Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Inkább egymást bántják a menekültek, mint a németeket

inkabb-egymast-bantjak-a-menekultek-mint-a-nemeteket-1200x675
2017.09.04. 11:46
Németországot két éve elárasztotta közel másfélmillió menedékkérő, és hiába történt azóta terrortámadás Berlinben és tömeges molesztálás Kölnben, ez a bűnözési statisztikákban nem nagyon látszódik. A menedékkérők ugyan arányaiban tényleg többet bűnöznek, mint a németek, de az összes elkövetett bűncselekmény száma alig emelkedett az országban. Sőt, a német belügy azt is kiderítette, hogy egy menedékkérő elsősorban egy másik menedékkérő ellen szokott bűncselekményt elkövetni, és még a németek is többet ártanak a menedékkérőknek, mint a menedékkérők a németeknek. Az Abcúg cikke.

Az utóbbi évek példái alapján kijelenthető, hogy egyre több köztörvényes bűncselekményt követnek el az Európába újonnan érkező migránsok”

Ezt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mondta még július végén. Az, hogy az Európába az elmúlt években érkező menekültek milyen arányban követnek el bűncselekményeket, rendszeresen felmerül a nyilvánosságban.

Legutóbb a magyar vívócsapat egyik vezetője mondta azt, hogy Lipcsében a magyarok csak csoportban mertek közlekedni az utcán lévő bevándorlók miatt. A lipcsei rendőrség azonban nem sokkal később cáfolta, hogy ilyen állapotok uralkodnának a német városban. Egy a kormány által tavaly megjelentett kiadvány szerint Európa-szerte 900 olyan “NO-GO” zóna van, amelyekben a bevándorló menekültek miatt a rendőrség képtelen fenntartani a rendet. Ezt több ország nagykövetsége is kikérte magának, mondván, hogy ilyenek nem léteznek.

Európába 2015 óta több mint egymillió harmadik világbeli menedékkérő érkezett, a legtöbbjük végcélja Németország volt. Utánanéztünk a német Belügyminisztérium hivatalos statisztikájában, hogy ezek az emberek milyen mértékben követnek el bűncselekményeket.

Hirtelen megjelent másfélmillió ember

Németországban 2012-ben még csak 69 ezer mendékkérőt regisztráltak, 2015-ben viszont már több mint egymilliót.

Menedékkérők száma Németországban
Infogram

A menedékkérők legnagyobb része Szíriából érkezett, ők valószínűleg a polgárháború elől menekültek Németországba. De sokan érkeztek még Afganisztánból, Irakból, illetve Európán belülről is: Koszovóból és Albániából.

A Német Szövetségi Kriminalisztikai Hivatal idén áprilisban jelentetett meg egy olyan elemzést, amely a bűnözési statisztikákat összegezte a menedékkérők körében. E szerint Németországban a következőképpen alakultak a bűnügyi statisztikák az elmúlt években:

Bűncselekmények száma
Infogram

Ezen a grafikonon látható a Németországban lévő emberek által elkövetett összes bűncselekmény, illetve azok a bűncselekmények, amelyeket menedékkérők követtek el. E szerint a menedékkérők számszerűen valóban több bűncselekményt követtek el 2016-ban, mint 2012-ben (a számok a menedékkérők esetében azokat a bűncselekményeket mutatják, ahol legalább egy gyanúsított menedékkérő volt). Az általuk elkövetett bűncselekmények száma az összes bűncselekmény számához viszonyítva 2 százalékról több mint 9 százalékra emelkedett.

Ez magyarázható azzal, hogy az országba érkező menedékkérők száma a korábbi évekhez képest meghuszonötszöröződött, így logikusan az általuk elkövetett bűncselekmények száma is növekedett. Ha viszont azt nézzük, hogy a menedékkérők a társadalmi arányukhoz képest hány bűncselekményt követnek el, az látszik, hogy arányaiban sokkal több bűncselekmény jut a menekültválság során érkezett 1,4 millió menedékkérőre, mint a közel 81 milliós német lakosságra.

Ezt az arányt azonban rengeteg tényező árnyalja.

Egyrészt, hiába érkezett az elmúlt öt évben közel 1,7 millió ember, a Németországban elkövetett összes bűncselekmény száma csupán 0,1 százalékkal emelkedett a 2012-es állapothoz képest, ami minimális.

Másrészt, a menedékérők által elkövetett bűncselekményekért elsősorban nem azok a menedékkérők a felelősek, akik nagy számban, a közel-keleti régióból érkeztek, és az ottani háborús helyzet és az üldöztetés miatt joggal számíthatnak rá, hogy a német állam elismeri őket menekültként.

