldözték. Néha azt képzelte, hogy természetfeletti erő szólítja, mentse meg a világot, vagy – máskor – nem az egész világot, hanem az indiánokat. Az egyik bátyjának például azt mesélte, hogy szellem formájában eljött hozzá a Fehér Bölény, és közölte, hogy ő lesz az indiánok következő megváltója.

A grandiózus téveszmék mellett szomatikus típusú tévképzetei is voltak: évek óta emésztési problémák gyötörték, és – bár valóban nem volt minden rendben, irritábilis bél szindrómát állapított meg nála egy orvos – sokkal súlyosabbnak érzékelte a helyzetet, mint amilyen valójában volt. Például meg volt győződve arról, hogy meghalhat, ha nem jut időben vécéhez. Ennek az elkerülésére dolgozta ki a bizarr diétáit is.

Az életét féltette?

Paranoid téveszmék vezettek a Morva-pártiak szerint végül ahhoz is, hogy megszökött a börtönből. A Montgomery megyei börtön rettenetesen túlzsúfolt volt abban az időben, amikor Morva előzetesben ült ott. A Morva-szimpatizánsok által idézett kormányzati adatok szerint átlagosan 273 százalékos volt a kihasználtság, de ez egy alkalommal 333 százalékig is felkúszott: sokan az elítéltek közül nem is zárkában voltak, hanem a közös térben kellett egymás mellett aludniuk a földön. A börtönben állítólag az egészségügyi ellátás sem működött rendesen, és Morva emésztési gondjait senki nem kezelte.

Morva eleve azt gondolta, hogy igazságtalanul zárták be egy, a helyi rendőrség és a Bush-kormányzat közötti összeesküvés részeként. A börtönkörülményekből arra következtetett, hogy veszélyben van az élete, a halálát akarják, ezért tört ki onnan bármi áron, érvelnek mellette. 

Az esküdtszéknek az eredeti perben annyit mondtak, hogy voltak a vádlottnak „fura hiedelmei”, de ezeket akkor nem nevezték téveszmének, ami nagyon fontos különbség Morva szimpatizánsai szerint: a hiedelmeken változtathatott volna, de a téveszmék felett nem lehetett hatalma. 2014-ben egy igazságügyi pszichiáter téveszmés zavarral diagnosztizálta.

Nem lenne példátlan a kegyelem

Bíróság előtti jogorvoslati lehetőség azonban nem maradt már William Morva számára. A Death Penalty Information Center adatai szerint Virginia államban a halálbüntetés 1976-os visszaállítása óta 112 embert végeztek ki. Jelenleg heten ülnek a halálsoron. Az elítéltek maguk választhatják meg a kivégzésük mikéntjét: méreginjekció vagy villamosszék.

Hogy ezt elkerülje, egy dologban bízhat még Morva: Terry McAuliffe, a virginiai kormányzó kegyelmében. Ha a kormányzó eddigi gyakorlatából indulunk ki, lehet esélye. McAuliffe gyakorolt már kegyelmet, igaz, eddig csak egyetlenegyszer, nem is olyan régen. Április 20-án, a kivégzés tervezett dátuma előtt öt nappal kegyelmezett meg egy Ivan Teleguz nevű elítéltnek, akinek a büntetése így tényleges életfogytiglanra változott. A kormányzó döntésének sok összetevője volt, például az, hogy kiderült: a vád egy hamis bizonyítékot is felhasznált. De McAuliffe aránytalannak is tartotta az ítéletet, mert Teleguz tettestársa megúszta tényleges életfogytiglannal cserébe azért, hogy a másikra vallott.

Morva érdekében már tavaly augusztusban levelet írt a kormányzónak David O'Sullivan, az EU washingtoni nagykövete azzal a felütéssel, hogy William Morva magyar–amerikai kettős állampolgár. Ő is Morva mentális betegségére hivatkozva kért számára kegyelmet, mondván: az EU meggyőződése szerint a mentális zavarban szenvedők kivégzése ellenkezik a széles körben elfogadott emberi jogi normákkal.

Mióta kitűzték a konkrét, július 6-i dátumot William Morva ügyében, és félelmetes közelségbe került a kivégzés, felpörgött a Mercy for Morva (Kegyelmet Morvának) kampány. Készült egy online petíció, amelyet hétfő délutánig 1370-en írtak alá, és létrehoztak egy külön honlapot is az ügynek, ahol kora gyerekkorától, számos családi fotót felhasználva mutatják be Morva életét, igyekezve a szélesebb nyilvánosság előtt is embert állítani az arctalan, elítélt gyilkos helyébe. Mindenkit arra biztatnak, hogy lépjen kapcsolatba a kormányzóval, és kérjen tőle kegyelmet Morva számára, kérje azt, hogy a halálbüntetést tényleges életfogytiglanra változtassa.