Heves vita után a lengyel parlament alsóháza, a Szejm szerdán megszavazta a bíróságokról szóló két új törvényt, melyek a kormánypárt szerint a bírák kinevezési folyamatát demokratikusabbá, a bíróságok működését pedig átláthatóbbá teszik. A végszavazásokat bojkottáló ellenzék szerint viszont a reform a lengyel jogrendszer alapjait rendíti meg, írja az MTI.
Nagyobb hatalom a kormánypártnak
A lengyel kormány áprilisban terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, mely megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a Szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma. A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek.
A törvényjavaslatok előterjesztői szerint az új jogszabályok átláthatóbbá és "európaibbá" teszik majd a bíráskodást, lerövidítik a sokszor évekig húzódó eljárásokat, és a KRS-be való objektívabb, a korábbi rendszerhez kötődő "bíróelittől" függetlenebb választást tesznek lehetővé. A KRS-ről szóló, eddig érvényes törvényt a lengyel alkotmánybíróság június végén alkotmányellenesnek minősítette.
Az ellenzék szerint vége a bírói függetlenségnek
Az ellenzék szerint az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője, Michal Szczerba úgy vélte: a változások "tönkreteszik a bírói függetlenség felett őrködő alkotmányos szervet". Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között a KRS tagjainak leváltását az egyszerű parlamenti többség által elfogadott törvények alapján, szerintük ez csak alkotmánymódosítás útján lenne lehetséges.
A törvénytervezeteket a parlamenti munkálatok során a bírákat tömörítő szervezetek és a lengyel legfelsőbb bíróság mellett az emberjogi szóvivő is bírálta. Aggályainak adott hangot a tervezett átalakításokra vonatkozóan Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, valamint Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is. Utóbbira vonatkozóan Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter csütörtöki alsóházi felszólalásában kiemelte: éppen Muiznieks hazájában, Lettországban nem létezik a KRS-nek megfelelő testület, és a bírákat az új lengyel megoldáshoz hasonlóan a parlament választja meg.