Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Csak néhány óra leszervezni egy gázolásos merényletet

000 RN57V
2017.08.18. 12:37 Módosítva: 2017.08.18. 12:43
Egyre gyakoribbak lesznek a gázolásos merényletek, amit a szakirodalom ramming típusú támadásként emleget. Nemcsak a dzsihadista terroristák, de más szélsőségesek is használják, mert olcsó, egyszerű végrehajtani, viszont nehéz előre jelezni. De lehet-e ellene védekezni? Egyebek mellett ezt is vizsgálta egy éppen pár hete megjelent tanulmány.

Több száz méteren át a tömegbe hajtott egy kisbusz Barcelona egyik népszerű turistautcájában csütörtök délután. A támadásban legkevesebb 13 ember meghalt, több mint százan megsérültek, sokuk állapota válságos, a merénylő elmenekült. Ezt a típusú terrortámadást az angol nyelvű terrorizmus-szakirodalom rammingnek nevezi.

A rammingnél a terrorakció legfontosabb eszköze a terrorista által vezetett gépjármű. A támadás a leggyakrabban úgy történik, hogy a terrorista nagy sebességgel igyekszik minél több gyalogost elgázolni. Ez sokkal olcsóbb és könnyűbb, mintha autóbombát robbantana, hiszen nincs szükség sem robbanóanyagra, sem elektronikára, csak egy autó kell hozzá. 

Erről a rammingról írt egy elemzést Rácz András és Brestyánszki Flóra, a tanulmányt a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont adta ki néhány hete. A biztonságpolitikai szakértők nemcsak az ilyen típusú támadásokat mutatták be, hanem azt is vizsgálták, hogy lehet-e és ha igen, hogyan lehet védekezni a ramming ellen. 

Izraelből indult

A módszert először Izraelben kezdték el alkalmazni a terroristák a kétezres évek végén, azóta ott 60 ilyen akciót is végrehajtottak. Nemrég pedig az Iszlám Állam is arra szólította fel a híveit, hogy csináljanak ilyeneket – legutóbb idén nyáron, a ramadán előtt ismételték meg a felhívásukat. Európában eddig a legpusztítóbb a tavaly július 14-i nizzai merénylet volt, 86 ember halálát okozva, de a tavaly decemberben Berlinben elkövetett rammingtámadás is 12 halottat követelt. 

„Az utóbbi évek rammingtámadásai ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy az átlagos napokon, utcákon elkövetett akciók nem okoznak elég veszteséget ahhoz, hogy stratégiai hatást érjenek el” – írták a kutatók. Szerintük ezt jól mutatta a március 22-i londoni rammingtámadás is. „A merénylő több mint száz méteren keresztül hajtott a Westminster híd járdáján és a Bridge Streeten, és noha ötven embert sebesített meg (közülük tucatnyit súlyosan), a gázolás következtében elhunytak száma mindössze négy volt. (Az ötödik áldozatot – egy rendőrt – a támadáshoz használt Hyundai gépkocsi elakadása után az immár gyalogos terrorista késsel ölte meg, a hatodik halott pedig maga a merénylő volt.)" – írták.

Hasonló volt a helyzet az áprilisi stockholmi rammingtámadásnál is, ott négyen haltak meg. A szakértők szerint ennek az oka, hogy hétköznap ugyanis egyszerűen kevesebben voltak az utcán, és volt helyük félreugrani, kitérni. Nappal ráadásul könnyebb észrevenni azt, ha valami szokatlan, rendkívüli dolog történik, ez megkönnyíti a menekülést. „További szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a stockholmi elkövető sem tudta megfelelően uralni a járművet, és rövid időn belül egy áruház oldalába csapódva elakadt vele” – írták az esetről.

A hétköznap elkövetett támadásokban közös, hogy kivédhetetlenek.

Míg a tömegrendezvényeket lehet biztosítani, addig hétköznap lehetetlen, hogy minden utcát mechanikai akadályokkal védjenek. „A gyakorlatban nem lehet teljes biztonsággal megakadályozni azt sem, hogy a potenciális merénylők autót béreljenek (mint tette azt a londoni támadó), vagy egyszerűen ellopjanak egy gépkocsit, amint az Stockholmban történt" – emlékeztetnek rá a szakértők.