A szíriaiak például az összes menedékkérő 37 százalékát teszik ki, míg a bűncselekmények gyanúsítottjainak mindössze a 18 százalékát. Az afgánok és az irakiak szintén kisebb arányban vannak jelen a bűnözési statisztikákban, mint amennyi az arányuk az összes menedékkérő között. Akik viszont nagyobb számban követnek el bűncselekményeket, azok például az albánok, a perzsák, a koszovóiak, a szerbek, vagy az algériaiak, a marokkóiak, a tunéziaiak és a grúzok. Ők pedig elsősorban gazdasági bevándorlóknak számítanak, hiszen sem Albániában, sem Marokkóban nem zajlik jelenleg háború, pláne nem Szerbiában (a tanulmány menedékkérőkkel foglalkozik, amely egy sokkal szélesebb csoport, mint azok, akik aztán később tényleg megkapják a menedékjogot, és a német állam elismeri őket menekültként). Azaz a szó szoros értelmében vett közel-keleti menekültek valójában nem bűnöznek arányaiban többet, mint a más országokból érkező nem menekültek.

A menedékkérők által elkövetett bűncselekmények túlnyomó részét amúgy lopások, hamisítások, garázdaságok és rablások teszik ki.

Inkább áldozat, mint a bűnelkövető

A hivatal tanulmánya külön fejezetben foglalkozik azokkal a menedékkérőkkel, akik nem a gyanúsítotti, hanem az áldozati oldalon szerepelnek. A hivatal számításai szerint 2016-ban 43 825 menedékkérő vált bűncselekmény áldozatává (eközben 174 ezren voltak a gyanúsítottak, azaz akik bűncselekményt követtek el). A gyanúsítotti szám messze meghaladja az áldozatok számát, de ha összehasonlítjuk az arányukat azzal, hogy a többi Németországban élő ember közül hányan váltak bűncselekmény áldozatává 2016-ban, az látszik, hogy a menedékkérők ellen sokkal inkább követnek el bűncselekményeket. A német lakosságnak csupán az 1,2 százaléka vált bűncselekmény áldozatává 2016-ban, a menedékkérőknél ez a szám 3,1 százalék.

Életellenes bűncselekményt például magasabb arányban követtek el 2016-ban menedékkérők ellen, mint általában bárki más ellen Németországban.

Az áldozatok több mint fele ráadásul szíriai, iraki, vagy afgán származású, azaz éppen olyan népcsoportok tagjai, akik amúgy kevesebb bűncselekményt követnek el, mint más népcsoportokhoz tartozó menedékkérők.

A tanulmány arra is kitér, hogy ki ki ellen követett el bűncselekményt, azaz hány menedékkérő követett el bűncselekményt németek ellen, és hány német menedékkérő ellen.

2016-ban a német áldozatok mindössze 4,6 százaléka ellen követett el menedékkérő bűncselekményt. Ez a közel 81 millió németből mindössze 32 ezer embert jelentett. Ebből a 32 ezerből 87 német ellen követtek el valamilyen életellenes bűncselekményt (azaz gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet), és ezekbe 7 német halt bele.

Ezzel szemben menedékkérők ellen németek sokkal nagyobb arányban követtek el bűncselekményeket: a menedékkérő áldozatok 11 százaléka ellen német követett el bűncselekményt. 28 menedékkérő ellen követtek el németek gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet, és mindebbe 1 menedékkérő halt bele.

Mindebből az látszik, hogy a menedékkérő bűnelkövetők áldozatai elsősorban maguk is menedékkérők, azaz nem németek. Az esetek 79 százalékában ott, ahol egy menedékkérő áldozattá vált, egy másik menedékkérő volt az elkövető. Ilyen esetekben összesen 22 menedékkérő vesztette el az életét.

Mit mondanak a magyar számok?

A magyar hatóságok nem publikálnak olyan részletes bűnelkövetői statisztikákat a bevándorlással kapcsolatban, mint a németek. A Belügyminisztérium honlapjáról mindössze annyi derül ki, hogy 2013-tól 2016-ig folyamatosan emelkedett a külföldi származású bűnelkövetők száma, 3900-ról egészen hétezerig (aztán pedig 2016-ról 2017-re kb. a harmadára esett vissza). Ebbe a számba ugyanakkor beletartoznak a határ déli oldalán a kerítésen átszökő (és más bűncselekményt nem elkövető) menekültek, és például a bulinegyedben részegen tivornyázó legénybúcsús társaságok is (ha kárt okoznak valamiben).

A magyar ügyészség 2013-ig statisztikát vezetett arról, hogy milyen állampolgárságú külföldiek közül kerültek ki a bűnelkövetők, azóta azonban már nem teszi. A 2013-as, utolsó jelentésből, a Magyar Helsinki Bizottság összefoglalója szerint az derül ki, hogy a Magyarországon elkövetett összes bűncselekmény mindössze egy százalékát követték el külföldiek, és közülük a legtöbb valószínűleg turista volt, nem pedig bevándorló. Az esetek több mint felében valamilyen szomszédos ország állampolgára követett el bűncselekményt, a migráns hátterű elkövetők száma pedig a társadalmi arányukhoz képest elenyésző.

Ezek az arányok azóta biztosan változtak, 2015-ben és 2016-ban ugyanis százezrével érkeztek Magyarországra a menedékkérők. A nagy részük azonban valószínűleg csupán olyan technikai jellegű bűncselekményt követett el, mint a határzár tiltott átlépése, a többség pedig szinte azonnal tovább is állt, jellemzően Németországba.