Az elemzés arra jut, hogy egyre több ilyen terrortámadásra kell számítanunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb rammingtámadást egy, legfeljebb két merénylő követi el. Az akciók befektetésigénye alacsony, hiszen a feláldozott terrorista (a befektetés) és a megölt vagy megsebesített áldozatok száma (a nyereség) igen kedvező: London esetében egy merénylőre jut öt halott és ötven sebesült, Stockholm esetében négy halott és tizenöt sebesült.

A szakértők szerint sem felkészülést, sem kiképzést, sem speciális szakértelmet nem igényel egy ilyen akció, ahogy szoros koordinációra és rendszeres kommunikációra sincs szükség. Utóbbinak azért van jelentősége, mert így a hatóságok sem tudják lehallgatni a szervezők között folyó beszélgetéseket, azaz sokkal nehezebb a megelőzés is. Ráadásul a lehetséges célpontok felderítése és felmérése sem igényel semmiféle olyan előkészületet, ami magára vonhatná a hatóságok figyelmét.

Egy ramming támadás előkészítésére akár néhány óra is elegendő lehet, az autóbérlést is beleszámítva.

A kutatók az elmúlt öt év rammingtámadásait vizsgálva vontak le következtetéseket:

  • Nemcsak radikális iszlamisták, de egyéb szélsőségesek és őrültek számára is egyre vonzóbb ez a típusú támadás, mint azt akár a 2015-ös grazi, akár a júniusi londoni és párizsi, muszlimok elleni merényletek is mutatják.
  • A ramming a tömegrendezvények ellen a leghatékonyabb, itt tudják a terroristák a legnagyobb kárt okozni: az emberek sűrűn állnak, nincs helyük kitérni, ráadásul eleve másra figyelnek például egy piacon, koncerten vagy karácsonyi vásáron. A zsúfoltság miatt a pánik veszélye is nagyobb, és a segítség is nehezebben tud a helyszínre érni.
  • A tipikus rammingtámadás nem célzott, az egyetlen cél, hogy minél nagyobb legyen a pusztítás.
  • Várható, hogy a közeljövőben több járművel, több helyszínen egyidejűleg hajtanak végre támadásokat, egyszerűen azért, ez a hatékonyság növelésének legegyszerűbb módja.
  • Az eddigi rammingakciókra nem jellemző, hogy a támadók a felhasznált járművel kritikus infrastruktúrában próbálnának kárt tenni; a vizsgált időszakban a lyoni gázgyári támadás jelenti az egyetlen kivételt. Nem kizárt azonban, hogy ez változni fog.

Az elemzés szerint általános trend, hogy a támadó a jármű elakadása után még kiszáll, és késekkel, bombákkal, egyéb fegyverekkel folytatja a gyilkolást, ami a tapasztalatok szerint nagyobb veszteséget okoz, mint maga a ramming.

A támadók kiemelt célpontjai a hidak járdái, ugyanis egyenesek, szűkek és nincs róluk hová menekülni, a teljes ruházatban a folyóba ugrás az esetek többségében felér az öngyilkossággal. Kiemelt célpontok ezen kívül a busz-, villamos- és egyéb tömegközlekedési megállók, ahol sok ember várakozik, az úttesttől fizikailag nem elválasztva. Akkor lehet csökkenteni az áldozatok számát, ha gyors a rendőri és az egészségügyi reagálás sebessége. 

De lehet-e egyáltalán védekezni ellene?

Lehet. 

A kutatók szerint a NATO-tagországok Afganisztánban és Irakban is szereztek olyan tapasztalatokat a gépjárműves öngyilkos merénylők elleni védekezésben, amit a rammingtámadások ellen is fel tudnak használni. A passzív, mechanikai védekezés (betonelemekkel, akadályokkal) kifejezetten hatékony megoldás, nemcsak tömegrendezvényeket, de kiemelten kockázatos célpontokat is lehet ezzel védeni. 

Ezen kívül hasznos lehet az amerikai Transportation Security Authority (TSA) ajánlása. Eszerint a fuvarozóknak, építőipari vállalatoknak célszerű nagyobb figyelmet fordítaniuk járműveik lopásvédelmére és követhetőségére. Ugyancsak általánosan hasznos megfontolás, hogy bátorítani kell a közlekedőket, jelentsék be, ha rendellenesen, agresszíven viselkedő járművel találkoznak.

"A rablás, illetve eltérítés (a berlini merénylő például így szerezte a vásár elleni támadáshoz használt kamiont) elleni védettséget növelheti, ha a sofőrök nem vesznek fel stopposokat vagy ismeretlen utasokat, és célszerű kerülni azt is, hogy elhagyatott helyeken pihenjenek a járműveikben" – írják az elemzők a TSA anyagára hivatkozva. A TSA szerint tanácsos, ha a teherautó- és munkagépkölcsönzők bejelentik, ha valaki tömegrendezvények idején vagy környékén többször is nagyobb járművet bérel. Ezzel ki lehet szűrni azokat, akik egy rammingtámadás elkövetését gyakorolják éppen a bérelt járművekkel.

Virágládákkal a terror ellen 

Az elemzés kitér arra is, hogy Magyarországon miként érdemes felkészülni ilyen támadásokra, nem utolsósorban azért, mert ezeket nem csak terroristák, hanem más szélsőségesek is elkövethetik – vagy akár egy őrült. 

Rácz és szerzőtársa szerint a rövid- és középtávon a tömegrendezvényekre kell fókuszálni. "Szükséges a tömegrendezvényeket (vásárok, felvonulások, koncertek, választási gyűlések stb.) olyan mechanikai és forgalomtechnikai akadályokkal biztosítani, amelyek nehéz teherautókat is képesek feltartóztatni. Különösen fontos ez az augusztus 20-i ünnepségek, a különféle nyári fesztiválok, illetve a közelgő választási időszak fényében, s ugyanide tartozik a stadionok és főbb rendezvényhelyszínek bejáratainak kiemelt biztosítása is az ilyen támadások ellen" - írják.

Ezenkívül olyan mobil eszközök beszerzését javasolják, amelyek teherautók feltartóztatására is alkalmasak. De rövid távon akár improvizált megoldások is jól jöhetnek, például az, ha az autópályáról áthozott beton sávelválasztókkal vesznek körül egy tömegrendezvényt.

Bár a hétköznapi támadások ellen lehetetlen védekezni, törekedni lehet rá. Például arra kell törekedni, hogy a zsúfolt városi helyszíneken – sétálóutcák, közterek, frekventált tömegközlekedési megállók – ne lehessen hosszú járdaszakaszokon akadálytalanul végighajtani. "Erre alkalmasak lehetnek különféle utcabútorok, megerősített, de a városképbe illő korlátok, oszlopok, nagyobb utcai növényládák, amelyeken a támadó jármű fennakad, lelassul" - írják. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeket az akadályokat elegendő személy- és kisteherautók feltartóztatására méretezni.

Középtávon fontos, hogy a mentősök és a rendőrök fel legyenek készítve a gyors reagálásra. "Célszerű az illetékes állami szervek állományának képzési anyagába beiktatni az eddigi rammingtámadások elemzését is. Ebbe beleértendők az olyan tapasztalatok is, hogy például a londoni merénylők álbombákkal igyekeztek maguktól távoltartani a kiérkező rendőröket" - írja az elemzés. Ezen kívül érdemes lenne a turisták által látogatott, illetve hagyományosan zsúfolt helyszíneken működő vendéglátóipari egységek munkatársainak valamiféle alapfokú felkészítése arra, hogy mi a teendő terrortámadás esetén.

Hosszú távon az épülő középületek, nyilvános terek tervezésénél figyelembe kell venni a rammingtámadások elleni védekezés szempontjait is. "Hatékony és esztétikus hazai példát jelentenek a budapesti Kossuth téren már alkalmazott megoldások" - olvasható az elemzésben.

(Borítókép: A furgon, amivel a tömegbe hajtott a merénylő Barcelonában 2017. augusztus 17-én. Fotó: AFP/Josep Lago)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport